Hamarosan parlagfűszezon

Az idei időjárás szinte tökéletes a sokak által tévesen vadkendernek nevezett Ambrosia artemisiifolia számára. A talaj gyommagfertőzöttsége nagyon magas, és ha hozzátesszük, hogy a parlagfű magja akár harminc évig csíraképes marad, akkor nincs okunk bizakodni.

- Június közepétől indultak a földhivatali határszemlék, ennek részeként készülnek a feljegyzések a parlagfüves területekről - közölte érdeklődésünkre Szabó Béla. A megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának vezetője elmondta, július második hetéig tizenöt jelzést kaptak és tizenkét eljárást indítottak. Általában megbolygatott területeken üti fel fejét az allergizáló növény, így elsősorban az idei évben parlagon hagyott táblákon, esetenként már tarlón, vagy szója vetésben tapasztalható a gyomosodás.

Szabó Béla: - A korábbi években nagy problémát jelentettek a parlagfűvel fertőzött napraforgó táblák. Szerencsére ezek ellen már mind hatékonyabban lépnek fel a gazdálkodók Fotó: Katona Tibor

- A korábbi években nagy problémát jelentettek a parlagfűvel fertőzött napraforgó táblák, mivel a kiirtandó parlagfű és a napraforgó is a fészkes virágzatúak családjába tartozik. Szerencsére mind hatékonyabban lépnek fel a gazdálkodók. Olyan gyomirtó szert kell bevetni, ami hatékony a gyomnövény ellen és a kultúrnövényt nem károsítja - magyarázta a szakember.

Létezik ilyen készítmény, illetve technológia, amikor a gazdák olyan napraforgó hibridet vetnek, ami ellenáll a parlagfű ellen hatásos gyomirtó szernek. Igaz, ez növeli a termelési költségeiket, viszont jótékonyan javítja vetőmagtermelők és a vegyszergyártók bevételeit Szabó Béla elmondta, a költségek dacára a zalai napraforgóvetések közel nyolcvan százalékában már ezt a modern technológiát alkalmazzák, ami viszont hektáronként 10 ezer forintos plusz kiadást is jelenhet a hagyományos vetőmag és gyomirtó szer költséghez képest.

Mint ismeretes, június 30-a után a virágzó, illetve virágbimbós parlagfű előfordulása azonnali hatósági eljárást von maga után. Ilyenkor belterületen az önkormányzat, külterületen a földhivatal munkatársai jegyzőkönyvet vesznek fel, és minden előzetes értesítés, kötelezés nélkül kényszer gyomirtás kerül elrendelésre, valamint növényvédelmi bírság kiszabásra. Ez külterületen egy hektárig 50 ezer forint, míg a maximum 5 millió is lehet, belterületen már maximum 200 négyzetméter parlagfüves terület miatt is 50 ezer forint bírság kerül kiszabásra .

Külterületi ingatlanok esetében a kényszer gyomirtás végrehajtására a gyakorlatban ritkán kerül sor. A gazdák figyelnek, és értesülnek a földszemlékről is, ami azonnali intézkedésre sarkallja őket, megelőzve a kényszer gyommentesítést. Ennek a költsége az eljárási díjon felül egyébként nettó 3-12 forint négyzetméterenként, tehát hektáronként akár 120 ezer forintba is kerülhet.

Szabó Béla elmondta, növényvédelmi bírságot az idei évben jellemzően belterületen nem gyommentesített ingatlanok miatt kellett kiszabniuk, főleg üdülőtérségekben.

- A nem helyben lakó ingatlantulajdonosok hajlamosak elhanyagolni a területeiket, és ha nem gondoskodnak a gyommentesítésről a jegyzői felszólításra sem, akkor a további szankciókat már mi tesszük meg - tette hozzá.

Az osztályvezető úgy látja, apró lépésekkel, de évről évre javuló tendenciát tapasztalnak, ami a rendszeres tájékoztatásnak köszönhető és a földhasználók környezettudatosságát is jelzi.

Végezetül közölte, hogy a közérdekű védekezést csak a parlagfű fertőzés esetében kell elrendelni, ám ha egyéb gyomok szaporodnak el olyan mértékben, ami már a növénytermesztésre, illetve az egészségre káros, akkor is fellép a hatóság. Ilyen esetben azonban először felszólítást kap a föld használója, és ha ez hatástalan marad, akkor következik a növényvédelmi bírság kiszabása.