Közösségben, cukorbetegen

Országosan mintegy 3500 gyerek küzd inzulinhiányos cukorbetegséggel. E körben minden korosztály képviselteti magát, már 1 év alatti csecsemőt is gondoztak az egerszegi szakemberek.

- Ha a család és a közösség megfelelő odafigyelést tanúsít, akkor e krónikus betegséggel küzdő gyerekek életminősége nagyon jó színvonalú lehet. Ám ha ott hagyjuk őket a bajban, ha a feltételek hiánya miatt ingadozik a cukorszintjük, akkor hosszú távon szövődmények kialakulásával kell számolni - mondja elöljáróban dr. Buzogány Mária, a Zala Megyei Kórház főorvosa, csecsemő- és gyermekgyógyász, diabetológus.

- A korszerű terápia rendelkezésre áll, az állam ingyenesen biztosítja az inzulint a gyerekeknek. Ám azt be is kell adnia valakinek, s még jópár dolog kíván odafigyelést, törődést - folytatja dr. Buzogány Mária. - Sajnos az a tapasztalat, hogy az intézményi környezet nehezen fogadja be ezeket a gyerekeket. Az országban több helyről is az ombudsmanhoz fordultak a szülők, mert néhány bölcsőde, óvoda olyasmit várt el, amit egy dolgozó szülő nem tud biztosítani. Nem futhat be napjában többször, hogy vércukrot mérjen, inzulint adjon, felügyelje az étkezést. Számos intézmény azt sem engedélyezi, hogy a gyerekek az otthon elkészített ételt fogyasszák, míg másutt ez nem gond. Rendezetlen, tisztázatlan a kép, a gyerekek sorsa az adott intézmény dolgozóinak a jóindulatán múlik.

A 9 éves Polgár Bendegúz, aki már egyedül is meg tudja mérni a vércukor szintjét, kedden járt dr. Buzogány Máriánál a szakrendelésen. A doktornő hangsúlyozza, sok múlik a cukorbeteg gyerekeket fogadó intézményeken, nem mindegy, hogy milyen esélyt biztosítanak számukra életük kapujában   (Fotó: Pezzetta Umberto)

Nincs két egyforma cukorbeteg, van, akinek naponta négyszer kell inzulint kapnia, míg másoknál könnyebb elérni az egyensúlyt. De ha eközben a gyereknek még azon is izgulnia kell, meg tudja-e mérni valahol a cukrát, abból nem lesz stabil állapot.

- Tanteremben, egymást lökdösve, kitéve az esetleges megjegyzéseknek ezt nem lehet megoldani. Hallottunk olyan panaszt, hogy a szünetben a mérőműszerrel fociztak az osztálytársak... - osztja meg velünk dr. Buzogány Mária. - Nagyobb gyerekeknél előfordulhat az is, hogy tanóra idején kellene mérést végezni, vagy éppen enni. Ezt sem tolerálják mindenhol, a gyerekek megkapják: az én órámon nem eszel... Így viszont a kamasz fél háromkor esik be a menzára. Ezt követően azonban estig akár háromszor is ad magának inzulint, ami oda vezethet, hogy túlságosan is lecsökken az addig magas cukorszintje. Mindkét állapot veszélyes és káros. Holott a kamaszoknál, a hormonális változások miatt különösen fontos lenne az időpontok szigorú betartása.

Az inzulin és a diéta mellett a harmadik legfontosabb vércukor szabályozó tényező a mozgás. A fokozott izommunka energiát igényel, s így elfogyasztja a fölösleges cukrot. A mozgás akár 24 órára is képes stabilizálni az anyagcserét, ám csak akkor, ha jó cukorszinttel lát neki a gyerek. Ellenkező esetben kifejezetten ront az állapotán. Fontos volna tehát, hogy a gyerek óra előtt el tudja végezni a mérést, s ettől függően vegyen részt az órán. Ez sem megy mindenütt súrlódások nélkül.

