Az építészeti értékeinkről - Nagyrészt pénztől függ, de gyakran hiányzik a tudatos viselkedés is

Ennek hatékonysága nagyrészt pénzkérdés, de gyakran hiányzik a megfelelő hozzáállás, az értékek megbecsülése is. Ezt a véleményét fogalmazta meg Agg Ferenc építész, aki a városvédő egyesület legutóbbi összejövetelén az épített örökség helyi védelmének gyakorlatáról és lehetőségeiről beszélt. Érdeklődésünkre kifejtette, a tulajdonosokat adókedvezménnyel vagy -mentességgel, akár anyagi támogatással is lehetne ösztönözni, hogy a város számára értékes épületeket karbantartsák. Az eszmecsere aktualitását egyebek mellett az adta, hogy augusztusban fogadták el a településkép védelméről szóló törvényt, bár a végrehajtási rendelete még nem jelent meg. Agg Ferenc sok részletre kiterjedő előadásában arról is beszélt, hogy ha egy épületet helyi védelemre érdemes tartanak, akkor azt annak egészére kell kimondani. Semmi értelme nincs az épület egyes elemeit védetté nyilvánítani. Ennek eredménytelenségét mutatja például a Batthyány utcai torzóként megmaradt falrészlet.

A helyileg védett építészeti értékek közül az egykori Zóna étterem hamarosan megszépül, a kormányhivatali célokat szolgáló épület-felújításra 347 millió forintot költhetnek pályázati pénzből Fotó: Katona Tibor

A Podmaniczky-díjas építész fontosnak tartja, hogy utcakép is legyen védett. Ennek illusztrálására mutatta be például az Ady utcai polgári házakról, a Kosztolányi utcai villasorról készített képeket. Láthattunk fotókat olyan romló állagú épületekről is, amelyek értékét ma már csak a hozzáértő szem fedezi fel. Zalaegerszegen jelenleg közel száz helyileg védett épületet tartanak nyilván.

- Ezek egy részét most veszélyeztetve látom. Nagy lendülettel megindultak a hőszigetelések, a homlokzatfelújítások, és ezek nem engedélyköteles munkák. Ezekkel olyan részletek tűnhetnek el az épületekről, amelyek meghatározzák külső képüket, ettől elvesztik stílusukat. Különösen a magántulajdonban lévő ingatlanokra igaz ez - mondta.