Dr. Kunos Péter: Sok mindenen kell változtatnunk

A másik jelölt a sokak által kifogásolt előéletű, de a zsidó vallás által elfogadott módon megtért Schwezoff Dávid volt, akit az azt megelőző héten a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatójává választottak. Dr. Kunos Péter 45 voksot kapott, Schwezoff Dávidra 40-en szavaztak. A voksolás nem kis viharral járt...

– Felejtsük el! A lényeg, hogy egyértelműen bizalmat kaptam és nekünk együtt kell dolgoznunk. – fogalmazott dr. Kunos Péter, aki a minap Zala megyében járt. Részt vett a felújított búcsúszentlászlói zsidó temető avatásán, és tájékozódott a zalai hitközségek életéről is.

– Az alapszabály szerint a megbízás négy évre szól, de én vállaltam, hogy jövő májusban az általános választáson újra megméretem magamat – mondta, majd a váltásról szólt. – Persze, hogy vannak konfliktusok, mert eddig huszonöt éven keresztül egy ügyvezető igazgató látta el ezt a tisztséget a két szervezetnél, és most szét kell választani az ügyeket. Ennek során tudomásul kell venni, hogy a Mazsihisz legnagyobb hitközsége a budapesti. A feladat nem könnyű, mert ez személyeket is érint, vannak ugyanis, akik mindkét szervezetnek dolgoznak. Eddig teljesen lényegtelen volt, hogy épp kinek az állományába tartozóan munkálkodtak, ami nem tartható – magyarázta.

Dr. Kunos Péter: – Sok mindenen kell változtatnunk. Fotó: Pezzetta Umberto

Az ügyvezető igazgató a programjában a pénzügyek mindenek feletti tisztaságát tűzte célul, kíváncsiak voltunk rá, mekkora feladat lesz ez, s milyen bevételekkel tudják biztosítani a működésüket.

– Túlzás azt állítani, hogy a gazdasági-pénzügyi rendteremtés azért a fő feladat, mert folyt ki a pénz. De a gazdasági átvilágítás, amelyet egy neves auditor cég végzett, súlyos szabályozottsági hiányosságokra és ebből eredő gondokra valóban felhívta a figyelmet. Sok mindenen kell változtatnunk. El kell érni, hogy ahol lehet, például a beruházásoknál, ne formális pályázaton válasszuk ki a kivitelezőt és más szereplőket, hanem a legjobbat találjuk meg és ne fizessünk feleslegesen – mondta. – A költségeinkre alapvetően állami normatívát kapunk, ebből tartunk fenn iskolát, óvodát, bölcsődét, szociális intézményeket, egyetemet. Ezenkívül megemlíthetem az adományokat, a ránk hagyott ingatlanok bérletéből befolyó bevételeket, az elkobzott, vissza nem kapott ingatlanok utáni örök járadékot, a turisztikai bevételeket. Ezek összesen évente 4,8 milliárd forintot jelentenek, valamint még pályázatokból is érkeznek pénzek. A turisztika területén látunk lehetőséget a fejlődésre, ehhez jobb szervezési munka szükséges. Például nagyon szépen emelkedik a Dohány utcai zsinagóga látogatottsága és egyben a múzeumé is, ami a bevételeken is meglátszik. Nagyon fontos számunkra a „Zsidó nyári fesztivál" is, amely soha nem kínált ilyen sok rendezvényt, mint idén. Rengeteg külföldit vonz, akik több napot töltenek hazánkban s többet költenek, mint mondjuk egy Sziget-látogató. A fesztivál azonban nem a nyereség miatt fontos számunkra, hanem mert lehetőséget ad a hagyományaink, értékeink, kultúránk megismertetésére s az elfogadtatásunkat is szolgálja – magyarázta.

A napi politikát érintő kérdéseinkre dr. Kunos Péter úgy fogalmazott, az „emlékezet áthangolása" szerencsére a mindennapi kapcsolatainkban nem jelentkezik.

– A Mazsihisz nem kívánt a holokauszt-év kormányzati rendezvényein részt venni, de ez nem befolyásolta a helyi zsidó szervezetek és az önkormányzatok kapcsolatát. Nem vártuk el egyik hitközségtől sem, hogy mondjanak le a holokauszt megemlékezésekre szánt pénzről, azért mert a Mazsihisz megtette – mondta. Kunos Péter úgy fogalmazott, szerencsétlen, hogy épp a kerek évforduló alkalmával keletkeztek konfliktusok.

– A közpolitikai megnyilvánulás, a közszereplés nem az én feladatom, rám a Mazsihisz és intézményeinek működtetése hárul. Magánszemélyként, s mint zsidó számára is a Szabadság téri emlékmű elfogadhatatlan, ahogy a történelem átértékelése, az emlékezetpolitikának az a gyakorlata is, amit napjainkban tapasztalhatunk. Ennek ellenére és éppen ezért a Mazsihisz keresi az együttműködés lehetőségeit. Ez hosszabb távon elkerülhetetlen és kölcsönös érdek is. Szeretnénk befolyásolni az emlékezetpolitikát és a történelmi hűség szerint változtatni. Az említett feladatokon túl még gondoskodni kell, az országban található több mint 1300 zsidó temetőről is. A zsidóság számára a legnagyobb micve (kötelesség, jó cselekedet) a temetők gondozása, függetlenül attól, hogy ki nyugszik ott, s hogy mikor hunyt el – mondta.

Az ügyvezető igazgató végezetül elismeréssel szólt arról, hogy e téren a megyei önkormányzat támogatásának is köszönhetően, Zala az országban egyedülálló példát mutatott az elmúlt években.