Naponta öt órát tévézünk

A többek között a fogyasztók médiahasználatának vizsgálatával foglalkozó amerikai központú nemzetközi piackutató, a Nielsen Közönségmérés közelmúltban nyilvánosságra hozott adatai szerint az elmúlt évben a teljes népesség naponta átlagosan 289 percet, vagyis megközelítőleg öt órát töltött a tévékészülékek előtt. Ez három perccel több, mint a megelőző esztendőben szintén általuk mért adat. A növekedés önmagában sem örvendetes, ám ha még azt is hozzátesszük, hogy az európai államok rangsorában Magyarország már évek óta listavezető, úgy még kevésbé lehetünk derűlátóak. A legtöbb időt az ötven év feletti korosztály tölti televíziózással, átlagosan hat óra 16 percen át nézik a készüléket. Esetükben a növekedés is meghaladja az átlagot, a 2013-as adatokhoz képest hat perccel mértek többet a kutatók. A 18-49 év közötti korosztálynál nincs változás, ott továbbra is négy óra egy perc az átlagos eredmény, míg a 18 év alattiak tévénézéssel eltöltött ideje, négy perces csökkenéssel, napi három óra 18 perc lett.

Az öttagú Joós család tagjai nem tartják magukat tévéfüggőknek, hétköznaponta talán egy órát töltenek el a készülék előtt. Az iskolából hazatérő gyerekek például csak azt követően kapcsolhatják be a készüléket, ha a leckéjükkel már végeztek.

- A napnak ebben a szakaszában általában ők dönthetik el, hogy mit nézzünk - mondja a családfő, Joós István. - A lányok, Merci és Gréti a kamaszoknak szóló műsorokat kedvelik, míg a hat és fél éves Áron az egyik gyermekeknek szóló ismeretterjesztő csatornát kedveli a legjobban.

István párja, Kocsis Evelin hozzáteszi: ez a vacsora előtti program, majd miután a gyerekek aludni mennek, kettesben folytatják, de legtöbbször nem a televíziós csatornák kínálatából válogatnak, helyette a házi archívumukra alapozott filmnézés lesz a program.

- Mi sem töltünk el többet a tévé előtt napi egy óránál - folytatja. - Egy-egy filmre általában két napot szánunk. A hét végén természetesen valamivel több idő jut a tévézésre, ilyenkor a legtöbbször családi programként megnézünk egy-egy olyan mesefilmet, ami az életkoruknak megfelelő, amit mindhárman kedvelnek.

Délutáni program a Joós családban. Merci, Gréti és Áron az asztal körül, a háttérben szól a tévé. Naponta egy órát töltenek előtte Fotó: Gyuricza Ferenc

A többek közt társadalomkutatással is foglalkozó Pásztor László szociológus szerint ez a jó példa. Ne váljunk a televíziózás rabjává, azaz válogatás nélkül ne nézzünk meg mindent, s főként ne engedjük meg, hogy a gyermekeink így tegyenek. A gyermek személyiségfejlődését ugyanis igen nagy mértékben befolyásolhatják a filmek, a televízióban látott műsorok. Egy pszichés érettség előtt álló személyiség még nem képes különbséget tenni a valóság és a virtuális világ között. Általános jelenség ugyanakkor, hogy a tévénézés az egyre inkább szegényedő társadalomban pótcselekvéssé válik, és a kulturális igényüket sokan csakis ezzel tudják kielégíteni.

- Ennek anyagi és kényelmi okai is vannak, de a rendszerváltás óta az is kimutatható, hogy az ingerküszöb egyre csökken, a legjobb példa erre a valóságshow-k térnyerése lehet - magyarázza Pásztor László.

A szakember utóbbi állításának némileg ellentmondanak a Nielsen Közönségmérés új adatai, hiszen éppen az országos lefedettséget biztosító kereskedelmi csatornák közönségaránya szorul vissza, s ezzel szemben az általános szórakoztató, közszolgálati és filmcsatornák részesedése növekedésnek indult. A változás azonban csak olyan elenyésző mértékű, hogy abból messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni. Ezzel szemben a televíziózásnak az egészségre gyakorolt káros következményeire jobban oda kellene figyelni.

Dr. Venczel István csesztregi háziorvos szerint a túlzott mértékű televíziózásnak több negatív hatása akad, közülük elsőként rögtön a mozgásszegénységet említi.

- Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy belássuk: aki órákon keresztül ül a televízió előtt, az keveset mozog - mondja. - Ha huzamosabb időt töltünk a készülék előtt, akkor hajlamosak vagyunk a nassolásra is. Ezek együtt az elhízás előidézői. Akinek keringési panaszai vannak, esetleg érszűkületes megbetegedése van, annak amúgy sem ajánlott a huzamosabb ideig való egy helyben ülés, hiszen a behajlított lábak esetén lassul a vér áramlása, ez pedig ödémához vezet. Számukra a lábak felpolcolását ajánlom, s célszerű időnként felállni, átmozgatni a végtagjainkat.

A háziorvos azt is hozzáteszi: a szemünk óvása érdekében az sem mindegy, milyen készüléket nézünk. Akárcsak a számítógépmonitorok esetében, itt is fontos a megfelelő fúziós frekvencia, de érdemes a háttérmegvilágításra is odafigyelni. Dr. Venczel István mindezekkel együtt szintén azt tartja a legfontosabbnak, hogy különösen a gyermekekre figyeljünk oda.