2010.03.17. 07:06
Bábelőadás felnőtteknek: Az ibusári állomás dühös primadonnája
Tizenhét éves a mű, de semit sem kopott az évek során, ami szokás szerint azt jelenti, hogy a benne foglaltak, sajna érvényesek. Most épp bábok repítenek egy bizonyos negédes álomvilágba, melynek ellenpontját egy sivárnak mondható vidéki, nap nap után egyformán unalmas kép adja. A kevercs Parti Nagy Lajos találmánya.
Az Ibusár eredetileg sokszereplős színdarabnak (illetve legelőször rádiójátéknak) íródott, amelyben egymással párhuzamosan peregnek a pudvásodó vasútmanci egyenszürke hétköznapjai és a ballonkabát szagú csöndből való kitörés káprázatával kecsegtető operett képei. Az ősbemutatón - majd számos további előadásban is - az írói szándékot követve más-más színészek játszották a vasúti és az operettszint szerepeit. Egyes bemutatók ugyanakkor összevonták a két cselekményszál megfelelő szereplőit, abból kiindulva, hogy ha Jolán művében az álomvilág a hétköznapiság közhelykészletéből épül fel, a két szint könnyen átfordítható egymásba.
Az egerszegi bábszínház értelemszerűen választotta ketté a két darabhelyet: Jolánét hús-vér léptékben hozza, míg az általa álmodott, vegytisztán bamba operettvilágot kétdimenziós, de főleg tenyérnyi nagyságú, csillogó-villogó öltözetű papírmasé pálcás bábokkal jeleníti meg. Jolán és Amália ettől még ugyanaz, ahogy Vargányai Gusztáv állomásfőnök és Talpighy gróf (Szabó Tibor, mint a szombathelyi Weöres-színházból érkezett vendég igen kellemes perceket szerzett a közönségnek) is. Már ami a karaktereket illeti. Így azonosul egymással Jolán anyja és Leopold főherceg (Ecsedi Erzsébet szerényen pontos alakításában), Kleisermann Mihály és Bajkhállóy Richard. Utóbbiak mesén belül és kívül is úgy szerepelnek, mint Jolán szerelmei. Ami nem teljesül be az ibusári állomáson, az majd azon belül, az operettben megadatik.
Kovács Olga nehéz, de hálás szerepre vállalkozott: egy ferde síkú, stílusosan mintegy sínekkel szabdalt emelvény mögül vezényli kicsiny világát, őrhelyét nemigen hagyhatja el. Hanggal, fejjel, karral irányítja a mélyedésből ki-kibukkanó bábjait. A színésznőnek a fanyar humorban ázó, nyelvi leleményekben tobzódó szöveg siet a segítségére, mondhatjuk kitűnő az egymásra találás. A hegedűslány (Varga Veronika) érzéki, de hektikus ki-be vonulása talányos maradt.
Beszélgetés Parti Nagy Lajos íróval, az Ibusár kapcsán - KLIKK IDE!
Az egerszegi bábszínház értelemszerűen választotta ketté a két darabhelyet: Jolánét hús-vér léptékben hozza, míg az általa álmodott, vegytisztán bamba operettvilágot kétdimenziós, de főleg tenyérnyi nagyságú, csillogó-villogó öltözetű papírmasé pálcás bábokkal jeleníti meg. Jolán és Amália ettől még ugyanaz, ahogy Vargányai Gusztáv állomásfőnök és Talpighy gróf (Szabó Tibor, mint a szombathelyi Weöres-színházból érkezett vendég igen kellemes perceket szerzett a közönségnek) is. Már ami a karaktereket illeti. Így azonosul egymással Jolán anyja és Leopold főherceg (Ecsedi Erzsébet szerényen pontos alakításában), Kleisermann Mihály és Bajkhállóy Richard. Utóbbiak mesén belül és kívül is úgy szerepelnek, mint Jolán szerelmei. Ami nem teljesül be az ibusári állomáson, az majd azon belül, az operettben megadatik.
