Hinni akarnak a párjuknak - Nem létezik olyan réteg, ahol egyáltalán nincs jelen a családon belüli erőszak

A családban előforduló erőszakos magatartásnak legtöbbször a házastárs a célpontja, de szinte mindig a gyerek lesz a legnagyobb kárvallottja.

– Mikor megismerkedtünk, nagyon kedves volt – mondja Helga, a gyermekét egyedül nevelő, középkorú anyuka. – Túl voltam egy váláson: reménykedtem, most jól választok. Ahogy teltek-múltak a hónapok, úgy jöttek a problémák: az a rohadt alkohol, az volt mindennek az oka. Mikor először megütött, fogadkozott, hogy többé soha. Közel 3 évig szenvedtünk, mire képes voltam kimondani, hogy menj innen, soha többé nem akarlak látni. Akkor már a kamasz lányomat is megütötte, azt mondta: hiába nem az ő lánya, amíg ő teszi le a kenyeret az asztalra, azt csinál, amit akar. Nem volt egyszerű elküldeni, bár a lakás az enyém volt. Feljelentés, éjfélkor érkező rendőrség, pofonok és rúgások, na meg a részeges randalírozása: inkább maradjak egyedül, de soha többé nem kell iszákos férfi...

A családon belüli erőszak leggyakoribb formája a házastárs bántalmazása. Képünk illusztráció. Fotó: Szakony Attila

A családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyek a gyermekek jelenlétében történnek, de a felnőttek közötti családi konfliktust takarnak. Kis számban vannak olyan családon belüli erőszakos ügyek, ahol közvetlenül a gyermek a sértett – hangsúlyozza dr. Józsa Zsanett, a Kanizsa és környéke gyámügyi feladatait ellátó Nagykanizsai Járási Hivatal vezetője. – A gyámhivatal a gyermek érdekében védelembe vételt rendelhet el, valamint ideiglenes hatályú elhelyezésről és nevelésbe vételről dönthet, amit haladéktalanul meg is tesz, ha a gyermek veszélyeztetése bebizonyosodik.

A családon belüli erőszaknál két nagy ügycsoport jellemző: a házastárs ellen, illetve a gyermek ellen elkövetett bűncselekmények. – ezt már dr. Kurta János, a Nagykanizsai Járásbíróság bírája részletezte. – Utóbbiak nem jellemzőek, de minden évben előfordul néhány belőlük. Hogy mi a helyzet azzal a nevelő célzatú pofonnal? – kérdez vissza dr. Kurta János. – Szintén ritkán előforduló eset, hogy a szülő csak egy nagy „makarenkói" pofon miatt kerüljön bíróság elé. A legtöbb elénk kerülő esetben folyamatos, hosszú időn át tartó bántalmazási ügyre tesz pontot a bíróság. Ilyen esetekben a család szinte sosem jelez: az iskola, az óvoda vagy a gyámügy tesz feljelentést. A családok szégyellik, és teljesen magánügyükként kezelik ezeket a szomorú történeteket, annyira, hogy segítséget sem kérnek: inkább szenvednek hosszú évekig. A távoltartást a még együtt élő családtagok esetében lehet kezdeményezni – sorolja a bíró. – Az ideiglenes megelőző távoltartást pedig a rendőrség rendelheti el. Ez utóbbinak pont az a lényege, hogy a rendőr személyesen, a helyszínen szembesül a bejelentéssel, a fennálló helyzettel, és ez alapján mérlegelve dönthet ideiglenesen arról, hogy a zaklató felet távol tartja a zaklatottaktól, bántalmazottól, megfélemlítettektől. Ezt 72 órán belül felülvizsgálja a bíróság, és vagy fenntartja, vagy pedig megszünteti a távoltartást. Harminc nap a leghosszabb intervallum, amely időszakra a „rabiátus" személyt távol lehet tartani. Nyilván ez újra és újra megismételhető, ha a bántalmazó hazatérve újból bántalmazza, fenyegeti a családtagjait. Ha pedig az eltiltás ideje alatt visszamegy az eltiltott, akkor ellene akár 60 napos elzárással is sújtható szabálysértési eljárás indul. Végleges távoltartás azonban a magyar jogban nem létezik. A Nagykanizsai Járásbíróság területéről tudok beszélni, itt az emberek egyáltalán „nem kapták fel" ezt a fajta eljárási lehetőséget. A hozzánk érkező kevés ügynek pedig a háromnegyede teljesen megalapozatlan: érthető példával ez azt jelenti, hogy a férj összeveszik a feleségével, kiabálnak egymással, de más nem történik, majd a feleség bejön hozzánk, hogy távolítsuk el a férjet a lakásból. Persze ilyen esetben elutasítjuk a kérelmet...

A családon belüli erőszak tekintetében nagy a látencia. Amikor egy-egy eset a rendőrség tudomására jut, akkor már nagy a baj – szögezi le Bükiné Papp Zsuzsanna, a ZMRFK bűnmegelőzési alosztályvezetője. – Hiába dolgoznak ma már a nők is, sok esetben érzik úgy, hogy egyedül képtelenek lennének eltartani gyermekeiket, így inkább hallgatnak, nem kérnek segítséget. No meg hinni is akarnak a párjuknak, akik egy-egy csúnya veszekedés után fogadkoznak, hogy soha többé nem fordul elő még egyszer. Azt is meg kell említeni azonban, hogy a sértettek nem mindig nők – bár tagadhatatlan, hogy őket bántalmazzák leggyakrabban – szögezi le az alosztályvezető. – Az új Btk.-ban kapcsolati erőszakként nevesített paragrafus lehetőséget biztosít arra, hogy eljárjunk az agresszív féllel szemben akkor is, ha például nem valósul meg súlyos testi sértés. Tehát az is bűncselekményt követ el, aki családtagjai sérelmére rendszeresen az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít. Az ilyen esetek negatívan befolyásolják a gyermek fejlődését akkor is, ha csak szemtanú. Fontos, hogy a családon belüli erőszakot minél szélesebb körben ítéljék el – mondta Bükiné Papp Zsuzsanna, majd kifejtette: nem létezik olyan társadalmi réteg, ahol egyáltalán nincs jelen a családon belüli erőszak. – Ez alól sajnos nem kivétel még az értelmiségi család sem, és az esetek zömében bizony szerepet játszik az alkohol...