Felkelteni a figyelmet

A Millennium szobrásza című filmet a zalai származású Gál Anasztázia rendezte.

Az alkotás egy fikciós történetre épül: négy egyetemista kezd el kutakodni Zala György munkássága után. Őket a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészei - Kricsár Kamill, Holecskó Orsolya, Nagy Péter és Mészáros András - alakítják, de szerepel a filmben az Újvidékről származó, s jelenleg Lendván dolgozó színesz-rendező, Mess Attila is.

- Ahogy más művészeti ágban, úgy a film világában is átjárhatóak a műfajok - magyarázta a hibrid megoldást a rendező. - A mozgóképkultúra az elmúlt száz év alatt jelentősen megváltozott, a filmet a nézők többsége ma már háttértelevíziózásra használja. Egy dokumentumfilmmel nem elég tehát puszta információt adni az embereknek, hanem fel kell kelteni, s ami talán még nehezebb, fenn is kell tartani érdeklődésüket. Ezért született az a megoldás, hogy a Zala György életéről szóló legfontosabb információkat ne csak dokumentum jelleggel, hanem a fiatalabb korosztályhoz közelebb álló, könnyed, laza, fikciós beszédek révén tálaljuk.

A film első vetítésére tavaly decemberben Lendván került sor, ám arra az időpontra az utómunkálatok egy része még nem készült el. A rendezőnő szerint egy film sohasem készül el, az alkotónak ugyanis mindig támadnak új ötletei, amelyeket szeretne megvalósítani, ám ezt egy idő után abba kell hagyni. A decemberi bemutató is ilyen köztes állapotnak tekinthető, az akkori vetítést a Zala György emlékszoba megnyitása indokolta. A vármúzeumban kialakított helyiségben mintegy másfél tucatnyi Zala-szobor kicsinyített másolata, közöttük a Millenniumi emlékmű lovasvezéreinek makettjei kerültek elhelyezésre. Ezek a szobrok a lendvai galéria tulajdonát képezik, s egy részüket a határon túli magyar városban megrendezésre került nemzetközi szobrásztelepek alkalmával öntötték ki.

A film utómunkálatait a decemberi bemutatót követően folytatták. A Millennium szobrásza című alkotás ma már kész műnek tekinthető, s Gál Anasztázia szerint a forgatókönyvhöz képest jelentős eltérések mutatkoznak. Ez egyrészt a helyszínek kiválasztásának is köszönhető, de a színészek játéka is sokat tett hozzá az eredeti elképzelésekhez, illetve a vágás és az utómunka során is jutott eszükbe néhány új ötlet.

A filmet az idei évben több helyen is szeretnék bemutatni, Budapesten az Uránia Filmszínház mutat hajlandóságot arra, hogy műsorára tűzze, de Dalmay László producerrel közösen természetesen zalai vetítéseket is terveznek az alkotók. 

A mtegy ötven perces alkotás a Lendván született Zala György életének és tevékenységének legfontosabb mozzanatait mutatja be. A film számos dokumentum elemet tartalmaz - a szobrászt művészettörténészek, szakértők, közéleti személyiségek, köztük a Zalaegerszegen élő művész-tanár, Borbás György, a Munkácsy-díjas lendvai pályatárs, Király Ferenc méltatja, de megszólal a filmben a Zala-örökség felvállalásában fontos szerepet játszott Gyimesi Endre egerszegi és Nógrádi László lenti polgármester is. Mégis játékfilmről van szó.