Hírek

2016.06.04. 07:52

A magyar női szépség hatással volt a trianoni békediktátumra?

A magyar történelem mind a mai napig tele van vitatott kérdésekkel. Példaként említhetjük Zrínyi Miklós költő, hadvezér, államférfi halálát (a legújabb kutatásról, mely cáfolja a halálát okozó vadászbalesetet, lapunk is beszámolt), de Mátyás királyunk megmérgezéséről is több publikáció megjelent már. Szintén rejtélyek sokasága lengi körül történelmünk egyik, hanem a legnagyobb tragédiáját, az 1920-as trianoni békediktátumot. A két teljesen súlytalan politikus, Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd által aláírt szerződéssel szentesítették a történelmi Magyarország szétszakítását.

Mikó-Baráth György

Ablonczy Balázs, korunk egyik legjelentősebb történésze, az ELTE művelődéstörténeti tanszékének tanára, „Trianon legendák” című könyvében gyűjti össze a magyar történelem e tragikus pontjának hiedelmeit, spekulációit, legendáit. Pont a magyar női szépség - amire, mióta világ a világ, az egész ország büszke - is közrejátszott volna a történelmi Magyarország kétharmadának elcsatolásában? Lehetséges, hogy a végkifejlethez hozzájárult egy francia politikus sarj, és egy magyar nemesi leány zátonyra futott házassága?

Sokszor találkozni azzal a nézettel, hogy a francia miniszterelnök (1917 és 1920 között töltötte be ezt a posztot), Georges Clemenceau, becenevén a Tigris, azért volt olyan bántó és elutasító a magyarokkal szemben, mert őket okolta fia elrontott házasságáért. Rosszul elsült frigyekben már bővelkedett a Clemenceau család, hiszen Georges is 16 évnyi házasság után vált el feleségétől, miután félreérthetetlen helyzetben találta amerikai szeretőjével.

Történetünk egyik főszereplője, Georges Clemenceau fia, Michel Clemenceau egy jó nevű párizsi középiskolába járt, majd Svájcban mezőgazdasági tanulmányokat folytatott. Ezután Diószegre került, ahol a Kuffner és Guttmann-féle cukorgyárban kezdett dolgozni, hiszen ekkor még a Monarchia, s a magyar cukorgyártás egész Európában nagy hírnévnek, elismerésnek örvendett. A huszonhét éves fiú itt ismerte meg a tizennyolc éves, nemesi családból származó, a környező falvak férfijai által körülrajongott Michnay Idát. Eljegyzésükre 1900 szeptemberében került sor, majd egy évvel később házasságot kötöttek.

Igaz, hogy Georges Clemenceau első reakciója nem éppen az öröm volt (így fogalmazott öccsének írt levelében, „Michel most eljegyzett egy fiatal magyar lányt, akinek családját éppenséggel nem veti fel a pénz.”) de később már pozitívan nyilatkozott az új családtagról: „Michel nagyon jó. A felesége nagyon tetszik”. A fiatal párnak két fiúgyermeke született, Georges (az apai nagyapa, a Tigris után) és Pierre Clemenceau. Mielőtt szegény Ida emlékére zúdulna népharag, nem árt tisztázni, hogy férje, Michel, nem az a típus volt, akire az apák vágynak. Egyes feljegyzések szerint már gyermekként kínozta a csibéket, nyulakat. Hiú volt, kegyetlen és önző. Apját kényesen érintették fia állandó adósságai. Később csalási ügybe is keveredett Michel, amit az öreg Clemenceau már nem bocsátott meg neki, 1910 után négy évig nem is beszéltek egymással. Csak akkor békültek ki, mikor fia bevonult az első világháborúba.

Michel hazatérése után tovább folytatta kétes üzleteit, melynek hozadékaként házassága nemsokára válással végződött: Madame Clemenceau, Ida, férje távollétében engedett egy fiatal férfi ostromának, melyről Michel is értesült. Azonnal elvált a nőtől, fiait elvette tőle és mindenféle kapcsolatot megszakított vele. Idát ugyanakkor nem vetette ki a család. Fia, Georges gondoskodott róla, valamint ápolónőként dolgozott. 1938-ban hazalátogatott Magyarországra, és százegy éves korában, a nyolcvanas évek elején hunyt el a Clemenceau család féole-i kastélyában. A francia miniszterelnöknek tehát valóban volt magyar menye, de szerepét és jelentőségét mérlegelni kell.

A Clemenceau iránti magyar ellenszenv abból is fakad, hogy a magyar küldöttek a sokszor érdes, kihívó és gúnyos modorát mutató elnökkel találkoztak, ez pedig ellentétben állt az eddig megszokott hanggal. A békekonferenciáról szóló emlékiratában kevés szót vesztegetett a francia miniszterelnök a magyar térségről. Felelőssége és elfogultsága azonban vitathatatlan a szerződés megalkotásában. Ugyanakkor azt biztosan kijelenthetjük, hogy fia válásának körülményei nem kavartak fel benne különösebb indulatokat. Mindig Franciaország általa előnyősnek vélt érdekeit nézte. A győztes és a szövetséges hatalmak vezetőivel is ilyen gúnyosan bánt. Érzelmei azonban mégsem akadályozták meg abban, hogy Románia javára cselekedjék, Magyarország ellenében, holott a román miniszterelnököt Bratianut köztudottan megvetette.

Számos indok és összeesküvés-elmélet látott napvilágot a trianoni diktátum Magyarországot sújtó ítéleteivel kapcsolatban. A nagyon sok teória közül azt bizonyosan kizárhatjuk, hogy Michnay Ida házasságtörése közrejátszott hazánk megcsonkításában.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!