Zalaköveskút – Nemesbük: két falu látnivalói közös történelmi múlttal és jelennel

Zalaköveskút határában vagyunk, pontosabban, nem sokkal a gyülevészi elágazó után, Hévíz irányában. A táj eddig is fenséges volt, a domboldalakon érő búzatáblák ringatóztak a szélben, az erdősávok haragos zöldjükkel szabdalták a gabonatáblákat, tették mozgalmassá a környék színvilágát. Ahogy beérünk Zalaköveskútra, a majorsági épületeknél megszólítunk egy fiatal hölgyet, aki teleobjektíves fényképezőgéppel a vállán igyekezett a kerítésen belülre.

-A Tarkarét Bivalytenyészet bivalyait őrizzük az útmentén.  Már több mint száz bivalyunk van, most vagyunk amolyan indulófélben. A tulajdonos budapesti, bővebbet tőle kellene kérdezni – mondja készségesen, majd eligazít, hogy honnét lehet igazán szép fotókat készíteni a párját ritkító tájról.

Az út menti domb tetején egy kilátó magasodik. Célba vesszük. Remek létesítmény, szinte csábít a megmászásra. Ez a Teréz anya kilátó. Kis réz tábla hirdeti a történetét, miszerint a Hévízi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása építette a kilátót még 2011-ben. A fa torony felső teraszáról lélegzetelállító táj tárul a szemünk elé. Lábunk előtt hever a kisközség, Zalaköveskút, de a Zalai-dombság egy nagy szelete is. Látható a messzeségben szinte a környék összes települése, Hévíz, Keszthely, Zalaszentgrót, Kehida,  sőt, a távolban feltűnik a zalaszentlászlói sztúpa fehérsége is. Hosszasan gyönyörködünk a változatos tájban, majd elindulunk Hévíz felé.

Alig megyünk néhány száz métert, s befutunk Nemesbükre. A falu központjában egy régi kőhídhoz érkezünk, előtte gyönyörű kis park, tele autókkal. Az igazi látványosság Nemesbükön a Határ-híd. Az építmény mellvédjén tábla tudatja, hogy a híd 1860-ban épült, a Köszvényes patak fölé, és 2010-ben újították fel. A történeti leírásokból kiderül, hogy a hidat már egyszer korábban,  1932-ben is renoválni kellett. A kétboltíves híd ritka építészeti megoldás, hasonlót a megyében nem is találni. A híd Nemesbük két falurészét köti össze, s most is nélkülözhetetlen a szerepe a térség közlekedésében. Érdemes lemerészkedni a meredek patakoldalon a híd alá is. Persze, ehhez nem árt a kellő óvatosság, mert könnyen megcsúszhat az ember. A patak igencsak vékony érként csordogál, szinte hihetetlen, hogy lejjebb két kis halastavat is táplált.

Zalaköveskút és Nemesbük régebben egy faluként is működött, 1930 és 36 között például Nemesbük része volt, s most is közös körjegyzőségben zajlik a közigazgatási munka. Azonban két különálló faluról beszélünk, még ha Zalaköveskút az ország legkisebb falvainak egyike is, s látnivalóikat megtekinteni is együtt érdemes. A történeti leírásokból kiderül,  hogy Zalaköveskút első írásos említése 1408-ból származik, s a 15. században csak a Köveskúti nemes család tagjai és jobbágyaik lakták a települést. Nemesbük írásos említése szintén ekkortól datálódik, de bizonyítottan, ennél sokkal régebben is éltek itt az ősök. A község nevében a "bük" szócska a bükkfára utal, a "nemes" jelölés pedig arról tanúskodik, hogy a falut  kisnemesek és cselédeik lakták. Az is tény, hogy a török hódításának a környező települések közül Nemesbük állt ellen a legtovább, csak 1629-től vált az ellenség adófizetőjévé. A falut a múltban a környék  jelentős településeként tartották számon, a Pécsi Levéltárban őrzött dokumentumok tanúsága szerint Nemesbük lakóinak száma a középkorban több száz évig meghaladta a körzet mostani legnagyobb települése, Keszthely lakosainak számát.

Nemesbük büszkélkedik egy 1777-ben építették, szépen helyreállított és parkosított templommal is.  A Péter és Pál apostoloknak szentelt templom csak részben van zárva napközben a látogatók előtt. Az templom előtér ugyanis nyitva van, a bejáraton belül lévő rácsokon keresztül alaposan szemügyre vehető a templombelső is. A templom előtti parkban egy míves kőkereszt és egy úgynevezett „fénykereszt” is áll. Ez utóbbiról azt kell tudni, hogy ez a dicsőséges feltámadás keresztje, mérete a jeruzsálemi Golgota-hegy magasságának egy százada, 7,38 méter magas. Az előírás szerint úgy kell felállítani a keresztet, hogy az egyenként 1,23 méteres karjai kelet-nyugati irányba mutassanak.  A keresztet, mint a neve is sugallja, ki is kell világítani. Az észak-déli oldalán, a fehér szín a feltámadást, a kelet-nyugati oldalán a kék, a Mária iránti tiszteletet jelzi. A kereszt csúcsán, három ponton a kék, a szentháromságot, az alsó részén, a négy fehér fény pedig Jézust, mint ég és föld összekötőjét hirdeti. Az 1996-os, franciaországi grenoblei kinyilatkoztatást követően, 2002-ben állították fel Magyarországon az első fénykeresztet Debrecenben, azóta a világon több mint nyolcezret  létesítettek, ezek egyike Nemesbükön látható.