2016.04.24. 06:15
Szentgyörgyvölgy felfedezésre váró titkai – pezsdülést hozhat a jövő
Szentgyörgyvölgy – A Pityer-dombon állunk Varga Zsuzsannával, Szentgyörgyvölgy polgármesterével. Miközben körbe mutat, azt mondja, ez az önkormányzat területe, s szeretnének itt állatsimogatót létesíteni, hogy megálljanak a turisták. A Pityer-domb ugyanis igen értékes történelmi hely.
1995-ben, egy 7500 éves neolitikus falu maradványait tárta fel a dombon Bánffy Eszter régész. Előkerült a földből egy agyagból égetett kis tehénszobor, amely a világ legkorábbi jól olvasható írásos emlékeinek egyike. A helyszínen azonban nem utal erre egyelőre semmi, a szobor a Nemzeti Múzeum régészeti kiállításán látható.
- Sok pótolni valónk van – mondja Zsuzsa. Például, a történelmi lelet helye mellett kitáblázhatnák az egyes községrészek eredeti neveit is, hiszen Szentgyörgyvölgy több kis lakókörzetből, az úgynevezett szerekből tevődik össze. Nos, ilyen élményekkel kezdődött turisztikai sorozatunk aktuális riportja, melynek állomása ezúttal a sok szempontból érdekes Szentgyörgyvölgy.
A megyeszéli, az Őrség-Göcsej-Hetés tájegységek találkozási pontján lévő izgalmas, gyönyörű tájon megbúvó falu a honfoglalást követően az őrvidékhez tartozott, de mint a régészeti feltárásokból kiderült, igen régóta lakták e vidéket. Erről tanúskodik, hogy a régészek nem csak a neolitikus tehénszoborra, hanem rézkori, római korbéli, s több középkori leletre is bukkantak. Az őrzők, akik nemesi rangot is szereztek, később kemény vallási küzdelmet is vívtak, ennek emlékét a település két temploma őrzi.
A települést lakó nemzetségek egymástól távolabb alakították ki otthonaikat, ezek alkották a szereket. A faluközpont Kisszegből, Tiborszegből és Domjánszegből tevődik össze, de létezik Asszonyfa, Csekeszer, Cséplak, aztán Alsó- és Felsőfarkasi, Kógyár és Cilinkó falurész is. A község nevét 1257-ben említik először okiratban, s az is biztos, hogy 1326-ban már állt a Szent György névre szentelt római katolikus templomuk, amit később, a 16. században, a reformációt követően száz évre elfoglaltak a reformátusok. A katolikusok csak 1717-ben vették vissza, s ezt követően, 1776-ban kezdődhetett meg a templom átépítése.
- Manapság jó, ha tízen vannak egy-egy misén. Régen két római katolikus papunk is volt, most meg egy sem lakik helyben – nyitja a műemlék templom ajtaját a 89 éves Gaál Istvánné, a katolikus templom gondnoka. – Ha látogatók jönnek, szívesen megmutatom a templomot, hiszen ez igen nagy és szép épület, egykor több mint ezer hívő is volt a környéken, akik messze falvakból is idejártak misére. Még a toronyba is fel lehet menni, 94 lépcső vezet fel oda, ahol baglyok is laknak – mondja még.
Kalauzom, Tóth Eszter, a többfunkciós szolgáltató központ animátora szorgalmasan jegyzi Gaál Istvánné szavait, nem véletlenül, mert hamarosan, Szent György napja alkalmából túrát szerveznek a faluban, hogy minél többen megismerhessék Szentgyörgyvölgy értékeit.
A református templomot 1787-ben építettek, de a mai formáját csak 1805-ben nyerte el. Kezdetben a reformátusok nem építhettek tornyot a templomukhoz – tudjuk meg Hodánics Péter Csaba tiszteletestől – azt csak később engedélyezték számukra.
- Most felújítási munkákat végzünk az épületen, ami műemlék. A fakazettás, egyedi díszítésű mennyezete ritka ezen a tájon. Lassan éled a turistaszezon, jönnek a látogatók. A templom mindig nyitva áll előttük – állítja Hodánics Péter.
