Magyar bort a poharakba

Hagyományos magyar és hazai nemesítésű szőlőfajtákkal és ezekből készült borokkal ismerkedhettek az érdeklődők a Balaton színházban szombaton. A Magyar Borok Mustráján előadásokra is várták a vendégeket. – Hetedik alkalommal rendezzük meg a bormustrát.

A rendezvénycélja kezdetektől egyrészt az, hogy Bakonyi Károly szőlőnemesítő életművére méltóan próbáljunk meg emlékezni. Másrészt, hogy a hungarikum szőlőfajtákból készült borokat az emberek méltó környezetben tudják megkóstolni – mondta lapunknak a színház igazgatója, Csengei Ágota. A bormustra megrendezésében az intézménynek partnere volt egy helyi borkereskedés, a PE Georgikon Kar Kertészeti Tanszéke és a Da Bibere Zalai Borlovagrend.

73 szőlőfajtából készült 205 féle bort ízlelhettek a rendezvény látogatói. – Rengeteg magyar fajta van, amelyet nagy területen termesztenek. A furmint, a hárslevelű főként Tokaj térségében, az olaszrizling a Balaton környékén nagyon elterjedt, s a Cserszegi fűszeres is elég nagy számban fordul elő Magyarországon (ennek nemesítője volt Bakonyi Károly), a juhfark pedig a Somlói borvidéken jellemző-  sorolta érdeklődésünkre a legismertebb magyar fajtákat Pampetrics Milán, aki összeállította a rendezvény borválogatását.

Pampetrics Milán is Csengei Ágota a bormustrán
fotó: Keszey Ágnes

Ezen kívül négy borvidék egy-egy pincészete is kínálta saját nedűit. Ám a bormustra látogatói nem csak a közismert szőlőkből készült borokkal ismerkedhettek, hanem kevésbé ismert fajtákkal is. – Hazánkban sok olyan miniatűr tétel is van, amelyekből 50-100 üveg készül Vannak olyan ősi magyar fajták, melyek már a kipusztulás szélére sodródtak, de szerencsére van egy-két borász, aki még termeszti ezeket és készít belőlük bort. Ilyen például a fekete járdovány- amely csak a Villányi borvidéken, egyetlen termelőnél van, s pár száz palacknyi bor készül belőle.

A Csókaszőlő ősi magyar fajta, amelyből az egész világon összesen öt borászatnak van- ezek egyike egy zalai pincészet – mondta el a szakember, aki úgy tapasztalja, hogy egyre többen járatosak a borok világában. Úgy látja, az elmúlt 25 évben jelentős fejlődésnek indult a hazai borkultúra. Ez egyrészt a borászatok fejlődésében mutatkozik meg, másrészt, hogy egyre többen ismerik a fajtákat, figyelnek a kulturált, tudatos borfogyasztásra, informáltabbak a vásárlók.

Ezzel együtt itt is érvényesülnek divatirányzatok.–  Néhány éve tart a rozéláz, ez ma is él. A könnyebb, illatosabb fehérborok nagyon kedveltek a fiatalok körében. A turisták pedig a balatoni, környékbeli borokat keresik- szólt tapasztalatairól Pampetrics Milán, aki úgy látja, a hazai fejlődés mellett ugyanakkor a világban nem meghatározóak a magyar borok, egy-két pincészet ismert csak. – Kicsik vagyunk a világ bortérképén.

Az éghajlat, a talajadottságok kedvezőek, a fajták nagyon jók: minden megvan, hogy világszínvonalú borokat készítsünk és készítenek is a magyar borászok. De mennyiség is kell ahhoz, hogy a világ megismerjen egy adott régiót vagy szőlőfajtát.

Ezen dolgoznia kell a borászatoknak –  elemezte a magyar borok világban elfoglalt helyét a szakembert. Hozzátette: a fajtánként néhány ezer palack bor hazai piacra elegendő: statisztikák szerint a magyar borok 90 százaléka belföldön fogy el.