Zalavár – a zarándok turizmus lehetőségei, s a Kis-Balaton varázsa

A halakat kis drót ketrecbe raktam, hogy azonnal ne falják fel őket az éhes madarak. Aztán fotóztam, videóztam őket. Nézzék meg a reggeli felvételeket a számítógépen – invitál bennünk Czakó László a balatonhídvégi vendégház tulajdonosa. Elámulunk a madarak sokaságán, s főleg azon, ahogy mindezt megörökítette vendéglátónk.

Néhány órával korábban mi is jártunk a befagyott Kis-Balaton partján, s láttuk, amint ezrével várakoztak a madarak beljebb, a jég szélén, de amint megláttak bennünk szinte az eget is elhomályosítva szálltak fel hangos rikácsolással a Vársziget közelében, a Zala torkolatánál. Mindez persze megszokott errefelé, hiszen Zalavár, ahonnan a turisztikai sorozatunk aktuális része íródik, a Kis-Balaton két tározója közötti parton helyezkedik el.

- Körülvesz minket a Natura 2000 – mondja Horváth Ildikó Zalavár polgármestere. S ez tényleg így van, hiszen  olyan világban élnek errefelé, amely része az európai ökológiai hálózatnak. Ez a vidék a természetes élőhelyek, a vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül őrzi a biológiai sokféleséget, vigyázza annak megóvását. S ez nem könnyű, mert számos előírás nehezíti a mindennapi életet, Zalavárnak például termékeny földjei kerültek néhány évtizede ismét víz alá. Viszont a sors adott is a községnek, hiszen a falu legújabb kori történelmi kutatásai Zalavárt az őt megillető helyre emelték.

Egyre szélesebb körben tudatosult, hogy ez a hely volt a honfoglalást követően a megye központja, több mint ezer évvel ezelőtt nagy dolgok történtek ezen a vidéken. A magyarok előtt erre szláv népek éltek, s a szláv fejedelem Zalavár elődjét, Mosaburgot tette meg országa központjává. Két apostoluk, Cirill és Metód itt teremtette meg az írásbeliséget, s térítette keresztény hitre a lakókat. A honfoglalás után,  1019-ben  új bazilika és rendház épült a Várszigeten. Az Árpád-kori központ virágkora a XI. század végére esett, amikor a monostort és templomát átépítették. A település jelentősége, végvára okán egészen Kanizsa török alóli felszabadulásáig tartott, bár erre az időre a falu teljesen elnéptelenedett, a végvárat pedig 1702-ben császári parancsra felrobbantották. Az új bencés rendházat már nem is itt, hanem Zalaapátiban építették meg, viszont a falu lassan újból benépesült.

A valamikori megyeközpontnak 1938-ban már létesítettek emlékművet, ezt azonban nem gondozták, vandálok tönkretették, léte feledésbe merült.   A vársziget rendbetételét az indította el, hogy 1985-re a sziget mentén létrejött a Kis-Balaton első tározója, s emellett, Bulgária jelezte, hogy Cirill és Metód apostoloknak emlékművet szeretne állítani. 1985-ben döntött úgy Zala megye vezetése, hogy az emlékhelyet rendbe teszi.  1950 óta folyamatosak a régészeti kutatások a térségben.   1998-ban készült el a vársziget régészeti-, környezetrendezési és építészeti programja. Az Árpád-kori alapokon felépült a Szent István kápolna, s bemutathatóvá tették a Szent Adorján Bazilika alapjait is. Ezt megelőzően felállították a Cirill-Metód emlékművet. Mára áll a szlovákok, az osztrákok és a szlovénok emlékműve is. Látogatható a Makovecz Imre tervezte Millenniumi Emléképület  az Életfával, melynek levelein az összes zalai település neve szerepel, s vendégeket fogad a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Kis-Balaton Háza is.

- A Várszigeten a programok nagy része a két szent megemlékezésére épül. A  bulgárok május 24-én emlékeznek meg róla, s tudni kell, hogy tagiskolánk is Cirill-Metód nevét viseli. A bulgárokkal az együttműködésünk  30 évre nyúlik vissza. A szlovák és a magyar tábori püspökség, a Fővárosi Szlovák Önkormányzat az idén is együtt tartja megemlékezését. Nagy lépést terveznek az ortodox vallást gyakorlók is Cirill-Metód ügyben, hiszen az idén kápolnát terveznek építeni a Várszigeten. A környéken sok orosz vásárolt ingatlant, több Moszkvában tanult magyarnak orosz a felesége, s nincs templomuk a környéken, még Kaposvárról is ellátogatnak ide  – foglalja össze Horváth Ildikó a legfontosabb programokat.

