Nagy munka után és még nagyobb előtt az új orvos-igazgató Nagykanizsán

- 1987-ben végeztem az egyetemen és aztán rögtön a Zala Megyei Kórház neurológia osztályára kerültem, és egészen 2011 szeptemberéig, azaz egy hónap híján 24 évig ott is dolgoztam - árulta el dr. Németh László. - A Kanizsai Dorottya Kórház volt főigazgatója, professzor dr. Bátorfi József csábított át a dél-zalai városba, ahol az osztályon komoly feladatok és izgalmas kihívások vártak. A tavalyi országos egészségügyi struktúraváltás során megszereztük a neurológia számára az úgynevezett 2-es kompetenciaszintet, ami azt jelenti, hogy 1-2 nagyon speciális betegség kivételével valamennyi kór ellátására alkalmasak és jogosultak vagyunk. Igaz, ehhez igazodva az ellátotti kör is nőtt, míg korábban az érbetegségek ellátására 110 ezres körzetünk volt, addig most ez a szám 227 ezerre nőtt. Az orvosok száma viszont nem lett több, a munkát a meglévő kollégákkal kell ellátni, ami komoly szervezőmunkát igényelt és igényel. Sajnos, emiatt a betegek által fontosnak tartott infúziós kúrák kicsit háttérbe szorultak, de szeretném hangsúlyozni, hogy az érintettek gyógyszerelését átgondoltuk és ők minden olyan készítményt megkapnak, amelyekkel igazoltan megelőzhető az érbetegség, illetve a stroke - az infúziós kúrák nem tartoznak ebbe a körbe, azok csak a már kialakult panaszok kezelésére használhatók.

Dr. Németh László Nagy László Gábor nyaki ütőerét ultrahangozza. Véleménye szerint jobban kell informálni a pácienseket, mert azzal számos konfliktus elkerülhető. Fotó: Szakony Attila

Dr. Németh László arról is beszélt: bevezették a szakambulanciákat, ahol a krónikus betegeket gondozzák. Hozzátette, itt is nehézséget okoz az alacsony orvoslétszám, nehéz úgy összehangolni a munkát, hogy időben senkinél ne ütközzön a szakambulancia, az osztályos munka és az orvosi konzílium.

- Remélem, ennek a nagy munkának is köszönhető, hogy főigazgató úr alkalmasnak talált az orvos-igazgatói feladatok ellátására - tette hozzá a szakterületként a nyaki erek elváltozásait ultrahang-diagnosztikával, úgynevezett neuroszonológiával kutató főorvos, aki a terveiről is szólt.

Mint elmondta, szeretnék a kórház informatikai hálózatát összekötni a háziorvosokéval, így mindkét oldal azonnal láthatja a páciens esetében lezajlott vizsgálatokat és azok eredményeit, például a laborleleteket, röntgenfelvételeket. S az sem utolsó szempont, hogy a kórházba érkező betegről, az esetleges kórelőzményről rögtön mindent tud az őt fogadó orvos - megesik ugyanis, hogy a beteg azt sem képes elmondani, milyen gyógyszereket szed, vagy hogy milyen hatóanyagokra érzékeny. Másrészt, szeretné javítani a kórház külvilág felé irányuló, valamint az orvos-beteg és az orvos-orvos közötti kommunikációt is.

- Az a tapasztalatom, hogy az orvosokkal, terápiával kapcsolatos panaszok többsége abból fakad, hogy a doktorok nem kellő mértékben avatják be a beteget a saját betegségébe - mondta. - Nyilván, ennek biztosan oka a nagy leterheltség is, de mégis változtatni kell rajta. És azt sem tartom szerencsésnek, amikor egyik orvos a másikat bírálja a páciens előtt, hiszen nem tudható, hogy a kolléga miért éppen azt a döntést hozta, amit, hiszen nincs egyetlen üdvözítő megoldás.

Az orvos-igazgató a főorvosoktól pedig azt várja el, hogy a saját területükön gondos gazdaként járjanak el, s ötleteikkel, javaslataikkal, pályázati igényeikkel segítsék a menedzsmentet, ne ringassák magukat abba a kényelmes hitbe, hogy a kórház vezetése mindenható.

Dr. Németh László hozzáfűzte még: persze, minden üres beszéd csak, ha nem lesznek fiatal, ambíciózus és magas szinten felkészült orvosok, főorvosok, mert inkább a külföldi karriert választják. Ezért számukra vonzóvá kell tenni a kórházat (hosszabb távon akár oktatókórházzá fejlesztve, hiszen már most is számos rezidens sajátítja el itt a gyakorlati orvoslás alapjait) és a várost is, annak érdekében, hogy ne csak átutazóként jöjjenek ide, hanem a családjukkal együtt, hosszú időre letelepedjenek Nagykanizsán, s érezzék magukénak a Kanizsai Dorottya Kórház sorsát, jövőjét.