- Szerencsére vannak nagyon jó példák is, egyebek közt a szombathelyi premontrei kollégium, az alsónemesapáti és a bagodi óvoda-iskola, a zalaszentbalázsiak, az egerszegi Petőfi-iskola - sorolja a főorvos. - Előfordult, hogy a konyhás nénik hívtak meg, beszéljük át mire kell figyelni, s az iskolavezetővel együtt jegyzeteltek. Tudok olyan szülőkről, akik előre elkérik a heti menüsort, s otthon lefőzik diabetikusan a gyereknek, aki így ugyanazt eheti, mint a társai. Több pedagógus rendszeresen kér tanácsot, a murakeresztúri védőnő pedig éveken át vállalta egy cukorbeteg kisdiák teljes körű felügyeletét és ellátását.

- A közösségünk érdeme, nem az enyém - hárít Szabó Andrea, a doktornő által említett védőnő, amikor megkeressük. - Nálunk mindenki odafigyel a cukorbeteg kislányra, kolléganőm, Mirkóné Tamás Judit már az óvodában a szárnyai alá vette, én csak folytattam, amit elkezdett. Szerencsés adottság, hogy nem túlterhelt a körzetünk, ráadásul egymás szomszédságában található az óvoda, a rendelő, a tanácsadó és az iskola. Figyeltünk egymásra, ennyi az egész. Nekünk, védőnőknek csak össze kellett szőnünk a szálakat, s ha valami döccent, leülni minden érintettel.

Ahhoz azonban már kellett némi hivatástudat és jó szándék is, hogy a védőnő minden reggel 15 perccel korábban kezdje a munkát, s a busszal Muraszemenyére érkező, halmozottan hátrányos helyzetű családban nevelkedő kislányt a megállóban várja, vércukrát megmérje, inzulinját beadja, s kiszámolja, beállítsa számára az egész napi menetrendet . A kislány azóta már felső tagozatos, önállóan ellátja magát, a segítő figyelemre azonban ma is számíthat.

Az inzulin és a diéta mellett a sport a leghatásosabb ellenszere a kórnak. Felvételünk a Petőfi-iskola testnevelés óráján készült, az intézményben odafigyelnek a cukorbeteg diákokra   (Fotó: Pezzetta Umberto)

A zalaegerszegi Petőfi-iskola ugyancsak törekszik megteremteni a feltételeket a zavartalan beilleszkedéshez.

- Tavaly ballagott el egy cukorbeteg tanítványunk, ebben a tanévben pedig egy elsőst fogadtunk - kezdi Kovács Éva igazgatóhelyettes. Valamelyik irodában mindig megteremtettük a feltételeket a zavartalan vércukorméréshez, hiszen ez alapvető az ő esetükben. A diabetikus kosztot biztosította az étkeztető, s a konyhások figyeltek rá, hogy azt el is fogyassza. Ha ez nem történt meg, jeleztük a szülőknek. A testnevelés órák előtt ugyancsak rendszeresen mód volt a mérésre, soha nem volt ebből probléma.

- Az új diákunk fogadásakor az volt a legfontosabb, hogy ne érezze úgy, különbözik a többiektől - veszi át a szót Földiné Kaszás Márta igazgatóhelyettes. - Meghatározott időpontokban kell étkeznie, ő már a reggelit is itt fogyasztja el az iskolában. Ha a tízórai, vagy az ebéd valamilyen okból csúszna egy kicsit, kekszet, vagy valami más szénhidrát tartalmú ételt ropogtat, ezen senki nem ütközik meg. A folyadék fogyasztására ugyancsak figyelünk. Testnevelés óra előtt rendszeresen méri a cukrát, majd telefonon egyeztet az édesanyjával, eddig semmi probléma nem volt. Ugyanolyan diákunk, mint a többi.

A muraszemenyei védőnő elmondja még, hogy a családsegítőknek köszönhető, hogy a kislány eljutott a felülvizsgálatokra, vagy a cukorbeteg táborba. Az iskolában nem jelentett gondot a vércukor mérés, a konyhások ügyeltek rá, mit ehet, mint nem. A család és a háziorvos ugyanúgy partner volt mindenben, s az osztálytársak is megtanulták, mire kell figyelni: szóltak, ha túl fényesnek látták a szemét, vagy aluszékony volt. Amikor pedig a gyerekek cukros italport vásároltak a boltban, a védőnők esetmegbeszélést szerveztek.