Zalai gazda a döntőben

Az Év agrárembere választás első fordulójában a közönség soraiból a legtöbb szavazatot gyűjtötte össze a fiatalgazda kategóriában, így elsőként jutott be a legjobb három közé. A második körben szintén rá szavaztak legtöbben, ám itt már a szakértő zsűri szava döntött, akik végül másnak ítélték a címet.

- Egy mezőgazdasággal foglalkozó szervezet keresett meg és nevezett erre a választásra - mondta Sabján Krisztián. - Azt kértem tőlük, hogy a képen, amit magamról küldök a településtáblával együtt szerepeljek. Ez az időszak jó hírverést jelentett a településnek, rengetegen látták és így - rajtam keresztül - megismerhették a falut is. Az idén második alkalommal odaítélt Év agrárembere díj apropója nem az, hogy ki a legjobb mezőgazdász az országban, hanem, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedő emberek milyen plusz társadalmi szerepvállalással járulnak hozzá a közösség életéhez, ami elismerésre szolgál. Kellemes élményként gondolok a megmérettetésre, és ezúton is köszönöm a szavazók támogatását.

Sabján Krisztián

Sabján Krisztián középiskolásként még jogásznak készült, ám rájött, hogy inkább neki való lenne a családi mezőgazdasági vállalkozás továbbvitele, így lett belőle gazdasági agrármérnök. Több mint 10 éve gazdálkodik közel 100 hektáron. Megszervezte 2007-ben az országban az egyik első nagy területű fűz energiaültetvény létrehozását, majd 2009-ben 15 hektárnyit telepített saját részre. 2012-ben vásárolt bivalyokat, akkor csak azért, hogy megmentse őket, mára viszont egy csinos kis tenyészet lett belőle. Tavaly nyáron készült el egy agroturisztikai beruházása, melynek központja egy kizárólag megújuló energiával működő gerendaház kemencével, aszalóval és levendulakerttel.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala Megyei Szervezetének tevékenységében is szerepet vállal.

A szántóföldi növénytermesztés mellett 2006-tól a 307 fős Iklódbördőce társadalmi megbízatású polgármestere.

- Úgy gondolom, hogy ha a lehetőségek köre szűkül is egy ilyen kis községben, mint a miénk, de mégis sikerült egy településközpontot kialakítani az évek alatt, amit szeretnénk tovább bővíteni - folytatta. - Az IKSZT épületben, a közösségi házban több lehetőség megtalálható egy helyen keddtől szombatig állandó nyitvatartással. Ezt nálunk lényegesen nagyobb települések sem tudják biztosítani. Előadásoknak, közösségi rendezvényeknek ad helyet, a nyitott tér adott a külső rendezvényekhez, de van játszótér és foci pálya is, valamint közösségi kemence is épült. A Start munkaprogramban valósult meg a közösségi kert, amit idén bővítünk. Fontosnak tartom, hogy ha nincs a falunak bevétele, akkor a költségeket csökkentsük. Ezt úgy próbáljuk megvalósítani, hogy a közösségi ház épületére is napelemeket teszünk, illetve szeretnénk a napelemes rendszert kiterjeszteni a polgármesteri hivatal és az imaház épületére is. Utóbbiak esetében pályázati forrásból kívánjuk megoldani a teljes külső felújítást és az imaházhoz egy parkoló létesítését.