Hírek

2016.10.28. 16:08

Bázakerettye a térség közös marketingjében, s a falu egyedi, ligetes jellegének megőrzésében gondolkodik

Bázakerettye – „A rossz utak ellenére sikerült kijutni a fúrások helyszínére az újságírónak, ahonnét nagyon részletes beszámolót közölt az újságban: 3 nap alatt építették fel a mérnökök házait és a 45 méter magas fúrótornyot 6 nap alatt szerelték össze.

Győrffy István

Az egész telepen villanyvilágítás működött, míg a munkásoknak hideg-meleg vizes fürdőt biztosítottak. Káprázatos gyorsasággal haladnak, igazi amerikai tempóval.” Mindezt 1936. július 30-án írták a Zalai Közlönyben, olvashatjuk Bajzik Zsolt Bázakerettyéről írt könyvében. A kiváló történész a kezdetektől az 1970-es évek végéig dolgozta fel a falu történetét. Mára azonban az olajkorszak a végéhez közeledik a térségben. Sokaknak kellett más megélhetés után nézni Bázakerettyén is, hiszen az egykori, közel kétezer embert foglalkoztató itteni olajbányászat jó ha száz embernek ad munkát.

Ezzel összefüggésben, a turizmus Bázakerettyére gyakorolt  hatásáról váltunk szót Iványi László polgármesterrel, és nézzük meg a települést munkatársaival. Eső utáni napon vagyunk, kissé bágyadt a napfény, a völgyekből pára szakad fel, s mindez kissé szürreálissá varázsolja Bázakerettyét, ezt a nem szokványos módon felépült falut. Előttem Papp Simon 1939-ben készült fotója a községről, ahol a lankás tájban még csak néhány ház áll, s a környező dombokon mezők húzódnak. Most ezeket a mezőket ligetekbe, parkokba épített házak takarják. Amolyan amerikai mintára létrehozott falu Bázakerettye. Kele Attiláné, az önkormányzat szociális gondozója, s Pintér Adrienn a nonprofit kft. munkatársa mutatja meg, merre, kik laktak egykor, s mi történt a mérnökök s az egyéb olajmunkások otthonaival?

- Mi is egy amerikaiak építette házban lakunk, amit nemrég vásároltunk, s újítottunk fel. A meglepetés akkor ért bennünk, amikor a tetőt megbontottuk. A szakemberek azt mondták, hogy az 1938-ban felrakott vörös fenyő tetőfák kitűnő állapotban vannak, szinte semmit sem károsodtak.  Így elég volt csak a léceket kicserélni. Azért vonzó ez a falurész, mert  nincsenek kerítések, legföljebb élő sövények. Olyan az egész környezet, mintha egy nagy parkban laknánk. Hozzáteszem, hogy a művelődési ház környéki ligetes parkban rengeteg vargánya is terem – meséli Kele Attiláné.

- Van gondunk bőven a fenntartással, hiszen legalább négy hektárnyi az a parkos terület, amit gondoznunk kell, de ez teszi teljesen egyedivé a falunkat. Az idegenek rácsodálkoznak Bázakerettyére, hiszen ilyen elrendezésű településsel nem nagyon találkozni az országban – mondja a polgármester, majd röviden összefoglalja, hogy a kilencvenes évektől fordultak a turizmus felé, miután az olajtermelés csökkenő tendenciába került, s ez azóta is tart. A korábbi községvezetés sokat tett azért, s ők is arra törekszenek, hogy a település egyedi, ligetes jellegét megőrizzék.

Ez a táj nem kedvezett az embernek az elmúlt évszázadokban. Meglehetősen késői például az első írásos említés is, hiszen Bázát 1352-ben, Kerettyét pedig 1353-ban lelik fel először iratokban. A török időkben pedig szinte teljesen lakatlanná vált a vidék. Akik megpróbáltak megtelepedni, irtásföldeken tengették életüket, rendkívül rossz tulajdoni viszonyok közepette. Például az 1800-as évek végén, a nem jó minőségű földek 57 százalékán egyetlen úr gazdálkodott, míg a további százhúsz birtokos csupán 180 holdon tengődött, s ez a ’30-as évek közepére még rosszabbá vált. S ekkor jött a megváltás, az olaj 1937. február 9-i megtalálása. Ez akkora csoda volt, hogy a jövő év júniusában Horthy Miklós kormányzó is ellátogatott a fúrások helyszínére. Erről így ír Bajzik Zsolt a könyvében:

„A kormányzó és felesége Turán nevezetű különvonatával indult el a Nyugati pályaudvarról és reggel fél kilenckor érkezett meg a Csömödér-Páka állomásra. A különvonaton jött még Bornemissza Géza iparügyi miniszter is.  A vasútállomáson az előkelőségek gépkocsiba szálltak, és az olajfúrások helyszínére utaztak. Az olajmunkások  „Jó szerencsét!” köszöntéssel várták a kormányzót, aki ugyanígy  viszonozta a  bányászok üdvözlését.”  A kitermelés fellendült, de jött a háború, s Bázakerettyét súlyos bombázás is érte. Átvészelték, mint ahogy a szocialista időket is, amelyben az olajmunkások az átlagosnál jobb sorban éltek. Most, hogy elfogy az olaj, van mit félteni, ezért is ragadnak meg mindent, amivel sikerül megőrizni a vidék vonzását.

- A honlapjukon tíz szálloda, vendégház, apartman és kemping is található  – említem a polgármesternek.

- A szálláslehetőségeinkkel vezető pozícióban vagyunk a Mura mikrorégióban. A  Bonne Chance hotel a magasabb üdülési kategóriát is kielégíti, de szálláskiadással többen is foglalkoznak a családi házaknál, s vannak apartmanok is. Az önkormányzatnak két turistaszállója van,  ahol hatvan főt tudunk elhelyezni, s az iskola is fogad vendégeket nyáron – válaszolja, Adrienn pedig megmutatja az önkormányzati szállókat.

- Normál, s emeletes ágyas szállásaink is vannak. A gyerekek  imádják az emeletes ágyakat. Vagy az iskolában, nagyon élvezik még a hálózsákos megoldást is. Van egy szombathelyi közösség,  amelyik sátrakat is hoz az iskolai elhelyezés mellé, sőt még mise sátorról is gondoskodnak. Sokféle ember fordul meg nálunk, s ahogy tudjuk, mindig fejlesztjük is az épületeket -  mondja.

- Átszelnek bennünk a kerékpárutak, érint a kék túra-, a Papp Simon olajipari emléktúra útvonala, bejárható a térség.  Az vitathatatlan, hogy a környék turisztikai központja a falunk. Régóta rendelkezünk termálfürdővel, amit fejlesztettünk, s  a vendégek minősítése szerint tavaly az ország legkedveltebb 10 fürdője között, egyedüli vidéki, községi fürdőhelyként a negyedik helyen végzett a miénk. Jók a lehetőségeink, hiszen a kisvasút idejön Csömödérről és Lentiből is, majd Kistolmácsig megy tovább, ahol a horgászok kedvenc helye található.  Lentiből azok, akik ott szállnak meg, vagy ott üdülnek, idejöhetnek, hozhatják a kisvonaton a kerékpárt is, nem kell autózni, különböző fajta programok köthetők össze – vélekedik László, s vázolja a közeljövő fejlesztési elképzelésit is.

Tény, az olajos hagyaték itt van, de sok ingatlanhoz nem férnek hozzá, pedig ezek beékelődnek az önkormányzati területek közé. De ami nem az övék, azzal nem lehet pályázni, ezért tárgyalnak ezek megszerzéséről. Szeretnének egy faluközpontot létesíteni a kisvasútállomás térségében, ami természetesen a turizmusnak is kedvezne. Az olajipari gyűjteményt is itt kellene elhelyezni,  hogy szem előtt legyen, de ide futnak be a gyalogos, a kerékpáros és a vasúti kirándulások, és közel a fürdő is, ami mindenkit vár.

- Meggyőződésem, a térség marketingjét közösen kell kitalálnunk, s egy csomagban kínálni mindazt, ami az itteni településeken látható. A térség kínálatában együtt mindenünk megvan a vendég hathatós vonzásához, de külön-külön kevesek vagyunk ehhez. Össze kell fogni, s úgy kínálni a körzetünket, ahogy például az Őrség, vagy a Bakony teszi, beleértve a gasztronómiát, a bort, vagy a vadvízi evezést is. Információt kell adnunk a vendégeknek magunkról, mert csak akkor tudják megnézni mindazt,  ami  itt található. Különben az erre járók csak átrohannak rajtunk, nem állnak  meg és nem fogyasztanak nálunk – mondja meggyőződéssel Iványi László.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!