Borús a burgonyaágazat: egyre kevesebb területen egyre kevesebb krumpli terem

Évről évre csökken a termőterület és a hazai burgonyatermés mennyisége - derült ki a Pannon Egyetem Georgikon Kar Burgonyakutatási Központja által szervezett ágazati fórumon, a Burgonya terméktanács tájékoztatójából.

– Egyre kevésbé éri meg vetőburgonyával foglalkozni, de ezt nem azt jelenti, hogy annyira rossz lenne az ország természeti adottsága, hanem a gazdasági környezet miatt. Szétaprózódott a termelői szerkezet, régen nagyüzemek is működtek: a burgonya jól termeszthető ily módon, de ez hatalmas tőkét igényel: speciális gépek, tárházak szükségesek. A sok kis termelő ezekkel nem rendelkezik - vázolta fel az okokat lapunknak dr. Polgár Zsolt intézetvezető.

A szakember szólt a tavalyi év statisztikáról is: hazánkban mintegy tizenöt ezer hektáron termelnek burgonyát, hektáronként közel 24 tonna termésátlaggal.

Dr. Polgár Zsolt az egyik keszthelyi nemesítésű fajtával, a Hópehellyel
Fotó: Keszey Ágnes

- Ennek 99 százalékát belföldön értékesítik, de már önellátóak sem vagyunk. Az összes fogyasztás mintegy húsz százaléka import. Tíz, tizenöt éve még exportra is tudott termelni az ország. Az igény is csökken : nem annyira főre vonatkoztatva eszünk kevesebb burgonyát, hanem kevesebb ember eszi - elemezte dr. Polgár Zsolt, aki ennek okát elsősorban nem étkezési szokások megváltozásában látja, hanem úgy fogalmazott: azért, mert félmillió ember nem él itthon.

A fórumon elemezték a vetőburgonyákkal kapcsolatos aktualitásokat is.

- A gazdák nagy része nem vásárol fémzárolt vetőburgonyát, vagy többször visszaültetik. A termőterület közel 85 százalékára ismeretlen eredetű burgonya kerül.

Idén kerül bevezetésre az új vetőgumó rendet, először ősszel lesz érvényes a fémzárolt vetőburgonyákra.

- Egységes uniós szabályozás lesz. A vetőgumó minőséget eddig három osztályba sorolták: a szuper elit, az elit, valamint az úgynevezett elsőfokú burgonya. A nevek változnak és kiegészül a rendszer a másodfokú burgonyával - ez biztos nem lesz olyan minőségű, mint az elsőfokú volt - ismertette dr. Polgár Zsolt, hozzátéve: a tányérunkra kerülő burgonya minőségét ez nem befolyásolja, hiszen ez kórtani kockázatot jelent: vírusfertőzés miatt csökkenhet a termésmennyiség, vagy bakteriális fertőzés miatt rothadó lesz, de ez már nem jut a piacra.

- Ez a termelő kockázatát növeli, a fogyasztó egészségére nem lesz hatással - hangsúlyozta a szakember.

A Burgonyakutatási Központban azonban jó hírek is vannak. A legújabb fajtával, a főként főzésre ajánlott Botonddal idén ősszel kerül találkozhatnak a vásárlók, egy új fajtajelölt, a Basa, azaz a Balatoni salátaburgonya pedig már az állami elismertetés folyamatában vesz részt, ez jövőre kerülhet forgalomba.