Kultúra

2007.10.17. 02:29

Ötévente új párt?

Zalaegerszeg - A Kossuth Kiadó és a Zala Megyei Levéltár nemrég jelentette meg az Elvett illúziók című kötetet, mely Drozdy Győző, zalai országgyűlési képviselő emlékiratait dolgozta fel.

Szabó Judit

A fenti sorok egy 1921-ben, a pacsai választókerületben kikerült választási röplapról származnak. A politikusnak ajánlkozó Drozdy Győző gondolatai, akit előzőleg megfosztottak képviselői mandátumától, mint olvasható, magyarázza is, hogy szerinte miért.

A fordulatokban gazdag, ám elfelejtett életművel csak most ismerkedhetünk meg igazán teljes mélységében. Elvett illúziók címmel jelent meg a Kossuth Kiadónál az 1920-as évektől még a második világháború után, sőt, 1947-ig is élénk politikai aktivitást mutató földink memoárja. Kicsit a szerencsés véletleneknek köszönhetően.

Történt ugyanis, hogy a Zala Megyei Levéltár kutatója, Paksy Zoltán elkészítette a két világháború között zajlott zalai politikai küzdelmekről szóló tanulmányát, s eközben bukkant az erőteljes arcélű Drozdy figurájára. Ezzel párhuzamosan a család is készült arra, hogy kiadja az emlékiratokat, csupán értő történészre várt.

- Az emlékiratokat az akadémia kézirattárában őrzik, hisz az ő felkérésükre írta meg a hatvanas években, ami akkor nem volt egyedi eset, fontosnak tartották, hogy a múlt fontos közéleti szereplői emlékeiket papírra vessék - mondja Paksy Zoltán, akit lenyűgözött az az elkötelezettség és ambíció, mellyel Drozdy a hazai közjót elképzelte, képviselte.

Íme, itt van egy aggastyán, aki nyolcvanéves életének minden ötödik évében más pártot szolgált - írja Drozdy, s az olvasó okkal-joggal gondolhatja, ez aztán a tiszteletreméltó önkritika.

- Nem ingadozásról, sokkal inkább arról van szó, hogy a pártok, melyekbe belépett, egy idő után ideológiájukat, sőt, gyakorlati politizálásukat is úgy módosították, amely már nem felelt meg Drozdy szellemiségének - magyarázza a kutató-történész. - Furcsa módon nagyon sok emberrel szót értett, kiterjedt üzleti kapcsolatai voltak mint újságkészítésben utazó embernek, de gyorsan össze is tudott különbözni elvbarátaival. Úgy vélem, az akkori jobb- és baloldal hibáit is látta, ráadásul nem nagyon rejtette véka alá a meglátásait. Épp a határozott fellépés volt az erénye, még akkor is, ha ebből számos hátránya származott.

Márpedig származott. De revolverrel járt, amikor megfenyegették, beköltözött Gömbös Gyula házába, így szerezve magának védelmet.

- A fenyegetések elől 1944-ben a frontra menekült, saját Mercedes Benz automobilján, ahogy írta - meséli Paksy Zoltán. - Együtt bujkált Bajcsy-Zsilinszkyvel, partizán alakulatot szervezett, de később Rákosi titkos kommunista értekezleten a legfőbb ellenfélként nevezte meg.

Az 50-es években vásárcsarnokban dolgozott, 56-ban részt vett a tüntetésekben. Nem emigrált, 85 évesen, 1970-ben halt meg Pesten. Tudta, két alkalom lett volna a demokratikus átalakulásra: 1918, 1945. Nem sikerült... Talán később?

Ezek is érdekelhetik