Talpszelemen volt, szőlőprés lesz

A homokkomáromi fafaragó-rendőr ezúttal is nagy fába  vágta a fejszéjét (szó szerint). A hideg téli szél sem tántorítja el, e napokban is kitartóan fúr és farag csingahegyi birtokán.

-  Ez a fajta prés inkább a Veszprém fölötti szőlőtermő területeken, a szegényebb vidékeken volt jellemző, ahol főleg kisbirtokokon gazdálkodtak - fejtegette Tislér Zoltán. - Különlegessége, hogy könnyen mozgatható, áthelyezhető, egyébként meg a mai prések elődjének tekinthető. Az orsón, nagyjából középtájon átdugott bottal tudjuk növelni a szorítást, s egyre lejjebb és lejjebb engedni a téglalap alakú garatban a prést. Az alsó részén kialakított medencén keresztül távozik a must. Másik érdekessége, hogy egy elbontott régi boronapince több száz éves faanyagából készül, ami külön kihívást jelent számomra. Ugyanis az az évszázadok során annyira kiszáradt, hogy nehéz faragni, mert könnyen törik.

A prés - mely várhatóan tavaszra készül el, s húsvét táján avatnák - a majdani borászattörténeti szoborparkot gyarapítja az ősszel felállítandó még régebbi, XVII. századi főfás préssel együtt.

A fafaragó ejtett pár szót a közelmúltban életre hívott Csingahegyi Művészműhely idei terveiről is. A társaság célja, hogy a térségben egyfajta művészetek völgyét hívjanak életre. A művészműhely hagyományos augusztus eleji programjai mellett Homokkomárom, Hosszúvölgy, Fűzvölgy és Magyarszentmiklós összefogásával egy Hegyek-völgyek címet viselő több napos, alapvetően az idetelepült svábság hagyományaihoz köthető rendezvényre is sor kerül. Többek közt pajtaszínházi előadással, s egy Sopronból érkező sváb asszonykórussal