Zsolnay-ügy; határozat született az önkormányzat, valamint a vagyonkezelő kizárását tárgyaló perekben

A hétfői tárgyaláson hozott határozat indoklása szerint a felperes Zsolnay Zrt. nem bizonyította,  hogy az önkormányzat olyan magatartást tanúsított, ami megalapozta volna a kizárását,  amiről egyébként április 29-én született közgyűlési határozat.

Mint korábban már beszámoltunk róla, a Zsolnay Zrt.-ben  kisebbségi tulajdonos, két elsőbbségi részvényt birtokoló pécsi önkormányzat kizárását a szír-svájci többségi tulajdonos, Bachar Najari kezdeményezte ez év áprilisában több okra is hivatkozva. A Zalaegerszegi Törvényszék az önkormányzat tagsági jogát ez alapján július 13-án felfüggesztette. A szeptember  elsején  megtartott  tárgyaláson az alperes  önkormányzatot képviselő dr. Papik Dénes a per megszüntetését kérte azzal indokolva, hogy a kizárási ok megszűnt azzal, hogy a város eladta az általa alapított Ledina Kerámia Kft.-t. Ez volt az a cég, amivel a Zsolnay szerint  konkurenciát teremtettek a porcelánmanufatúrának és  118 dolgozójuk ment át június elején a Ledinához. (A Zsolnay arról adott ki tájékoztatást  október 7-én, hogy  megnyerte az első munkaügyi pert azok közül, amiket a Ledinához átszerződött korábbi munkavállalói ellen indított a rendkívüli és azonnali felmondás, illetve az ezzel okozott kár miatt.

A Ledina cáfolta, hogy dolgozójuk lenne a pervesztes.) A per megszüntetésére irányuló indítványt dr. Adorján Csaba bíró elutasította és a tagsági jog felfüggesztését sem helyezte hatályon kívül. A kizárás okai között a Zsolnay Zrt. jogi képviselője,  Kucseráné dr.  Bodnár Emese egyebek mellett azt említette meg, hogy az önkormányzat megsértette a szindikátusi szerződést,  nem teljesítette kötelezettségeit. Az igazgatóság elnöke,  Cséplő Petra az október 17-i tárgyaláson arról  beszélt,  hogy az önkormányzat nem kívánt együttműködni a 200 milliós hitelük rendezésében,  pénz hiányára hivatkozva.  Később vevőjelöltek jelentek meg  azzal, hogy megveszik a vagyonkezelő holding birtokában lévő 20 százaléknyi Zsolnay tulajdonrészt. Emellett arról is beszélt,  hogy a Zsolnay lejáratására és megszerzésére irányult több lépés.  Egyebek mellett meg akarták szerezni azt a 200 millió forintot,  amit tőkeemelésként nyújtott a többségi tulajdonos.  Ő ennek kivédésére ajánlott aztán  a pénz helyett egy hajmáskéri telket,  ami miatt viszont támadás érte az önkormányzat részéről.

Az alperes képviselője, dr. Papik Dénes szerint viszont a többségi tulajdonos magatartása hiúsította meg az együttműködést.

A bíró a határozat indoklásakor felhívta rá a figyelmet,  hogy felsorolt események közül  az április 29-e után történteket e perben nem lehetett figyelembe venni. Elhangzott,  a Zsolnay Zrt.  megítélése nem az alperes magatartása miatt romolhatott meg,  ebben közrehatott a felhalmozott,  300 millió forintot meghaladó 60 napot meghaladó tartozása is. Ez utóbbi körülmény is szerepet játszott abban,  hogy kormány a Zsolnayt stratégiailag kiemelt gazdasági szervezetté nyilvánította. Tény,  a felek között rossz viszony alakult ki,  ez azonban  nem elegendő a kizárás megalapozásához.

Hétfőn folytatódott a Zsolnayban 19 százalékot birtokló pécsi vagyonkezelő holding kizárására irányuló kereset tárgyalása is. Ebben a perben hasonló érvek hangzottak el  mindkét oldal részéről.  A vagyonkezelő holding tagsági viszonyát azonban nem  függesztették fel, bár ezt is kezdeményezte korábban a Zsolnay Zrt.

A bíró ez esetben sem tartotta elegendőnek az április 29-i határozatban felsorakoztatott érveket a kizárás megalapozásához és ezt a keresetet is elutasította.

Az ügyhöz kapcsolódó fejlemény, hogy a tárgyalás napján, szeptember 1-jén a Ledina Kerámia Kft. kezdeményezte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál a „Zsolnay” márkanév saját nevére történő védjegybejegyzés