Kovács Olga nehéz, de hálás szerepre vállalkozott: egy ferde síkú, stílusosan mintegy sínekkel szabdalt emelvény mögül vezényli kicsiny világát, őrhelyét nemigen hagyhatja el. Hanggal, fejjel, karral irányítja a mélyedésből ki-kibukkanó bábjait. A színésznőnek a fanyar humorban ázó, nyelvi leleményekben tobzódó szöveg siet a segítségére, mondhatjuk kitűnő az egymásra találás. A hegedűslány (Varga Veronika) érzéki, de hektikus ki-be vonulása talányos maradt.
Beszélgetés Parti Nagy Lajos íróval, az Ibusár kapcsán - KLIKK IDE!
Az egerszegi bábszínház értelemszerűen választotta ketté a két darabhelyet: Jolánét hús-vér léptékben hozza, míg az általa álmodott, vegytisztán bamba operettvilágot kétdimenziós, de főleg tenyérnyi nagyságú, csillogó-villogó öltözetű papírmasé pálcás bábokkal jeleníti meg. Jolán és Amália ettől még ugyanaz, ahogy Vargányai Gusztáv állomásfőnök és Talpighy gróf (Szabó Tibor, mint a szombathelyi Weöres-színházból érkezett vendég igen kellemes perceket szerzett a közönségnek) is. Már ami a karaktereket illeti. Így azonosul egymással Jolán anyja és Leopold főherceg (Ecsedi Erzsébet szerényen pontos alakításában), Kleisermann Mihály és Bajkhállóy Richard. Utóbbiak mesén belül és kívül is úgy szerepelnek, mint Jolán szerelmei. Ami nem teljesül be az ibusári állomáson, az majd azon belül, az operettben megadatik.
Kovács Olga nehéz, de hálás szerepre vállalkozott: egy ferde síkú, stílusosan mintegy sínekkel szabdalt emelvény mögül vezényli kicsiny világát, őrhelyét nemigen hagyhatja el. Hanggal, fejjel, karral irányítja a mélyedésből ki-kibukkanó bábjait. A színésznőnek a fanyar humorban ázó, nyelvi leleményekben tobzódó szöveg siet a segítségére, mondhatjuk kitűnő az egymásra találás. A hegedűslány (Varga Veronika) érzéki, de hektikus ki-be vonulása talányos maradt.
Beszélgetés Parti Nagy Lajos íróval, az Ibusár kapcsán - KLIKK IDE!
Kovács Olga nehéz, de hálás szerepre vállalkozott: egy ferde síkú, stílusosan mintegy sínekkel szabdalt emelvény mögül vezényli kicsiny világát, őrhelyét nemigen hagyhatja el. Hanggal, fejjel, karral irányítja a mélyedésből ki-kibukkanó bábjait. A színésznőnek a fanyar humorban ázó, nyelvi leleményekben tobzódó szöveg siet a segítségére, mondhatjuk kitűnő az egymásra találás. A hegedűslány (Varga Veronika) érzéki, de hektikus ki-be vonulása talányos maradt.
Beszélgetés Parti Nagy Lajos íróval, az Ibusár kapcsán - KLIKK IDE!
Kovács Olga nehéz, de hálás szerepre vállalkozott: egy ferde síkú, stílusosan mintegy sínekkel szabdalt emelvény mögül vezényli kicsiny világát, őrhelyét nemigen hagyhatja el. Hanggal, fejjel, karral irányítja a mélyedésből ki-kibukkanó bábjait. A színésznőnek a fanyar humorban ázó, nyelvi leleményekben tobzódó szöveg siet a segítségére, mondhatjuk kitűnő az egymásra találás. A hegedűslány (Varga Veronika) érzéki, de hektikus ki-be vonulása talányos maradt.
Beszélgetés Parti Nagy Lajos íróval, az Ibusár kapcsán - KLIKK IDE!
