WikiLeaks-kiszivárogtatások: Fehér Ház súlyos bűncselekménynek minősítette a történteket

A Fehér Ház súlyos bűncselekménynek minősítette a kiszivárogtatást (2010. 11.29.)

A Fehér Ház hétfőn súlyos bűncselekménynek minősítette a titkos kormányzati iratok nyilvánosságra hozatalát, a kiszivárogtatókat pedig bűnözőknek bélyegezte meg, a külügyminisztérium szerint pedig támadás indult a nemzetközi közösség ellen.
Hillary Clinton "agresszív" lépéseket helyezett kilátásba azok felelősségre vonása érdekében, akik szerinte a dokumentumok ellopása révén emberek életét sodorták veszélybe és nemcsak az amerikai nemzeti érdekek, hanem "a nemzetközi közösség ellen is támadást indítottak".
   
Clinton az Egyesült Államok nevében elítélte a kiszivárogtatást és reményét fejezte ki, hogy Washington külkapcsolati rendszere kiállja majd ezt a próbát. Mint mondta, az amerikai külpolitika lényegét nem a kiszivárogtatott sürgönyök, hanem Washington hivatalos állásfoglalásai testesítik meg.
   
Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a privát diplomáciai megbeszélések nem állnak ellentétben sem a közérdekkel, sem pedig a demokrácia intézményével, és a bizalmas tárgyalás a diplomácia hatékony eszköze.
  
 A WikiLeaks folytatja a diplomáciai iratok közélését a következő napokban, hetekben és talán hónapokban is - közölte a honlap szóvivője, Kristinn Hrafnsson hétfőn.
   
Noha a kiszivárogtatás miatt az amerikai külügyi tárca "agresszív" lépéseket helyezett kilátásba, ez nem riasztotta el az internetes oldal szerkesztőit. A szóvivő szerint a "fokozatos közlések" az év végéig is elhúzódhatnak.
A következő kiadásokkal kiválasztott térségekre koncentrálnak, ahol szövetséget keresnek a helyi médiával - mondta a The Wall Street Journalnek Hrafnsson, aki szerint az amerikai bírálat túlzó, és az a vád sem hihető, hogy az iratok nyilvánosságra hozatalával emberi életeket sodornak veszélybe.
  
A szóvivő hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokon kívül a reagálás enyhébb volt, és "a sajtó üdvözölte a leleplezéseket az amerikai külügyminisztérium belső működéséről".
   
Bár többen pletykaszintű értesülésekről beszélnek, a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai üzenetek a lényeget tekintve egy szuperhatalom külpolitikájáról szólnak - hangoztatta hétfőn a bizalmas dokumentumokat Európában az elsők között megszellőztető Der Spiegel főszerkesztője.
   
Georg Mascolo a dpa hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte: az általa vezetett hírmagazin nem fizetett pénzt a WikiLeaksnek, amely névtelenségbe burkolózó forrásoktól származó kényes vagy bizalmas dokumentumok publikálására "szakosodott".
   
A főszerkesztő közlése szerint a Der Spiegelnek mintegy 50 munkatársa dolgozott öt hónapon keresztül a kapott információk feldolgozásán. Ennek módját, a felhasználás mikéntjét, az értékelést és a következtetések levonását a szerkesztőség döntötte el, abba a WikiLeaks nem szólt bele - hangoztatta Mascolo.
   
A főszerkesztő a politikusok megítélésénél jóval érdekesebbnek találja például azt a tényt, hogy az amerikai kormány folyamatosan értesült a német koalíciós tárgyalások menetéről, hogy amerikai diplomaták részt vettek az ENSZ-en belül folyó kémkedésben, vagy hogy az arab világ nagy része roppant kritikus szemmel figyeli Irán nukleáris programját.
   
A WikiLeaks egyetlen olyan dokumentumot sem közöl az amerikai diplomáciai sürgönyökből, amelyhez a partnerként felkért öt világlap előzetesen nem adta beleegyezését - erősítette meg a Le Monde című francia napilap.
   
A lapok abban is megegyeztek, hogy amikor egyikük kihúz egy nevet egy táviratból vagy nem közöl bizonyos ismertetőjegyeket adott személyek biztonságának érdekében, akkor a többiek is ugyanígy tesznek. A WikiLeaks ezt követően az újságírók által feldolgozott diplomáciai jegyzékeket közli honlapján, elfogadva a lapok által meghatározott szabályokat - hangsúlyozta a Le Monde főszerkesztője.
   
