Semmi sem lehetetlen! - Arzénkedvelő baktérium segítheti a kutatást

 A sós vízű kaliforniai Mono-tó üledékéből származó magas arzéntartalmú baktérium kapcsán a NASA asztrobiológiai intézetének munkatársai az Arizonai Állami Egyetemen 2010. december 2-án bejelentették, hogy megdőlt az az elmélet, miszerint a földi élethez egy adott organizmusnak legalább hat elemet (szenet, hidrogént, oxigént, nitrogént, ként és foszfort) kell tartalmaznia, miután a foszfort az új baktérium anyagcseréje során képes az arzénnal helyettesíteni.

Az egyik kaliforniai tóban talált baktérium a foszfor helyett a rendszerint mérgező arzént alkalmazza. A Science tudományos folyóiratban részletezett tanulmány súlyt ad azon hosszú ideje fennálló elméletnek, melyek szerint a más bolygókon lévő élet talán radikálisan eltérő kémiai összetétellel rendelkezik - írja a hirado.hu.

Az „extremofil” baktériumokat Kalifornia keleti részén, egy sós tóban találták meg. Míg baktériumok igen zord környezetekben találhatóak meg, és olyasmit is el tudnak fogyasztani, mely más létformák számára mérgező, ezen baktériumtörzs gyakorlatilag sejtgépezetébe építette be az arzént.

Egy nappal a bejelentés előtt még csacskaságnak neveztem volna, de ma már nem elképzelhetetlen, hogy az arzén a szerves molekulák része legyen. Ezt dr. Taller János, a Pannon Egyetem Georgikon Kar főmunkatársa, a biotechnológiai csoport vezetője mondta egy rendkívüli hír kapcsán. Nevezetesen, a NASA kutatói a kaliforniai Mono sós tóban olyan baktériumot találtak, amely foszfor helyett arzént is tud használni szerves molekuláinak, például DNS-ének felépítésénél.

A biológusok zöme eddig úgy gondolta: a foszfor  a hat  elsődleges biogén elem egyike  a szénnel, a hidrogénnel, a nitrogénnel, a kénnel,  az oxigénnel együtt alapvető az élethez. A kutatók keresték, hogy az élet vajon más anyagokkal is működhet-e? Vizsgálataikon az arzénre összpontosítottak, mert az kémiailag nagyon hasonlít a foszforra. Éppen ez a hasonlóság az oka annak, hogy az arzén a legtöbb életformának  mérgező: az anyagcsere-rendszer nem tudja megkülönböztetni a két elemet biológiailag aktív formájában.

-  Ez az eredmény kuriózum, amire nem számítottunk, de hogy milyen következményei lehetnek, mire lehet használni, mennyivel bővül a tudásunk, mit lehet az életről feltételezni, az csak hosszú évek munkája utána derül ki - mondta dr. Taller János. -  Ha a Földön ilyen váratlan dolog létezhet, akkor mi minden lehet még? A NASA kutatásaival a szélsőségeket keresi, ez a baktérium pedig annak igazolása, hogy nem csak a Földön megszokott életformák lehetségesek, mert az élet sokkal rugalmasabb lehet annál, mint amit feltételezni vagy elképzelni tudunk. Megdőlt egy dogma, bizonyítva, hogy a biológiában semmi nem lehetetlen.