Képtelennek tűnő vádak

A szovjet minta követése a jogszolgáltatás terén is érvényesült, bevezették a büntetőjogban az ülnökbíráskodást, az újonnan megalakuló bíróságok élére főként munkás-paraszti származású kádereket ültettek, akiket gyakran az ún. akadémiai képzés keretein belül csupán egy év alatt képeztek ki. A Rákosi korszakban a törvénykezést egyértelműen a büntető bíráskodás túlsúlya jellemezte, amit az állami szervek a rendelkezésükre álló eszközökkel nem tudtak végrehajtani, azt többnyire bírói útra terelték, büntetőeszközöket vetettek be. A jog a terror eszköze lett, a hatalom mindenkire lecsapott, aki szembeszállt a rendszerrel.

A korabeli propaganda főleg a kulákok osztályellenességét próbálta középpontba állítani, bennük egyértelműen a mezőgazdaság kollektivizálásának ellenségeit látták. A rendeletek értelmében mindenki, aki legalább 25 hold szántóval, illetve 350 aranykorona jövedelemmel rendelkezett, felkerült az ún. kuláklistára. (Ez alatt is fel lehetett rá kerülni, hiszen a gyümölcsöst, a kertet négyszeresen, a szőlőt ötszörösen számították. Így minősítették például a középparasztokat is kulákká.) A hírhedt ÁVH-n belül külön csoport alakult a kulákkérdés rendezésére. A minden szervre kiterjedt ellenőrzés mellett bizonyos csoportok mesterségesen kulákellenes hangulatot szítottak a falvakban, sőt a gazdákat teherautókon járó kulákverő csoportok tartották rettegésben. A nyilvánvaló ellenállás megtörése érdekében emelkedett a letartóztatások és elítéltek, kitelepítettek száma is. A bíróságokkal szembeni kívánalom volt, hogy az MDP parasztpolitikájához igazodó megfelelő számú ítéleteket prezentáljanak a kulákokkal szemben.

Rákosi: Van itt még egy pár féreg, de ez a kövér hernyó itt a fán a legkártékonyabb!

A képtelenségek közé tartozik a következő eset is: Történetünk főszereplője P. Ferenc (1875) 32 holdon gazdálkodó kulákgazda (korábban 42 holdon, de 10 holdat felajánlott a tszcs. részére), akit 1951 márciusában a Nagykanizsai Járásbíróság 4 hónapi börtönbüntetésre, 3 hold szántó ingatlan vagyon elkobzására és 3 évre a közügyektől való eltiltásra ítélt. Miért? A vád a demokratikus államrend és a demokratikus meggyőződésűek csoportja ellen elkövetett izgatás bűntette volt. Miben nyilvánult ez meg? A község 1951-ben gépállomást kapott, ennek helyéül a vádlott házát és udvarát jelölték ki, így P. Ferencnek és családjának el kellett költöznie, és a gazdasági épületekbe, az állatainak helyére beköltözött 12 traktor. Az idős gazda gyakran ellátogatott volt háza tájára, ahol is szemügyre vette az ottmaradt apró jószágokat. Egy ilyen alkalommal történt, hogy az alperes alkonyatkor kereste fel a régi lakhelyét és ott fel-alá járkált az udvarban. És a 76 éves idős ember dörmögött magában. Ezzel még nem is lett volna baj, de szerencsétlenségére éppen arra járt a községi bíró, aki mintegy 15(!) méter távolságból meghallotta a félhangos beszédet. Arra ment haza egy másik falubeli is, és így már ketten hallgatták az öreg dörmögését. Mit mondhatott, ami miatt a bíróságon kötött ki? A tanúk szó szerint emlékeztek: a traktorok még a gyárban robbantak volna fel, vagy mikor kihozták, vele együtt az is, aki a községbe hozatta őket. A kommunistákra rá fog sülni a bőr, hogyha az angolok bejönnek, bár már csak holnap itt lennének, mert ilyen disznóságot, amit a kommunisták csinálnak, nem lehet kibírni. Mindösszesen ennyi volt, amit a két tanú hallott. És ennyi elég is volt a bíróságnak az ítélet meghozatalára.

A történet itt nem ért véget: a vádlott előzetes letartóztatásba került, majd fellebbezést nyújtott be a megyei bírósághoz, ahol szintén bűnösnek mondták ki, de enyhítéssel: 4 hónapról 3-ra csökkentették a börtönbüntetést. Ugyanakkor a bíróság megállapította, hogy az izgatás bűntette akkor áll fenn, ha azt valakihez szándékosan intézik, vagyis a bűncselekmény elkövetéséhez nyilvánosság szükséges, mert valakihez intézni kell a kijelentéseket. A bíróság megállapította, hogy ebben az esetben a szándékosság kizárt, tehát csupán gondatlan magatartásról van szó, amit szintén büntetni kell. A bíróság azt is kiemelte, hogy a büntetés megfelel az elkövető bűnösségének és igazodik a társadalmi veszélyességéhez. Így a 76 éves idős ember örökre megjegyezte, hogy mielőtt hangot (vagy félhangot) ad a véleményének, nézzen jól körül.