Sylvie Kauffmann felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai külügyminisztérium eddig semmit nem cáfolt és azt sem mondta, hogy hamisak a közölt diplomáciai táviratok.

OLDALTÖRÉS: Kényes leleplezések az amerikai diplomáciáról

Kényes leleplezések az amerikai diplomáciáról

Kényes leleplezések az amerikai diplomáciáról

Kényes leleplezések az amerikai diplomáciáról

Büntetőjogi vizsgálat folyik a WikiLeaks ellen a titkosított amerikai dokumentumok kiszivárogtatása ügyében - jelentette be Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter, aki szerint eljárást indítanak minden felelős ellen. A Fehér Ház arra utasította a kormányzati intézményeket, hogy szigorítsák meg a titkosított iratokhoz való hozzáférést.
   
Az Afganisztánnal, majd Irakkal foglalkozó bizalmas amerikai dokumentumok idei közzététele után a mintegy 250 ezer külügyi irat kiszivárogtatása a portál immár harmadik "nagy dobása" volt, amely az amerikai kormány heves tiltakozását váltotta ki. A közzétett iratok ugyanis nem csupán az amerikai diplomácia - és a partnerállamok - mindeddig titkos törekvéseiről ismertettek részleteket, hanem tanúskodtak arról is, hogy az amerikai diplomaták - legalábbis a kulisszák mögött - nem rejtették el lekicsinylő véleményüket a szövetséges államok vezetőiről.
   
A brit The Guardian például arról számolt be, hogy arab vezetők Irán elleni légitámadásra kérték az Egyesült Államokat, az amerikai kormány pedig arra utasította diplomatáit, hogy folytassanak kémtevékenységet az ENSZ vezető tisztviselői, köztük Ban Ki Mun főtitkár, valamint a Biztonsági Tanács többi állandó tagállama, Kína, Franciaország, Oroszország és Nagy-Britannia képviselői ellen. A titkos direktívát Hillary Clinton külügyminiszter neve alatt bocsátották ki tavaly júliusban. A brit lap - mint arról Kertész Róbert, az MTI londoni tudósítója beszámolt - kiemelte, hogy Abdalláh szaúdi uralkodó többször is felszólította az amerikai kormányt Irán megtámadására az iráni nukleáris fejlesztési program miatt.
   
A Le Monde című francia lap internetes változata hétfőn azt írta, hivatalosan senki sem tudja, ki adta át a WikiLeaksnek a bizalmas amerikai külügyminisztériumi dokumentumot, de az amerikai hatóságok már júniusban őrizetbe vettek egy gyanúsítottat, a 23 éves Bradley Manning közlegényt, aki Irakban teljesített szolgálatot.
   
A WikiLeaks Magyarországra vonatkozóan is több mint 700 bizalmas amerikai külügyminisztériumi jelentést szivárogtatott ki A Magyarországgal foglalkozó, szám szerint pontosan 734 diplomáciai iratról a Der Spiegel német hetilap számolt be internetes kiadásában. Az iratok túlnyomó többsége 2006-ból, illetve az azóta eltelt évekből származott. Az újság nem közölte a dokumentumok tartalmát, de ismertette az iratok titkosítási fokát. Hétfő estig magán a honlapon sem lehetett elolvasni tartalmukat.
   
A közzétett bizalmas amerikai külügyi iratok meglehetősen érzékenyen érinthetik az Egyesült Államok diplomáciáját, és a történtek hatása szakértők szerint egyelőre felmérhetetlen. Carl Bildt svéd külügyminiszter szerint ez világszerte meg fogja gyengíti a diplomácia intézményét, és "kevésbé biztonságossá teszi" majd a világot. Bildt kifejtette: a kényes helyzetek és válságok megoldása érdekében szükség van a kormányok közötti bizalmas kommunikációra. "Mostantól azonban meg kell elégednünk egyfajta hangos diplomáciával, amely - tapasztalatból tudom - még több konfliktushoz és problémához vezethet" - mondta.
   
Franciaország a "demokratikus szuverenitást és tekintélyt" célzó "fenyegetésnek" tekinti a kiszivárogtatást, és jelezte: "nagyon szolidáris az amerikai adminisztrációval" - közölte a francia kormányszóvivő. A külügyminisztérium ehhez hozzátette: Párizs egyetlen francia vezetőnek tulajdonított kijelentést sem erősít meg.
   
