Zalában is egyre növekszik a házasságon kívül született gyermekek aránya

Az elváltaké, illetve a nőtleneké és a hajadonoké viszont ezzel párhuzamosan persze nőtt, miközben tovább terjedt az élettársi kapcsolat, mint együttélési forma.

A folyamat nem, ez is kiderül a Központi Statisztikai Hivatal által a két évvel ezelőtti cenzus eredményeivel publikált kiadványból. A történeti áttekintés szerint 1960-ban még a 15 évesnél idősebb népesség közel kétharmada házasságban élt, miközben a hajadonok/nőtlenek aránya 23, az elváltaké pedig 0,8 százalékon állt. 2001-ben ez a három szám 54, 27, illetve 6,9 volt, míg 2011-ben 49, 38 és 9 percentes értékeket „mértek" a statisztikusok.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint az özvegyek aránya az elmúlt 10 évben nem emelkedett Zalában (3,7 százalék), az viszont szembetűnő, hogy ebben a kategóriában a nők 6,1-szer többen vannak mint a férfiak, amiért elsősorban nyilvánvalóan utóbbiak rosszabb halandósága a felelős. Az elváltak 2001 óta közel másfélszer vannak többen megyénkben, de „jó hír", hogy ezzel az országos átlagtól még mindig elmaradunk. A legtöbb „ex-házast" Zalában a 40-59 éves korosztályban (28 százalék) találni. Élettársi kapcsolatban 2011-ben 24,6 ezer zalai ember élt, közel kétharmaduk hivatalos családi állapota viszont a nőtlen, illetve hajadon volt.

A 15-39 éves férfiak háromnegyede nőtlen jelenleg ebben a megyében, tíz évvel ezelőtt ez az arány „még csak" 63 százalékot tett ki. A fiatal felnőtt korosztályban a nőknél 14, a férfiaknál 12 százalékponttal esett vissza tíz év alatt a házasok részaránya. A 40-59 évesek többsége továbbra is házas, bár az arány itt is csökkent 10 százalékkal. Ugyanakkor a korosztályban 6 százalékkal (17-re) nőtt az elváltak „jelenléte".

A 15 évesnél idősebb nőknél csökkenő tendenciát mutat a gyermekvállalási hajlandóság. Száz nőre 2011-ben 152 élve született gyermek jutott (ez az érték az országos átlag feletti), de 2001-ben még 156, 1980-ban pedig 178 volt ugyanez a szám. Ez annak tükrében is kedvezőtlen változás, hogy közben a szülőképes korúak száma tovább csökkent: 2011-re az előző népszámláláshoz képest 16 százalékkal. A nők gazdasági aktivitásának, iskolázottságának növekedése is szerepet játszik abban, hogy 2001 és 2011 között 7,1 ezerrel kevesebb gyerek született Zalában. A nők többsége (39 százalék) továbbra is két gyermeket vállalt, az első szülés későbbre tolódását viszont jól mutatja, hogy a 20-24 éves nők 86 százaléka, s a 25-29 évesek közel kétharmada gyermektelen – miközben ugyanezek az arányok 1980-ban 48, illetve 19 százalék voltak.

A házas nők termékenysége 2011-re nem csökkent tovább, körükben 100 nőre továbbra is 186 gyermek jut. A házas nők több mint fele két, negyede pedig egy gyermeket hozott a világra. A gyermektelenek aránya körükben háromnegyedére esett vissza.

Ahogy gyakoribbá váltak az élettársi kapcsolatok, nőtt a házasságon kívül született gyerekek száma is: a hajadon nők termékenységi mutatója az utóbbi 10 évben dinamikusan, 20-ról 37-re emelkedett. Ugyanakkor a gyermektelen hajadonok száma 11 százalékkal esett vissza. Az elvált nők termékenységi mutatója eggyel nőtt.

A gyermektelenek többsége továbbra is a városainkban él, de hányaduk 2001 és '11 között 2,4 százalékkal csökkent. A sokgyermekesek előfordulása a városokban és a községekben is visszaesett: a két évvel ezelőtti népszámlálás pillanatában 2,8, illetve 5,5 százalékot tett ki.