Hírek

2016.11.19. 16:12

Eszteregnye vonzó, gyönyörű erdőit és romantikus hegyi pincéit kínálja látogatóinak

Címkék#Eszteregnye

Eszteregnye - Este látni innét Kanizsa fényeit, csak úgy ragyog az ég alja a sok lámpától. Ott a víztorony és mögötte a magas házak! De a környező táj is igen látványos, jobbra a sormási templom emelkedik ki a környezetéből – mutatja Burcsi János, Eszteregnye polgármestere a Kis-hegy bércéről a lábunk alatt elnyúló tájat.

Győrffy István

- Ha sikerül kilátót építeni ide, bizonyára sokan jönnek fel a hegyre a panorámában gyönyörködni. (Eszteregnye megpályázta egy kilátó építését, amit hamarosan elbírálnak, nagyon remélik, hogy nyernek, mert ez nagyot lendíthetne a falu látogatottságán.) Aztán reméljük, tovább is mennek a hegytetőn, mert érdemes végigjárni – fűzi hozzá. Elindulunk a javasolt útvonalon, előbb azonban elmondjuk, merre barangoltunk már turisztikai sorozatunk eszteregnyei vendéglátójával.

A falu számára kedvező, hogy közel van Nagykanizsához, a hetes főúton Letenye felé haladva, Sormás után hamar megpillantjuk a völgyben fehérlő házakat. A falu mögötti erdőben kitűnő utakon lehet kerekezni, s az elénk táruló látvány kárpótol minden fáradtságért. Nem véletlenül vezet erre a kéktúra útvonala, keleti irányban akár Homokkomáromba, a híres kegyhelyre is eljuthatunk az erdőkön át, míg nyugatra tartva Valkonya vidékét is felfedezhetjük. Átvezet erre egy sárga jelzésű turistaút is, amelyen haladva Sormást, vagy Bucsutát érhetjük el. Egy erdei kereszteződésben az eligazító tábla mindezeket az útirányokat jelzi, sőt azt is, hogy hol találhatók a kéktúra útvonal pecsételő helyei a környéken, vagy merre kell menni a híres Szuloki-forráshoz, netán hol találjuk a Kerekvárat.

Álljunk meg itt egy pillanatra, s tekintsünk vissza az időben a régmúltra. A monda szerint ugyanis várkastély állt itt, ami egy gazdag Eszter nevű úrhölgyé volt. A rengeteg erdőt ő hagyta a falura, ezért nevezték el az akkor itt élők Eszteregnyének a falut. Tény, a Kisfenyős szántón találtak egykori építési nyomokat. Sánccal körülvett kisméretű, középkori eredetű lakó- vagy őrtorony alapjai is láthatók. Építéstörténete azonban nem ismert, történelmünkben és okleveleinkben sehol sem szerepel ennek említése. Viszont az ősi földrajzi nevek, mint például a „Kereg-vár dombgya”, vagy a „Kasté-lagi-dülő” is utalnak az egykori építményre. A falu első írásos említése 1388-as, ekkor a veszprémi püspök birtoka volt, majd később a Kanizsaiaké lett Eszteregnye. A török megszállás idején hasonló volt a sorsa, mint a Kanizsa környéki településeknek, viszont azt konkrétan feljegyezték, hogy 1546-ban megtámadták a törökök a falut, s ekkor 13 porta égett le, ami akkor a teljes pusztulást jelentette. 1574-ben pedig, Szent Bertalan éjszakáján átjöttek a törökök a környező, jótékonyan védő és bújtató berken, kirabolták a falut, s az ellenük védekezni próbáló magyarokat mind levágták.

Tragikus esemény volt még több is az évszázadok alatt, például 1870-ben egy tűzvész elpusztította a falu egyik utcasorát, s ekkor már nem csupán egy-két házról volt szó, hiszen a falunak már 1023 lakója volt ebben az időben. A falut látványában uraló római katolikus templomot 1886-ban építették. A látogatót szép templombelső fogadja, mennyezeti freskói  még az eredetiek. A templom kérésre megtekinthető, két családnál is őriznek kulcsot. Érdemes felkeresni a temetőt is, aminek a rendbetételén most is serénykednek, ottjártunkkor éppen a kerítés építése folyik.