Moszkva egyelőre igen visszafogottan reagált az orosz vezetőkre vonatkozó megjegyzésekre, melyek Dmitrij Medvegyev elnököt haloványnak és habozónak, Vlagyimir Putyin kormányfőt "alfahímnek" minősítették az amerikai diplomaták. Az elnök környezetében egy forrás rámutatott, hogy Washington előre tájékoztatta orosz partnereit a készülő kiszivárogtatásról. Az illető hozzátette: az orosz diplomaták néha nem kevésbé nyíltak a bizalmas anyagokban. Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette: "Ez persze jó kis olvasmány, de a politikában inkább partnereink konkrét tetteiből indulunk ki".
   
A berlini kormány nem kívánja a nyilvánosság előtt kommentálni a bizalmas információkat, amelyek egy része meglehetősen negatív képet fest vezető német politikusokról - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A ZDF televízió washingtoni tudósítója az amerikai külpolitika szempontjából katasztrófának minősítette a kiszivárogtatást, hiszen ezek után senki sem fog bizalmas körben szóba állni Washington képviselőivel.
    
Egyáltalán nem ártott, sőt lehet, hogy segített Izraelnek a WikiLeaks - véli egy volt izraeli biztonsági tanácsadó. Giora Eiland szerint kirajzolódik a dokumentumokból, hogy Izrael több arab országhoz képest "visszafogott" álláspontot képvisel az iráni atomprogrammal kapcsolatban. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök úgy véli, a kiszivárgott dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy nemcsak Izrael, hanem az arab világ szerint is Irán jelenti a legnagyobb veszélyt a Közel-Keletre.
   
Afganisztánra vonatkozó részek nem lesznek befolyással a Kabul és Washington közötti stratégiai kapcsolatokra - jelentette ki az afgán elnök szóvivője. A diplomáciai táviratok, melyek szerint Hamid Karzai "rendkívül gyenge" politikus, a féltestvére, Ahmad Vali Karzai pedig korrupt kábítószer-kereskedő, nem fogják feszültté tenni a Washingtonnal ápolt kapcsolatokat - mondta.

OLDALTÖRÉS: Mintegy 250 ezer diplomáciai iratot hoz nyilvánosságra a Wikileaks

Mintegy 250 ezer diplomáciai iratot hoz nyilvánosságra a Wikileaks (2010.11.28.)

Az interneten már szombat este megjelentek az első  részletek a WikiLeaks oknyomozó portál, korábban bejelentett újabb nagy "leleplezéséről".

A portál napokkal ezelőtt közölte, hogy hamarosan általa titkosnak nevezett amerikai külügyminisztériumi iratokat készül nyilvánosságra hozni, köztük olyanokat, amelyek Európával kapcsolatosak, továbbá olyanokat is, amelyek Ázsiára és más földrészekre vonatkoznak. Az amerikai kormány mindennek nyomán figyelmeztetett arra, hogy a szóban forgó iratok közzététele súlyos károkat  okozhat az Egyesült Államok és a baráti vagy szövetséges országok közötti kapcsolatokban.
   
A netzpolitik.org honlapon szombat este megjelent információk szerint a WikiLeaks a legrövidebb időn belül mintegy 250 ezer  amarikai diplomáciai dokumentumot hoz nyilvánosságra. A szóban forgó dokumentumok túl nyomó többségét szerte a világból  az amerikai külképviseletek küldték a washingtoni külügyminisztériumnak.  A honlap az információkat állítólag  a Der Spiegel német hetilap internetes oldalán megjelent cikkből szerezte. Az említett cikk rövid ideig olvasható volt a hetilap internetes kiadásában,  állítólag azonban gyorsan eltüntették onnan.
   
A netzpolitik.org ennek  ellenére a szóban forgó cikk másolatát közölte, beszámolva arról, hogy  csaknem valamennyi diplomáciai irat a 2004 utáni évekből származik,  csupán egy nyúlik vissza az 1966-os esztendőre.  Több ezer iratot állítólag az idei esztendő első két hónapjában küldtek a washingtoni külügyminisztériumba.
   
A honlap információi szerint  az iratok csupán kis része volt titkos besorolású, de az úgynevezett szigorúan titkos  pecséttel egyetlen egy sem rendelkezett.  Több ezer dokumentumot ugyanakkor az amerikai hatóságok bizalmasnak minősítettek, ami azt jelenti, hogy külföldiek nem juthattak azokhoz.

A Der Spiegel internetes szerkesztősége elutasította a honlap által közölt információk kommentálását.
   
AWikiLeaks első nagy "fogása" az afganisztáni háborúval kapcsolatos iratok leleplezése volt, míg  második nagy kiszivárogtatási hullámával a portál az iraki harctéren  történt visszaéléseket leplezte le.