Varga Zsuzsával a Pityer-dombról először a régi katolikus temetőbe megyünk. – Már kivágtuk a nem ide való fákat, parkosítjuk a temetőt, hogy szabadon bejárható legyen a hely. Olyan sírok állnak itt, amelyeket érdemes megnézni. Például a régi vaskereszteket – említi, majd az idősek otthona mögötti kertet mutatja meg Zsuzsa.
- Több, igen komoly turisztikai tervünk is van, azt szeretnénk, ha megpezsdülne a falu – mondja. Itt, a már fölszántott területen „barokk” zöldséges kertet képzelnek el, a mellette lévő füves részre meg gyümölcsfákat ültetnek, s állatokat, birkákat, kecskéket tartanak majd a kertet körülvevő réten. Elmondja, hogy több önkormányzati földön is gazdálkodnak, amit termelnek idén, kisebb részben értékesítik, nagyobb részben feldolgozzák, például a tökmagból sajtolt olajat jól értékesítették, ezért idén többet terveznek készíteni.
Az idősek otthona mellett áll az orvosi rendelő és lakás nagyon szép, patinás épülete, melyet az 50-es években az ÁVH vett használatba. A pincéjébe vitték például azokat, akik nem akartak beállni a téeszbe. Az önkormányzat pályázati források felhasználásával tervezi az épület újrahasznosítását. A pincéjében az 1950-es évekre emlékező kiállítást rendeznek be, a középső szinten a Gózon Imre kiállítás és helytörténeti gyűjtemény valósulna meg. Szentgyörgyvölgyről legalább ötven nagygazdát telepítettek ki az ötvenes években a Hortobágyra, emléküket szobor őrzi a faluban.
- A bezárt iskola régi szárnyában helyeznénk majd el az új orvosi rendelőt, az épület másik felében többek között szálláshelyeket alakítanánk ki. Igaz, több vendégház is működik a faluban, de véleményem szerint szükség lenne még szálláshelyre – mondja Zsuzsa, akivel elindulunk a közeli erdőbe, tanösvényt és forrást nézni. Kevesen tudják, hogy a Zalaerdőnek a határban egy „Töllös” elnevezésű tanösvénye is van, melynek egyik állomásán az egykori erdőmérnöknek, Palotay Istvánnak emléket állítottak. Ő nagy híve volt az úgynevezett szálaló erdőművelés elterjesztésének (folyamatos erdőborítást eredményező szálaló, illetve átalakító, tarvágás nélküli erdőgazdálkodás). Miután ezt megnézzük, elindulunk egy völgybe tartó erdei úton. Zsuzsa szerint erre találunk egy forrást, amihez szintén érdemes kirándulni, mert a vize kitűnő. Meg is leljük a forrást, amit valamikor ki is betonoztak, vascső kifolyójából vígan csörgedezik a hideg ivóvíz. A kút körül pompázik a mocsári gólyahír, vaddisznók dagonyájában víz tükröződik, városi embernek igen nagy élmény az ilyesmi.
- Nem tudod mi a neve a forrásnak? – kérdi Csótár Rezsőt Zsuzsa, amikor erdei kirándulásunk után betérünk a népművészet mesteréhez.
- Azt sem tudom, hol van az a forrás, életemben nem jártam ott – feleli ő, miután a fazekas munkái iránt érdeklődő látogatók elmennek, s szót válthatunk mi is a mesterrel. Csótár Rezső ugyanis gyönyörű munkáival szintén látogatókat vonz Szentgyörgyvölgyre.
– Mostanában élénkül az érdeklődés, de sok az ismerős, aki csak azért néz be, hogy egy kicsit beszélgessünk – mondja.
- Hamarosan elkészül Lentiben a nagy szálloda, s már felhívták a figyelmünket, hogy készítsünk egy kiadványt a környék látnivalóiról, programjairól a szállóvendégek számára. Egyébként megélénkült az érdeklődés az üresen álló régi porták iránt, az idén legalább hármat megvettek – mondja Zsuzsa, – ezek miatt is érdemes bebarangolni a falu határát - , s később megmutat több, már-már az összeomlás szélén álló házat, s egy olyant is, ami az eredeti építési módja miatt helyi védettség alatt áll. Ezt egy ifjú pesti pár vásárolta meg.
- Aki itt jár, rabul ejti ez táj, mint minket, akik 2008-ban szintén Budapestről költöztünk ide – mondja búcsúzóul Varga Zsuzsanna, aki 2014 óta a falu polgármestere.