Seress Rezső életre kel a Kvártélyház színpadán

– A darab beleillik a Kvártélyház hét éve elindított koncepciójába, olyan műveket tűzünk műsorra, amelyekben kedves emberek szerepelnek. Ez is ilyen. Seress Rezső egy kegyetlen korszak elbűvölő személyisége volt, a zenéje pedig önmagáért beszél. Számos olyan örökzöld dallamot fütyörészünk, amiről a többség nem is sejti, hogy ugyancsak az ő keze alatt született. Ilyen például a Szeressük egymást gyerekek, vagy a Gyere Bodri kutyám...

Tompagábor Kornél rendező (balról) Foki Veronikával és Hertelendy Attilával a darab próbáján (Fotó: Pezzetta Umberto)

És persze mindenek előtt a Szomorú vasárnap, amit több mint száz nyelven adtak elő, s olyan klasszisok énekeltek, mint Ray Charles, Frank Sinatra,  Ella Fitzgerald, de még Björk is. Ha a keresőbe beírjuk a dal angol címét (Gloomy Sunday), több mint 6 millió találatot kapunk.

Sokan a szöveget is Seressnek tulajdonítják, holott azt Jávor László, a 8 Órai Újság bűnügyi riportere írta, 1934-ben, a gazdasági válság kellős közepén. Ő kérte meg Seresst, hogy szerezzen hozzá zenét. A dallam nehezen született, s amikor összeállt, egy zeneakadémiát végzett fiatalember kottázta le öt pengőért fütty után, hisz a zeneszerző nem ismerte a hangjegyeket. A költővé avanzsált bűnügyi tudósító szerepe azonban ezzel nem ért véget. Felmerült, tán ahhoz is köze lehetett, hogy a dal, ami kezdetben nem sok figyelmet keltett, az öngyilkosok himnuszává vált. Történt ugyanis, hogy egy lúgkővel öngyilkosságot elkövető cselédlány teteme mellett ott találták a Szomorú vasárnap kottáját, s az eset nem maradt egyedi. Hogy mindezt a riporter rendezte-e így, talán majd kiderül a darabból...

Seress Rezső Spitzer Rudiként látta meg a napvilágot 1889-ben, s 1968-ban vetett véget az életének.

– Sorsa tükrözi a 20. századi Közép-Kelet Európa esszenciáját – folytatja a rendező. – Felnőtt fejjel élte végig mindazokat a kataklizmákat, amiket a múlt század első fele tartogatott. Volt munkaszolgálatos, meghurcolta a kommunizmus, 45 után betiltották a dalait, ugyanis nem sugárzott belőlük kellően az erőtől duzzadó optimizmus. Az előadásunk mindezek ellenére vidám, szellemes színészek keltenek életre szellemes szövegeket, a humor, mint a túlélés záloga ez esetben is legyűri a tragédiát.

A színdarabot 1983-ban mutatták be első alkalommal Bodrogi Gyulával és Voith Ágival, később játszott benne Garas Dezső is, legutóbb pedig Mikó István és Piros Ildikó keltette életre az apró termetű zeneszerzőt, valamint Pest legszebb asszonyaként számon tartott feleségét, Helént.

Sokminden kavargott e különös emberkébe. Bizonyság erre, hogy iskolai tanulmányait ifjan odahagyva egy vándorcirkuszhoz szegődött, s légtornász lett. Egy kis híján végzetes baleset – biztosító kötelek nélkül próbált, s lezuhant a magasból – után megismerkedett Bilicsi Tivadarral, s a színészet felé fordult. Kilenc évnyi sínylődés után felfedezték, hogy tehetségét igazából a színfalak mögött meghúzódó zongorán képes megmutatni...

A Kvártélyház előadásában Hertelendy Attila kelti életre a zeneszerzőt, feleségét Foki Veronika, Jani pincért pedig Szakály Aurél. A dalokhoz élőben szól a zongora, amit Berkes Dániel, a zeneiskola tanára szólaltat meg.

A Szomorú vasárnap Párizsban

A dal a párizsi Olimpia színpadán vált világhírűvé, ahol Ray Ventura adta elő.  Amikor először került sor a refrénre, felállt a dobos, revolvert rántott elő, és főbe lőtte magát. A riasztópisztoly durranása példátlan hatást váltott ki a közönségből. A dobos tetszhalála után késsel mellbe szúrta magát a pisztonos. A szaxofonos számára méregpoharat hozott a pincér, a prímás számára pedig kötelet eresztettek alá a kávéház mennyezetéről...