- Ha minden jól alakul, akkor Zalavár a védőszenteken alapuló európai zarándokutak egyik központja lehet – említi Gábor Csaba az önkormányzat kulturális referense. Vázolják, hogy az észak-déli és a kelet-nyugati zarándokutak csatlakozási pontja  Zalavár lehet és remélik, lesz is, hiszen a szlávok, II. János Pál pápa által „Európa védőszentjeivé" nyilvánított  két apostolának emlékhelye itt található.

- A zarándok turizmussal számolunk a fejlesztési terveinkben is. Megvásároltuk a régi uradalmi magtár épületet, amit ilyen célra szeretnénk felújítani. Nem csak szállást alakítanánk ki benne, hanem találkozási, konferencia tereket is, és szeretnénk kiállítani benne olyan régészeti leleteket, amelyek a Balaton Múzeumban, vagy a Nemzeti Múzeumban vannak, de nincsenek kiállítva.  Látni kell ezeket, hogy az itt élők, s a látogatók is tisztában legyenek a történelmünk ezen fontos részével – mondja Horváth Ildikó.

Az egyházközösség az ezerhétszázas években épült parókia felújítására pályázott, ezt is turisztikai célra kívánják hasznosítani. A parókia terjedelmes épület, s például olyan gyönyörű, korabeli cserépkályha is van benne, amelyiket a folyosóról kell fűteni. Közvetlen a templom szomszédságában áll a parókia, amely eredetileg egybeépült a templommal, amit 1746-ban emeltek a vár köveiből, de ez 1875-ben leégett, s bár helyreállították,  1914-ben elhatározták, hogy egy új, két tornyú templomot emelnek. Az első világháború azonban közbeszólt, s csak 1923-ban fejezték be a templomot, a második tornyot el is hagyták.

Gábor Csabával járjuk be a települést, s a Kis-Balaton északi partvidékét a Zala mentén, ahol a zalaváriaknak horgászati joguk van. A tizenöt évre kapott jog most jár le, de újra megpályázzák, a partrészüket példás rendben tartják, s nem szeretnék, ha népes horgászcsapatuk érdekei sérülnének...

A Várszigeten megmutatták a Kis-Balaton Házat, ahol a kiállítótermek időutazásra késztetik a látogatókat. Nem csak a vízi világ kitömött állatait csodálhatjuk meg, hanem ősi sírokat-, s az egykori épületekből származó díszesen faragott köveket is láthatunk. Megtudjuk, hogy az elmúlt évben mintegy tízezren fordultak meg a házban, a kápolnában és az emlékházban feltehetően még ennél is jóval többen, mert, hogy  azok látogatása díjtalan.

Most, bár hetek óta a hideg szorításában élünk, vannak látogatók a szigeten, ahonnan Balatonhídvégre megyünk, ahol a Zala híd, s az írásunk elején már említett Czakó László vendégháza található. A házat, amelyet egy elhagyott szivattyú épületből saját kezűleg alakított át tulajdonosa,  sokan keresik fel, s a természetfotósok kedvenc helyének számít, készültek ott díjnyertes felvételek, s Czakó László is nyert már az egyik felvételével. Az út innét a sármelléki repülőtérre  vezet. Kevesen tudják, hogy ez a létesítmény fele részben Zalaváré, területének 75 százaléka a község földjein fekszik. Örülnek, hogy ilyen is van a térségben, bár a mellette lévő, elhagyott szovjet katonai szellemvárossal saját erőből nem tudnak mit kezdeni tulajdonostársukkal, Sármellékkel.

-A Hévíz-Balaton Airport utasforgalma sok vendéget hoz Hévízre, s a szállodákban  ajánlják Zalavár látványosságait is. Mi jól tudjuk, hogy a múltunkban a jövőnk, s ebből fakadóan azt is, hogy a jelenünk a jövőnk tükre, s mindenkinek azt mondjuk: „Zalavár visszavár!"  – búcsúzik Horváth Ildikó.