Milyen hatást gyakorol a rezsicsökkentés az önkormányzati tulajdonú szolgáltatókra?

A kérdés azért  érdekes, mert hosszú évekig az önkormányzatok határozták meg a víz- és hulladékdíjakat, és gyakran    saját cégeik látták és látják el a közszolgáltatási feladatokat. A települések  érdeke tehát, hogy ezek a cégek  jól működjenek

Ugyanakkor az azóta megszűnt önkormányzati ármegállapításnak az is szempontja volt,  hogy a lakosságot ne sújtsák nagy díjemelésekkel, szociális és politikai megfontolásból.  Kistelepüléseken gyakran az utóbbi érv nyomott többet a latban: előfordult, hogy szemétdíjat sem szedtek, inkább az önkormányzat fizette a számlát. Nagyobb városokban pedig volt rá példa,  hogy a víz- és szemétdíjakban infláció feletti emeléseket hajtottak végre. Ezeket általában  azzal magyarázták, hogy jelentős fejlesztések zajlottak, például korszerűsítették  a hulladékkezelési rendszert és  bővítették  a csatornahálózatot. Az új létesítmények amortizációs költségeit pedig  be kell építeni a díjakba, ez uniós előírás és a fenntarthatóság záloga, hangoztatták a vezetők.   A víziközmű vállalatok és a   hulladékos cégek között voltak és vannak  nagyon eredményesen tevékenykedők, amelyek  jelentős forrásokkal gazdagították  a tulajdonos önkormányzatot.

A lakossági víz- és szemétdíjak emelésének   két éve gátat vetett a Fidesz-kormány, maximum inflációkövető emelést engedélyezve, s a szemétdíjnak nominálisan is felső határt szabva. Idén júliustól pedig  átlagosan 10 százalékos csökkentést ígért   a víz-, csatorna-, és hulladékszállítási díjak tekintetében.

Bajnok Imréné zalaegerszegi nyugdíjas lépcsőházat mos fel. A csapvíz díja is mérséklődik júliustól (Fotó: Pezzetta Umberto)

Az érintett közszolgáltatók közül a  60  településen lakossági hulladékszállítást végző Zalaispa Zrt.-nél érdeklődtünk, hogyan tudják megvalósítani a  díjcsökkentést. Bali József vezérigazgató elmondta: cégük sajátos helyzetben van, mert rövid ideje szolgáltat, nem  tevékenykedett lakossági szolgáltatóként a díjak befagyasztása és az államkasszába fizetendő lerakási díj bevezetése előtti időszakban.  Mivel a hulladékdíjak csökkentéséről még nincs jogszabály, az idei üzleti tervükben nem kalkuláltak ezzel.  A zrt. mintegy 600 millió forintos árbevételt és minimális, 5 millió forintos nyereséget tervezett 2013-ra.

- Ha törvényi kötelezettség lesz a rezsicsökkentés, temészetesen végrehajtjuk  - szögezte le Bali József, hozzátéve:  de még nem tudja, hogyan.  - Létszámfejlesztéseket is terveztünk, mivel meghatározó szolgáltatóvá és foglalkoztatóvá szeretnénk válni a térségben. Előfordulhat, hogy elhalasztjuk ezt a lépést, vagy  átgondoljuk a tervezett járműjavító bázis létrehozását, de ez sem lesz  elég a díjcsökkentésből adódó kiesés  kigazdálkodásához. Lássuk előbb a jogszabályokat, azután tudunk dönteni és többet mondani. Amúgy szerintem hiba volna egységesen 10 százalékos rezsicsökkentést előírni a hulladékgyűjtéssel foglalkozó lakossági szolgáltatóknak, mert nagyon eltérő a cégek helyzete és  eredményessége. Az energiaszektorral ellentétben  óriási különbségek  vannak a szolgáltatói díjakban is. E téren  Zala  jelentősen az országos átlag alatt van, ami a szigorú gazdálkodást és az önkormányzatokkal fennálló harmonikus együttműködés eredménye - mondta Bali József.

A vezérigazgató szerint a rezsicsökkentés más következményekkel jár    a villany- és gázszolgáltatóknál, mint a  hulladékgyűjtő  cégeknél, mert az előbbieknél valóban hatalmas profit keletkezett. Ezek a külföldi  cégek mindig a profit maximalizására törekedtek,  ennek érdekében még olyan intézkedéseket is tettek, hogy megyei jogú várost  ügyfélfogadás nélkül hagytak, emlékeztetett Bali József.

Kerestük a Zalavíz Zrt.-t is, hogy kikérjük a vezetés véleményét a rezsicsökkentésről,  de Nagy Andás vezérigazgató  későbbre ígért nyilatkozatot, a kormányzati szándék  jogszabályba foglalása után.

Beszéltünk még egy szolgáltatói szektorban jártas szakértővel, aki neve elhallgatását kérve nyilatkozott. Létezik vagy létezett-e az az arcátlan nyereség, amelyről a kormányzat beszél, az önkormányzati tulajdonú közszolgáltatóknál? - kérdeztük, tudakolva, megbirkóznak-e ezek a gazdasági társaságok  a rezsicsökkentéssel.

Meglátása szerint ha egyáltalán volt extra profit, az elmúlt időszakban bevezetett különadókkal és egyéb terhekkel (közműadó, lerakási díj, díjemelési korlátok) már biztosan nincs. A cégek helyezete tovább fog romlani,  mondta, mert a  tízszázalékos díjcsökkentés  kigazdálkodásához   tíz százaléknál  jóval nagyobb  üzemeltetésiköltség-csökkentésre lenne szükség. Mégpedig azért, mert a kiadások 30-60 százalékát (például az adókat) nem tudják befolyásolni a szolgáltatók. További, jelentős  hatékonyságnövelésre  nem képesek ezek a vállalkozások, vélekedett, hozzátéve, több cég  már túl van a hatékonyságnövelő lépéseken.

Szakértőnk szerint a rezsicsökkentés hatására  fejlesztések és karbantartások fognak elmaradni, ami középtávon nagy  költségnövekedést okoz, mert  rengeteg pénzt kell majd javításokra kifizetni, s idővel ez a költség  a fogyasztóknál csapódik le. Munkahelyek is megszűnhetnek, akár  a szolgáltatóknál,  de a  bedolgozó cégeknél is. Már az eddigi megszorítások  hatására is bontottak szerződéseket a vállalatok a kiszolgálásukra berendezkedett kisvállalkozásokkal.