10 ezer bevallási csomagot küldtek ki

A közelmúltban az önkormányzat adó osztálya 10 ezer, az építményadó bevallására szolgáló kérdőívet küldött ki a megyeszékhelyen, az iparűzési adóra bejelentkezett, adószámmal rendelkező cégeknek és vállalkozóknak. Mint ismert, a megyeszékhely önkormányzata rendeletet hozott az építményadó bevezetéséről. A törvény ugyan régóta létezik, de eddig Zalaegerszegen nem alkalmazták, csak ez év július 1-jétől lépett életbe. Az érintettek számos gyakorlati és értelmezésbeli kérdéssel fordultak már a hatósághoz, a tájékoztatást szolgálta a tegnapi fórum is. Béres László osztályvezető bevezetésként a törvény alapján ismertette az alapfogalmakat, és az önkormányzati rendeletet. Az építményadóról első alkalommal augusztus 15-ig kell bevallást tenni, az első adófizetés határideje pedig szeptember 15.

Az osztályvezető a rendelete idézve elmondta, az adó alapja a hasznos alapterület, minden olyan helyiség, aminek a belmagassága meghaladja az 1,9 métert. Érdekességként megemlítette, találkoztak olyan esettel, hogy valakinek az épületében, egy falusi vendéglátásra használt hegyi hajlékban a belmagasság sehol sem éri el az 1,9 métert, így aztán nem is adóköteles. De azért óvott attól, hogy most utólag bárki nekiálljon álmennyezet beépítéssel adómentességet produkálni.

Béres László teltház előtt ismertette az építményadó szabályait, és válaszolt a felmerülő kérdésekre Fotó: Katona Tibor

Háromféle adómérték lett bevezetve. A hitelintézeti, pénzintézeti, biztosítási, távközlési tevékenység, üzemanyagtöltő állomás, illetve még számos más, a rendeletben rögzített célra használt épület, épületrész esetén, továbbá a 850 négyzetméter alapterületűnél nagyobb kereskedelmi célú építmények körében évente 1.852 forint négyzetméterenként. A tanműhelyek adómértéke 0, ha kizárólag oktatásra használják, ezeken kívül minden más esetben négyzetméterenként 1.200 forint. Az adó alanya mindig az, aki az ingatlannyilvántartásba mint tulajdonos be van jegyezve. Több tulajdonos esetén mindenki adóalany a tulajdona arányában, ebben az esetben vagy mindenki bevallja az építményt a tulajdoni arányának megfelelően és annak megfelelően fizet, vagy egymás között megállapodást kötnek, amiben egy tulajdonos magára vállalja az adófizetési kötelezettséget, majd egymás között elszámolnak.

Mint megjegyezte, jobb kifejezés lenne az épületadó, mert nem minden építmény adóköteles, csak azok, amelyek a külvilágtól legalább két oldalon két fallal vannak leválasztva, és tetőszerkezetük van. Néhány példát említve, nem adókötelesek az olyan parkolók, amelyek nem fedettek, az utak, a műalkotások. Egy kérdés kapcsán kiderült, a vendéglátó egység telkén a kerthelyiség sem adóköteles, ha nincs oldala a kerítés nem számít és teteje.

Nagy volt az érdeklődés

Az építményadó alól a szükséglakások és a háziorvosi rendelők mentesek. Utóbbit kiegészítve az osztályvezető elmondta, az minősül háziorvosi rendelőnek, ahol a területi ellátási kötelezettség alapján az orvos háziorvosi tevékenységet végez. Ha emellett akár rövid ideig, magánorvosi tevékenységet is folytatnak ott, akkor már száz százalékban adókötelessé válik az építmény. Az az épület is adómentes, amely állattartásra, növénytermesztésre szolgál, például magtárak, műtrágya tárolók, üvegházak, de csak akkor, ha maga az adóalany használja az említett mezőgazdasági célokra. De például, ha egy vállalkozó vagy társaság mezőgazdasági szolgáltatást végez a gépeivel, akkor a géptárolásra szolgáló épület adóköteles, ha a tulajdonosnak nincs saját növénytermelése, vagy állattenyésztése.

A fórum során többek között tapasztalható volt, hogy a nagyobb gazdasági társaságok, ezeken belül ipari, feldolgozóipari cégek képviselői részéről hozzászólás, kérdés nem hangzott el, ha egyáltalán ott voltak. Esetükben valószínűleg egyértelmű, hogy minden helyrajzi számmal rendelkező épületük után fizetni kell az építményadót. Rendkívül sok kérdés, továbbá vélemény hangzott el viszont egyéni vállalkozóktól, kisvállalkozások képviselőitől, főleg a lakás vagy egyéb ingatlan bérbe adására vonatkozóan. Például kell-e adót fizetni, ha ha egy gazdasági társaság, vagy egyéni vállalkozó székhelye magánlakásba van bejelentve? A válasz szerint ez a tény még nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. Ha a lakás egy része nyilvánvalóan át lett alakítva üzleti célra, akkor már igen. Ha csak otthon könyvel valaki a számítógépén, attól még nem adóköteles az ingatlan. De ha költséget számol el a lakásra vonatkozóan a vállalkozásában, akkor már az elszámolás arányában adókötelessé válik. A vállalkozások tulajdonában levő minden építmény adóköteles, még akkor is, ha ezekből nem keletkezik semmi bevétel. Több vállalkozó részéről is elhangzott, hogy a cég bérbe adással foglalkozik, de nem megy az üzlet, az építményeket nem tudják hasznosítani, ezért valószínűleg ki sem tudnák fizetni az építményadót. Béres László elmondta, a törvény szerint az építményadó vagyoni jellegű adó, ha nem működik is, csupán a megléte is adókötelezettséggel jár. Ilyen esetre azt tanácsolta, a bevallás mellett kérjenek az adófizetésre vonatkozó könnyítést, ami a döntéstől függően lehet időbeni átütemezés, részletfizetés, de az adót nem lehet elengedni.