- Őrzünk és gondozunk egy páratlan hősi halotti sírt is. Csordás György tüzér tizedes, még a háború kitörése előtt, 1939. március 26-án halt hősi halált Kárpátalján. A kanizsai tüzérezred tisztikara, altisztjei és legénysége emelték a síremléket egykori bajtársuknak – mondja Burcsi János, aki azt is megmutatja, hogy két régi, de ma is gondozott kripta is áll a temetőben, ami szintén ritkaság a mai falvak sírkertjeiben.

A falu mögött létesült Eszteregnye szabadidőközpontja. Pár évvel ezelőtt létesítettek itt egy árvízcsökkentő víztározót, amit egy forrás és az esőzések táplálnak.

- A víz még nem érte el az üzemi magasságot,  ettől függetlenül igyekszünk parkosítani, rendbe tenni a tó környezetét. Kiirtottuk a bozótost, padokat helyeztünk el, építettünk egy kis kilátót is a gyermekeknek. Jövőre tűzrakókat is létesítünk, hogy megállásra csábítsuk a kirándulókat. A tározóhoz vezető út menti erdőben igen öreg tölgyek találhatók, van, amelyik már legalább kétszáz éves. Minden nem megy azonnal, mert kevés a pénzünk ilyen célra. Így vagyunk ezzel Obornakon is, ahol pedig turistaszállót is lehetne kialakítanunk – mondja az 1928-ban Eszteregnyével egyesített falu felé autózva a polgármester.

Obornak régebben szerepel iratokban, mint Eszteregnye, ami abból adódik, hogy ezen a környéken az ezerkétszázas években sok zsivány garázdálkodott. IV. László király zalai és somogyi nemesekből álló különítményt küldött a térségbe, hogy a gonosztevőket irtsák ki. Rablónak tekintették Obronaki János fia Martonost, de mivel ő az idézésre nem jelent meg, a birtokát elkobozták. A környéken ma az ország legszebb zárt bükkösei találhatók, s itt várja a vendégeit a Zalaerdő felújított vadászháza is. A kanizsai erdészet „Nyitnikék” néven egy erdei iskolát is létesített itt 2013-ban, amihez élményösvényt is kialakítottak.A jó, ha húsz ember lakta falucska közepén egy harangláb áll, s mellette üresen árválkodik az egykori orvosi rendelő és a bolt épülete is. János azt mondja, hogy ezeket kellene felújítani, s berendezni turistaszállásnak, mert a kispénzű emberek nem tudják megfizetni a vadászházak nem olcsó szolgáltatásait. Szerinte előbb-utóbb lesz ezekre a szállásokra is kereslet, mert az a nyugalom és látvány, ami itt várja a kirándulókat, sokakat vonz majd.

Az erdészeti utakon elindulunk felfedezni a vidéket. Az őszi, most különösen éles napfényben rozsdásan ragyognak a bükkösök, haragosan zöldellnek a fenyvesek. Egy-egy nyiladéknál megállva rápillanthatunk a hullámzó, erdők takarta domboldalakra. A legszebb magaslatokon vadászlesek állnak, ezekről még szebb a kilátás. Ezúttal nem puska dördül, csak a fényképezőgép kattog, de az sűrűn, hiszen nem győzök betelni az őszi erdő látványával. A fények varázsolta színekkel, amelyek nem vihetők el innét, nem ismételhetők meg máshol, amikért el kell jönni ide, s itt maradni, ameddig csak lehet, gyönyörködni

Hátra van még a Kis-hegy, ahol az eszteregnyei gazdák a szőlőiket művelik. A századfordulón a falusiak legalább kilencven százalékának volt pincéje a hegyeken. Előbb borona pincék épültek, majd igényesebb téglaépületek. A szőlőhegy vagy öt kilométer hosszan húzódik a tetőn. Aki ilyesmire fogékony, annak élmény végigmenni a különböző korokat idéző építmények során, s nézegetni az öreg, mesékbe illő fákat. Sajnos itt is sok az elhagyott, már-már megrokkant, vagy össze is dőlt hajlék.

- Mit tehetnénk ez ellen? Azért elhagyottak, mert elfogyott az erő, vagy az érdeklődés irántuk. A kilátó talán ezen is segítene, többen járnának erre, olyanok is, akik szívesen vennének maguknak hétvégi kertet. Most tisztíttatjuk a hegyi utak mentét, hogy gondozottságot mutasson környék. Ahogy tudjuk, minden létesítményünket felújítjuk a faluban is, sorfáknak meggyet ültettünk, hogy szebb legyen Eszteregnye, s váljon vonzóvá az erre járók számára – mondja Burcsi János.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!