Hírek

2015.03.17. 14:01

Időjárás: a közelítő számítások is 98 százalékos pontosságúak

Nagykanizsa - Aki azt állítja, hogy 10 napnál hosszabb időszakra pontosan megjósolja, milyen idő lesz, az nem mond igazat - mondta lapunknak dr. Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke.

Horváth-Balogh Attila

A szakember a Kőrösi, illetve Péterfy-iskolákban tartott előadást, ezt követően adott interjút lapunknak is.

– Mindig boldogan térek vissza Nagykanizsára, hiszen ez a szülővárosom – bocsátotta előre Radics Kornélia. – Még mindig nagykanizsainak tartom magam, habár már sokkal több időt éltem Budapesten. Itt jártam általános iskolába, a Péterfybe, itt érettségiztem, majd egyetemi tanulmányaim miatt elkerültem a fővárosba, és az csak a szakmám átka, hogy meteorológusként nem jöttem vissza, ugyanis ezzel a végzettséggel itt nem lehetne megélni.

– Hogyan került kapcsolatba a katonai meteorológiával és ez miben tér el a humán meteorológiától?

– Valójában nincs különbség meteorológia és meteorológia között, a katonai meteorológia csupán egy szelete a „nagy" tudománynak és még ez is tovább bontható haderőnemenként. Magyarországon tengerészet nincs, a szárazföldi haderő nem igazán használja a katonai meteorológiát, így mi a légvédelem kapcsán leginkább a repülésmeteorológiához kötődünk. A válasz egyik fele ez, a másik pedig, hogy amikor végeztem az egyetemen, illetve befejeztem a doktori iskolát és munkát kerestem, éppen a honvédségnél volt álláslehetőség. Szerettem volna az ELTÉ-n maradni és kutatni, illetve tanítani, de erre a 2000-es nagy átszervezések közepette kevés esélyt láttam, ezért továbbléptem, s a katonai meteorológiai szolgálatnál helyezkedtem el.

Dr. Radics Kornélia Nagykanizsán született, ott is érettségizett. Fotó: Szakony Attila

– Nem tudom, örüljünk, vagy sírjunk, de úgy tűnik, egyre kevesebbet tévednek, ami az előrejelzéseket illeti.

–A meteorológia nem létezhet informatika nélkül, folyamatosak a fejlesztések, ennek is köszönhetőek az egyre pontosabb prognózisok. Másrészt igazi csapatmunka a miénk, egyik kollégám rendszeresen a focihoz hasonlítja a tevékenységünket. Ahogy mondani szokta: a mi focipályánk az informatika, a kapus kalibrálja a műszereket, a hátvédek dolgoznak a mérőeszközökkel, a csatárok pedig a riasztások kiadásáért felelősek. Itt tényleg senki nem létezik a másik nélkül és valljuk be, meteorológia sincs megfelelő informatika nélkül. Azt azonban még így sem lehet 100 százalékosan megmondani, milyen idő lesz holnap. Ennek pedig egyszerű oka van: az időjárások leírása matematikai-fizikai egyenletrendszerekkel történik és ezek olyan bonyolultak, hogy már nincs egzakt megoldásuk. Általános iskolában mindannyian tanuljuk a kétismeretlenes egyenletek megoldását, aki kicsit jobban beleássa magát a tudományba, az a háromismeretlenes egyenletekkel is meg tud birkózni. Négy ismeretlenig van egzakt megoldás, viszont a légkört nem lehet 5-nél kevesebb ismeretlennel leírni. Csak közelítő számításokat tudunk végezni, azt viszont ezek szerint nagyon jól, hiszen ma már 3-5 napra előre 98 százalékos pontossággal tudjuk megjósolni az időjárást. A tudomány jelen állása szerint a maximum a 10 nap, aki azt állítja, hogy ennél messzebbre, esetleg hetekkel, hónapokkal előre lát, hazudik, mert ez egyszerűen lehetetlen. Akárcsak a 100 százalékos pontosság elérése.

– Ennek tükrében mi a prognózis az idei évre, olyan csapadékos lesz, mint a tavalyi?

– Ezt az előbbiek miatt csak nagy bizonytalansággal lehet jósolni. Az viszont tény, hogy a Föld történetében érzékelhető egyfajta periodikusság. Volt nagyon meleg már, de volt jégkorszak is. Másrészt attól még, hogy globális átlagban felmelegedést érzékelünk, lehet a világ egy-egy pontján lehűlés – Magyarországon ezt tapasztaltuk tavaly.

– Akkor ezek szerint a népi bölcsességekben ma már nem nagyon lehet bízni.

– Azt gondolom, hogy régen sem lehetett, habár a Medárd-napi megfigyelésnek annyiban van alapja, hogy éppen abban az időszakban megváltozik az áramlás a Kárpát-medencében és az úgynevezett Genova-i mediterrán ciklonok kerülnek túlsúlyba. Ezek a ciklonok a Földközi-tenger fölött teleszívják magukat csapadékkal – és nálunk szabadulnak meg terhüktől.

– Szokott mérgelődni a várható időjárás miatt?

– Nem. Hozzáteszem, én is csak úgy tudom, hogy milyen idő lesz, ha megkérdezem az ezzel foglalkozó kollégától, vagy megnézem a honlapunkon. De ennyire mazochista azért nem vagyok...

Katonai meteorológusként indult

Radics Kornélia Nagykanizsán született 1973. június 29-én. A középiskola elvégzése után az ELTE meteorológus szakán folytatta tanulmányait. 1997-ben meteorológus, majd 1999-ben csillagász oklevelet szerzett. PhD fokozatát 2004-ben kapta meg. 2001-től a Magyar Honvédség Meteorológiai Szolgálatánál dolgozott meteorológus főtisztként, majd osztályvezető-helyettesként. 1997-ben, tanulmányai mellett kezdte meg oktatói pályafutását az ELTE Meteorológiai Tanszékén.

Zalaegerszeg és Zala megye településeinek részletes időjárása

Ezek is érdekelhetik