A városkép védelmében Zalaegerszegen

Mivel a zalaegerszegi ingatlantulajdonosok jelentős részét előbb-utóbb érintik majd az új előírások, Bertók Sándor zalaegerszegi főépítészt arra kértük, ismertesse a legfontosabb változásokat.

Bertók Sándor főépítész. Fotó: Katona Tibor

Röviden az előzményekről: az év elejével az építési jogszabályok jelentősen változtak, az épített környezetről szóló törvény az egyszerűsítés jegyében immár egyetlen engedélyezési eljárást tartalmaz a korábbi három helyett. Egy tavalyi kormányrendelet pedig megteremtette a településképi véleményezési, valamint bejelentési és kötelezési eljárás jogintézményét. Az előbbiről Zalaegerszeg közgyűlése még decemberben alkotott rendeletet, felhatalmazva a polgármestert arra, hogy egyes építésügyi hatósági engedélyhez kötött munkákról kötelező erejű településképi véleményt adjon. Ezúttal pedig az építési engedélyhez nem kötött tevékenységekkel kapcsolatban biztosított hasonló jogkört a közgyűlés.

A döntést a főépítész készíti elő; ahogy Gyutai Csaba polgármester a közgyűlésen fogalmazott, ő lesz az egységes városkép őre. De mit jelent mindez a gyakorlatban?

- A településképi bejelentési eljárás az engedélyhez nem kötött építési tevékenységekre, a reklámok elhelyezésére és az építmények rendeltetésének megváltoztatására vonatkozik; ezt írja elő a kormányrendelet. A helyi rendeletünk ezzel összhangban három övezetet jelöl ki a városban - mondta el Bertók Sándor főépítész. - A bejelentési eljárást le kell folytatni az építési tevékenységek megkezdése előtt minden helyi védettségű épület esetében, legyenek a város bármely pontján. A városképileg védett területen, azaz a szűk belvárosban az összes ingatlanra vonatkoznak a szabályok: itt a meglévő építmény utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése (ha ezzel az arculat megváltozik) és az erkély, terasz beépítése is bejelentéshez kötött. Akárcsak a homlokzathoz illesztett előtető, ernyőszerkezet építése, az utcafronti kerítés kialakítása, az üzletek kirakatának matricázása, fóliázása, valamint a cég- és reklámtáblák, reklámgrafikák, egyéb hirdetések elhelyezése. A harmadik övezetben - a városképileg védett területen kívül - a legalább négy rendeltetési egységet tartalmazó épületekre (például a négylakásos társasházakra) érvényesek a homlokzati előírások, a reklámok szabályozása pedig nagyobb felületekre vonatkozik.

- Az eljárás célja nem a hatósági beavatkozás és a beruházások akadályozása, hanem annak elősegítése, hogy a környezethez illeszkedő, a közízlésnek leginkább megfelelő megoldások szülessenek. Tehát a városképpel lehetőleg mindenki elégedett legyen. Ennek egyik feltétele az is, hogy bizonyos reklámok ne rontsák a városképet, és hogy ne kirívóra színezzék a kivitelezők a felújított házakat. Jó példák is vannak, a Madách utcai "terepmintás" tízemeletest ide sorolnám. Az a lényeg, hogy párbeszéd alakuljon ki az építtetők és a főépítész között - hangsúlyozta Bertók Sándor.

A Madách utcai "terepmintás" tízemeletes színezését pozitív példaként említette a városi főépítész. Fotó: Pezzetta Umberto

A kormányrendelet értelmében a bejelentésekhez tervdokumentációt kell mellékelni, amely - a helyi rendelet előírása szerint - az elbíráláshoz szükséges szakszerűséggel készül, pontos tartalmát pedig a kérelem tárgya határozza meg. Szolgáltatási díjat a bejelentési eljárásért nem kell fizetni, ám a bejelentés kötelező. A főépítész elmondta: minden esetben kompromisszumos megoldásra törekszenek majd, és csak a végső eszköz lehet a településképi kötelezési eljárás, ám fontosnak tartja, hogy az ügyek ne jussanak el idáig. A polgármester döntésével szemben egyébként fellebbezésnek van helye.

Mivel a rendelet eddig nem szabályozott területeket érint, hatásait és az eljárás működőképességét fél év múlva felülvizsgálja az önkormányzat.