Jancsi nekimegy a világnak

Bakonyi Károly–Heltai Jenő– Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát 1904-ben mutatták be először a budapesti Király Színházban. Az előadásnak óriási sikere volt, és a Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján született mű azóta is rendre szerepel a teátrumok repertoárján.

Ettől a hónaptól az egerszegi Hevesi Sándor Színház kínálatában is megleljük a „zenés kálváriát”, János vitéz, avagy Kukorica Jancsi nekimegy a világnak címmel. Jancsi kalandokkal teli utazását - azt, hogyan is lesz az árva juhászbojtárból Tündérország királya - Tóth András elgondolásában láthatja a zalai közönség.

A fiatal alkotó az elmúlt évben mutatkozott be a megyeszékhelyen, az Apácák című musical színpadra állítása fűződik a nevéhez. Noha többségében prózai előadásokat rendez, a Hevesiben ismét zenés feladatot kapott. Ez utóbbi - mint mondta -, éppen azért izgalmas számára, mert ritkábban kap ilyesféle felkérést.

- Mostanában a prózai előadásoknak is hangsúlyos, meghatározó része a zene. Természetesen nem úgy, mint egy klasszikus zenés produkciónál, de a műfaji határok mintha nem lennének annyira élesek - mondta el lapunknak a rendező. - A János vitéznél egyébként igyekeztem visszanyúlni az eredeti Petőfikölteményhez. Meg akartam keresni annak történetét a zenés színpadi átiratban is. A legfőbb cél az volt, hogy el is meséljünk valamit, ne csak az operett kliséit valósítsuk meg. Lényegesnek tartom, hogy a szöveg és a zene szerves egységet alkosson, a dalok ne törjék meg az eseménysort, ne váljon le róluk a próza. Amikor a feladatra készültem, kutakodtam az interneten és elszörnyedve tapasztaltam, hogy már Petőfi János vitézéből is létezik rövidített változat. Egy rövid, nagyon gyorsan elolvasható szöveg. Komoly problémát jelent, ha már annak a határán mozgunk, hogy a fiatalok ezt sem tudják befogadni... Talán a színház alkalmas arra is, hogy közelebb vigye a történetet hozzájuk. Akár azzal, ha megerősítjük, hogy egy operettnek sem kell feltétlenül felszínesnek lennie, lehet mondanivalója. Ezt az elvet hivatottak szolgálni a jelmezek, díszletek is. Arra törekedtünk, hogy ne sztereotípiákban gondolkodjunk.

A daljátékot egyébként akár kétszer is érdemes lesz megnézni, mégpedig a két szereposztás miatt. Kukorica Jancsi szerepében Bot Gáborral vagy Deák Gáborral, Iluskáéban Misurák Tündével vagy Foki Veronikával találkozhat a közönség.

A gonosz mostoha szerepét Ligeti Kovács Judit vagy Tánczos Adrienn, a francia királyét Andics Tibor vagy Kricsár Kamill formálja, ez utóbbi kettőse játssza egyébként felváltva Bartolót, az udvari tudóst is. A francia királykisasszonyként Benedekffy Katalin lép színpadra, a strázsamester Szakály Aurél, Bagó, a trombitás Hertelendy Attila, a falu csősze pedig György János lesz. A koreográfus Lisztóczky Hajnal, a díszletet, valamint a jelmezt pedig Kiss Gabriella tervezte. A karmester Pál János. Az előadás bemutatóját február 5-én 19 órától tartják