Btk: aki a törvényeket ki akarja játszani, az nem fél a büntetésektől

Ez volt az egyik gondolat, amit dr. Busch Béla fejtegetett a nemrég lezajlott Deák Ferenc jogásznapon. A csalódások és meghiúsult remények az új Btk. kapcsán című előadásában elhangzott: az ügyek elhúzódása miatt az elkövetéskor érvényes büntető jogszabályok többször is változhattak az elítélésig. Akár úgy is, hogy az elkövetéskori szigorúbb szankciót enyhítették, majd még az ítélet megszületése előtt újra súlyosbították.

- Ilyenkor a vádlott számára legkedvezőbb büntetési tétel nem alkalmazható, a törvény ezt nem teszi lehetővé  hívta fel rá a figyelmet az ELTE büntetőjogi tanszékvezetője, egyben gyakorló ügyvéd.  Ez például kábítószerrel kapcsolatos, illetve korrupciós ügyeknél érhető tetten.

De más furcsaságokat is hozott a büntetőtörvények változása:

- A nemi bűncselekményeket újraszabályozták. Most, ha a 17 éves fiú 13 esztendős lánnyal szexuális kapcsolatot létesít, az akkor is bűncselekmény, ha nincs fenyegetés, az új Btk. szerint viszont már nem lesz az. Ám ha az aktusról a pár engedélyével valaki felvételt készít és azt nézegeti, az már bűncselekménynek minősül, ami lássuk be, nagyon fonák helyzetet eredményezhet - mondott személetes példát.

Busch Béla nem tartja szerencsésnek, hogy az állam egyre több cselekményt kriminalizál ahelyett, hogy hatékonyságát növelné. Ez különösen a gazdasági életre igaz, ahol a hatalom az állampolgárok fenyegetésével véli célját elérni. A legnagyobb baj, hogy minden problémát a büntetőjoggal akarnak kezelni. Szigorítással, újabb bűncselekményi tényállás megalkotásával.

- Képzeljünk el egy hófehér labdát, amin a fekete pötty a bűncselekmény. Minél több pöttyöt rajzolnak rá, annál több lesz a joghézag, mert nem lehet az egészet lefedni. Ettől csak túlszabályozott, áttekinthetetlen lesz az egész. Tudomásul kell venni, aki a törvényeket ki akarja játszani, az nem fél a büntetésektől, mert úgy gondolkozik, hogy nem bukik le. A bűnöző sosem arra gondol, hogy milyen büntetést kap, hanem arra, hogy nem kapják el. Okkal, mert a felderítési arányok nagyon rosszak. Lakásfeltöréseknél 20 százalék, gépkocsi-feltöréseknél 10 százalék az arány és súlyosabb bűncselekményeknél se sokkal jobb a helyzet. Tehát okkal hiheti: megússza. Ha azt nézzük összességében: hozott-e újat a Btk., akkor megállapíthatjuk, sajnos nem. Ahol változott, ott is inkább a hátrányára, mint előnyére - fogalmazott Busch Béla.

- A kodifikáció már 2000-ben megindult, a folyamat lassú volt, aztán hirtelen jött a fellángolás, ami nem példa nélküli, hiszen számos nagy törvényt újralakottak az elmúlt néhány évben. Tény, hogy a változásra szükség volt, de a rossz intézmények megmaradtak, ami változást vártunk, az meg nem következett be - összegezte véleményét.