Magyar szakértő a fukusimai baleset okairól és a várható következményekről

Aszódi pénteki előadásában lépésről lépesre elemezte a Japánban történt földrengést és szökőárat követően Fukusimában kialakult állapotokat. Összegzése szerint a "nagy mumus", a teljes feszültségvesztéses baleset következett be az atomerőműben a tervezései alapot jócskán meghaladó szökőár miatt, amely a telephelyen elérte a 14 métert.
   
A Fukusima Dajcsi atomerőmű hat blokkja közül az 1-es számú a március 11-én, helyi idő szerint 14 óra 46 perckor bekövetkezett 9-es magnitúdójú földrengéskor automatikusan leállt, a külső villamosenergia-ellátása megszűnt, a tartalékként szolgáló dízelgenerátorok pedig elindultak. A földrengést követő szökőár azonban 15 óra 1 perckor tönkretette a dízelgenerátorokat, így a hűtés teljesen megszűnt, a reaktortartály nyomása emelkedni kezdett. Ekkor az atomerőmű 3 kilométeres körzetéből kitelepítették az embereket.
    
A fukusimai atomerőmű műszaki hátteréről érdemes tudni, hogy BWR rendszerű, úgynevezett forralóvizes reaktor. A reaktormagot két védelmi réteg veszi körül, egy belső, zárt acéltartály és egy külső betonburok, melyek együtt egy hermetikus védőépületet képeznek. Ennek a nyomáscsökkentő konténmentnek így két védőfala van, a hermetikus rendszer tervezési nyomása (plusz) négy bar, ám ennek kétszeresét is kibírta a baleset során. A konténmenten kívül van még a blokk épülete, amelynek tetőszerkezete sérült a robbanásnál.
   
A szakértő emlékeztetett arra, hogy március 12-én a hidrogénrobbanás kockázata miatt tervezett lefúvást hajtottak végre az 1-es blokkban, amely radioaktív anyagok kibocsátásával járt, a kitelepítési zónát ekkor 10 kilométerre növelték. A nyomás növekedése miatt a H-robbanás mégis bekövetkezett, ekkor rongálódott meg az épület teteje, a kitelepítési zónát pedig tovább szélesítették 20 kilométerre. Még aznap este megkezdték a tengervíz befecskendezését a reaktortartályba és a konténmentbe.
   
A 3-as blokkban március 13-án szűnt meg a hűtés, és másnap történt a H-robbanás. Helikopteres, majd tűzoltóautós hűtést követően 19-ére stabilizálódott a nyomás a reaktorban. A hűtést nehezíti, hogy a szökőár a tengerparton elhelyezkedő teljes vízkivételi művet is tönkretette. Ebben a blokkban szenvedett sugárbalesetet radioaktív vízbe lépve két munkás csütörtökön. Március 14-től a 2-es blokkot is hűtik.
   
Előadásában Aszódi Attila kísérlettel illusztrálta, mi zajlott le, amikor a nagy energiasűrűségű üzemanyagpálcák hűtés nélkül maradtak. Az urán-oxid tartalmú pálcák egyetlen centiméterének 200 watt a hőteljesítménye. Amikor a víz átveszi például egy elektromos forralónál a hőt, akkor magának a pálcának a hőmérséklete nagyjából ugyanolyan marad - amikor azonban szárazra kerül a fém ugyanazzal a hőteljesítménnyel, a hőmérséklete rohamosan emelkedik. Az üzemanyagpálcák cirkónium burkolata az elért magas (1200 Celsius fokot meghaladó) hőmérsékleten oxidálódni kezdett, elvonta a vízből az oxigént, és robbanékony hidrogéngáz szabadult fel. Az összefoglaló adatok szerint jelenleg a 4., 5. és 6. blokk reaktortartálya ép, az 1-3. reaktortartály integritásáról nincs adat - közölte a kutató. A konténmenttartályok közül a 2-es blokkban lévőnél valószínűsíthető sérülés, a többi ép, viszont az 1-esben még emelkedik a nyomás.
   
A baleset miatt gáznemű, radioaktív jód- és cézium-izotópok kerültek a levegőbe. A sugárzás maximális értéke a telephelyen 400 millisievert/óra volt, eddig összesen 17 munkás kapott 100 millisievert feletti dózist. A telephelyen kívül, a 30 kilométeres zónán belül jelenleg maximum 100 mikrosievert/óra a sugárzás mértéke, ennél távolabb nem haladja meg az 5 mikrosievertet óránként, amennyi például a sugárzás mértéke egy repülőgépen a 12 kilométeres utazómagasságnál. A hatóságok 75 ezer embert mértek meg, közülük 97 volt sugárszennyezett a megengedett határ fölött, ám a dekontaminálás után ez megszűnt - modta az igazgató. Tokió ivóvízét nagy, felszíni szűrőberendezésekből kapja, ezért fordulhatott elő, hogy a csapvízbe jutott a radioaktív anyag. A gyerekek számára megengedett 100 Bq/liter helyett 210 Bq/liter volt a csapvíz jód-131-es izotóp tartalma. A gyerekeknek ezért palackos víz fogyasztását ajánlják a hatóságok. A felnőttekre 300 egység a határérték.
   
"Nincs radioaktív felhő, amely elérte volna Európát" - nyomatékosította Aszódi. Egy ilyen felhőnek minimum 4-5 nap kellene, hogy átjutva két óceánon elérje Magyarországot, ennek valószínűsége kicsi. A japán eseményeknek "sugárvédelmi következménye Magyarországon nincs" - jelentette ki a szakember. Mint hozzátette, a jódtabletták szedése felesleges, sőt árthat, mert vannak, akik allergiásak a nagy mennyiségű jódra. A jódozott sóból pedig - mint kiderült - napi 5,6 kilogrammot kellene elfogyasztania annak, aki így kívánná helyettesíteni a jódtablettát.