Letenye járási központ lett, megalapozták a jövőt

Halmi Béla szerint a pozitív fejlemények közül a legfontosabb a Müller-beruházás, illetve a járásközponttá válás.- Négy év kemény munkája fekszik abban, hogy ide tudtuk hozni a Müller Drogéria Magyarország Bt. regionális raktárbázisát. Ha ez nem sikerül, hiába az adósságkonszolidáció, nem tekinthetnénk ilyen bizakodóan az idei év elé - mondta a polgármester.

- Amikor 2006-ban vállaltam a polgármester-jelölést, legfőbb célomnak a munkahelyteremtést tekintettem, aminek egy szelete - és jelentős szelete - ezzel megvalósult. Sajnos, az a teória, hogy a városok, települések mellett futó autópálya majd vonzza a befektetőket, eddig tényleg csak elméletben volt meg, nálunk viszont átfordult a gyakorlatba is. Azt gondolom, ez nem csak Letenyének, hanem kicsit a térségnek a jövőjét is megalapozta, hiszen utoljára 1989-ben volt ekkora volumenű fejlesztés itt, amikor megépült az Owi-Zala Bt. üzeme.

Halmi Béla: – A városi költségvetés főösszegének több, minta felét a fejlesztésekre fordítható forintok teszik ki. Fotó: Szakony Attila

Halmi Béla szólt a másik jelentős változásról is, ami a helyi, pontosabban a térségi közigazgatást érintette. Mint rámutatott, Letenyének és Zalaszentgrótnak komolyan küzdenie kellett azért, hogy járási központok lehessenek a közigazgatási rendszer átszervezése után.

- Zala megyében csak 4 járási székhelyt terveztek az illetékesek, ez azonban városunkat közigazgatási szempontból kettészakította volna - mondta.

- A Lenti felé eső rész a Kerka-parti városhoz, míg a Becsehely felőli terület Nagykanizsához tartozott volna. Sikerült azonban kiharcolnunk, hogy Letenye több évtized után újra a térség (1971-ben mi voltunk az első járásközpont a megyében, amit felszámoltak), egészen konkrétan a járás központja legyen, ami egyrészt a városnak presztízst jelent, másrészt nyilván, az itt élőknek is sokkal jobb, hogy nem kell 20-30 kilométert utazniuk egy-egy ügy elintézéséhez. Az egyetlen, ami még hiányzik a repertoárunkból, a közjegyző, ezért még be kell buszozni, autózni Nagykanizsára, de minden más elintézhető itt. És a járási központtá válásnak van még egy, nem kevésbé fontos vetülete is. Mi itt, a határ magyar oldalán kifli alakban helyezkedünk el, éppen úgy, mint a horvátországi települések, tehát igazából egy kört alkotunk. Horvátország júliusi uniós taggá válásával a határ végképp leomlik, így aztán onnét is lehet építkezni és viszont. Azt reméljük, egyfajta szimbiózisban tudunk majd együtt dolgozni.

A polgármester hozzáfűzte, akárcsak a többi település, az övék életében is nagy változást hozott még az intézmények átszervezése is.

- Az általános- és a zeneiskolát át akartuk adni a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kezelésébe, s azt a tájékoztatást kaptuk, hogy rendben, de ugyanazt az összeget utaljuk át, amit eddig mi a fenntartásukra fordítottunk. Emiatt úgy gondoltuk, ennek nincs értelme, jobb, ha megtartjuk magunknak a működtetést. Annál inkább, mert tavaly jelentős világításkorszerűsítés zajlott az iskolában, óvodában és itt, nálunk, a hivatalban is, aminek a részletfizetése jövőre jár le. Így aztán e területen már megtakarításról beszélhetünk. Másrészt reményeink szerint egy 204 millió forintos KEOP-pályázat keretében (már ha nyer, persze) a nyílászárók cseréjére, hőszivattyús fűtési rendszer kialakítására kerülhet sor az óvodában és az iskolában, ami durván 30-50 százalékos további költségmegtakarítást jelentene. És azért is jó, ha az önkormányzat marad a működtető, mert így nagyobb a mozgásterünk, ha likvid gondok merülnek fel, hiszen a szolgáltatókkal, beszállítókkal lehet tárgyalni. Az államnak viszont a havi apanázst mindig pontosan be kellett volna fizetni, akár lett volna annyi pénzünk a számlán, akár nem. Utóbbi esetben jön az inkasszó. A KIK-hez nálunk csak a pedagógusbérek kerültek és a szakmai felügyelet.

Halmi Béla azt is elmondta, mindezek mellett fontos fejlesztés volt még a szennyvíztisztító rekonstrukciója, mely horvát-magyar közös pályázat keretében, Prelog várossal együttműködésben valósult meg. Ez a murai ivóvízbázis szempontjából is fontos lépés volt. Továbbá a közfoglalkoztatási program keretében lehetőség nyílt a külterületi utak, árkok rendbetételére. Most már biztos: hamarosan a belterületi problémákat is orvosolhatják.És ha már itt tartunk, az idei tervekről is beszélt a polgármester.

- Természetesen, további feladatunk a munkahelyteremtés, de hangsúlyozni szeretném, hogy a foglalkoztatotti létszám tekintetében a Müller-beruházás volt a megye legnagyobb befektetői fejlesztése tavaly. Azért is nehéz a dolgunk az újabb foglalkoztatók ide csábítása kapcsán, mert az önkormányzatnak sajnos, az ipari parkban nincs területe. Ilyenkor bonyolultabb tárgyalni, közvetíteni, főleg, hogy a tapasztalatunk szerint az ingatlantulajdonosok a befektető hírére mindig felnyomják az ingatlanok árait. Mindenesetre úgy tudom, hogy a Müller biztosan bővít még, ide szeretné hozni Ulmból egy újabb egységét, illetve a könyvelést Budapestről. Persze, készülünk pályázatokkal is, például az egészségház felújítására, mely révén pozitív döntés esetén a térség betegeinek érdekeit szolgáló komplex intézmény jönne létre. Összességében elmondható, hogy a költségvetésünk több, mint felét a városi fejlesztésekre fordítható pénz teszi ki.

S még egy fontos dolog, a Magyar Közúttól arról tájékoztattak, hogy hosszas közbenjárás után végre talán sor kerül egy rég várt beruházás megvalósítására, a 6835-ös számú Murakeresztúr felé vezető út 2,3 kilométeres letenyei szakaszának felújítására is.