Törmelékkel próbálták megállítani a Murát - Vannak, akik szerint természetkárosítás történt

- Az államhatár az egyik határa a Natura 2000-es területnek, mely felnyúlik a faluig, Muraszemenyéig, sőt, még tovább - vázolta a szituációt a helyszínen Bakonyi Kornél. - Pontosan szabályozott, hogy a Natura 2000-es területeken mit lehet tenni és mit nem, ezt a mezőgazdászok tudják a legjobban. Én úgy vélem, sittből, beton- és téglatörmelékből gátat építeni biztosan nem lehet ott, ahol nagyon sok védett halfaj, madár és hód él. Itt azonban, ahol a Murát és az egyik volt bányatavat, az úgynevezett Téesz-tavat egy mára rendkívül elvékonyodott földnyelv választja el, ez történt. Azt tudni kell, hogy a Mura sebes sodrású folyó, így jelentős az építő és romboló hatása. Ezen a szakaszon utóbbi érvényesül erőteljesen, aminek következtében a Mura az elmúlt években folyamatosan elbontotta az említett mederfalat. Emiatt azt a bányató osztrák tulajdonosa beton- és téglatörmelékkel próbálta megerősíteni, úgy gondolom, helytelenül és a tájba abszolút nem illő módon, nyilván azért, hogy a földnyelvet esetlegesen átszakító Mura ne vigye el a tóból a halakat.

Bakonyi Kornél hozzátette azt is: a halgazdálkodás joga az osztrák tulajdonban lévő magyar cég kezében van, melynek a megállapodás szerint együtt kellene működnie a horgászegyesülettel - a férfi szerint azonban ez a kölcsönösségi viszony nem létezik.

A horgászegyesület mostani elnöke, Soós Ferenc szerint is fittyet hányt a természetvédelem szabályaira, aki leborította a betontörmeléket.

- Erre szerintem nincs mit mondani - jelentette ki. - Úgy gondolom, nem etikus ilyesmit tenni egy természetvédelmi területen. És ráadásul értelmét sem látom, ha ott nem tör be a Mura a bányatóba, akkor majd betör 10, 50, vagy 100 méterrel arrébb.

Megkerestük az ügyben a halgazdálkodás jogát birtokló Murfishing Kft.-t is, ahol a tó gondnoki feladatainak ellátásával megbízott Varga Zoltánhoz irányítottak minket. Aki megerősítette: a törmeléket ők építették be, ugyanis már eddig is sok kárt okozott számukra a Mura az áradások során bekövetkező betörésekkel.

- Ez a dolog nem ma kezdődött, hanem több évvel ezelőtt, hiszen a Mura ezen idő alatt ebben a kanyarulatban csaknem 70 méterrel „jött" beljebb - közölte. - Ami nekünk komoly problémát okoz, hiszen az ominózus szakaszt áttörő folyó rengeteg telepített halunkat elvitte. Miközben immár évek óta bírjuk a vízügyi igazgatóság ígéretét, hogy az említett darabot kikövezik, illetve mentesítő csatornát építenek annak érdekében, hogy csökkenjen a szakaszra nehezedő víznyomás. A megoldás azonban csak nem született meg, mire elkezdtük beton törmelékkel tölteni, megerősíteni az említett földnyelv tó felőli, belső részét. Erről tudott a környezetvédelmi hatóság, a vízügyi igazgatóság és mindenki más is. További 500 köbméternyi betont akartunk beépíteni, de a szeptemberi nagy árvíznél az egész, amit addig csináltunk, átszakadt, így aztán nem volt értelme folytatni a munkát, mert ha jön egy újabb árvíz, megint elmos majd mindent. Itt tartunk most, mi is várjuk a végleges és hathatós megoldást.

A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megkeresésünkre arról tájékoztatott: a Mura és a kavicsbányató között ideiglenes bevédés történt a múlt évben. Erre a tó üzemeltetője és a lakosság szemszögéből is szükség volt, egyrészt a halak kimosódása miatt, másrészt ha jelentős tömegű árhullám érkezésekor szakad át a földnyelv, az Muraszemenye alsó településrészén néhány házat veszélyeztethet. Emiatt az igazgatóság tervet készített a Mura érintett szakaszának stabilizálására, mely szerint terméskő beépítésére kerülne sor a kanyarulatban. Sajnos a végleges megoldás kivitelezésére megfelelő forrás nem áll rendelkezésre, ezért lehetőség szerint Európai Uniós pályázat útján kívánják azt megvalósítani.

A végleges megoldás hiányában megegyezés született a vízügyi szakemberek, a természetvédők és a tó üzemeltetője között arról, hogy a horgásztó üzemeltetője kizárólag tiszta, vegymentes építési törmelékkel megerősítheti a horgásztó partját, amire föld kerül, és majd füvesíti a területet. A behordott anyag azonban „nem egyezik az előzetesen megbeszéltekkel, az ideiglenes bevédés nem az egyeztetéseknek megfelelően készült el" - fogalmaztak levelükben. A törmeléket a horgásztó rézsűjére hordták be, így a Mura folyóba nem került törmelék. Az érintett terület végleges biztosításánál az oda nem illő törmeléket természetesen eltávolítják. Azt is írták válaszukban: mivel a terület nem az ő kezelésükbe tartozik, s az igazgatóságnak nincs hatósági jogköre, az ügyben eljárni nem tudnak. A válaszban az is szerepel, hogy a fennálló helyzetre tekintettel a héten újabb bejárásra kerül sor a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és a horgásztavat üzemeltető fél részvételével.

Érdeklődésünkre a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságától azt a választ adták: tudnak a történtekről, az azzal kapcsolatos eljárás az illetékes természetvédelmi hatóság részéről folyamatban van. Azt azonban, hogy mennyire ütközik a cselekmény a hatályos jogszabályokba, egyelőre nem tudják megítélni, az eljárásnak az a célja, hogy ezt kiderítse és a szükséges intézkedéseket és szankciókat megtegye.

Az európai uniós átlag fölötti aránnyal

A kijelölt hazai Natura 2000 területek mintegy 1,95 millió hektárt tesznek ki, mely az ország területének 21 százaléka. Figyelembe véve hazánk egyedülálló természeti adottságait és a természeti értékeknek a legtöbb nyugat-európai országénál jobb megőrzöttségét, a hazai területkijelölés nagysága valamivel az uniós átlag fölötti.