Nyugdíj vagy munka? - A korhatár felett felmentést kell kérni

Mint ismeretes, egy tavalyi kormányhatározat szerint kötelező nyugdíjazni a 62 éves kort betöltő közalkalmazottakat. Ha mégis dolgozni szeretnének, júliustól szüneteltetik a nyugdíjukat, s csak akkor folyósítják újból, ha igazolják munkaviszonyuk megszűnését. Természetesen igénybe vehetik a nyugellátást is, de amellett nem vállalhatnak munkát. A cél a kettős jövedelem megszüntetése. A nemzetgazdasági miniszter mindettől 20, más források szerint 30 milliárd forintos megtakarítást vár.

A rendelkezést egészségügyi berkekben megdöbbenés fogadta, hiszen köztudomású, hogy a kórházak évek óta orvoshiánnyal küzdenek, sok területen csak a nyugdíjas szakemberek továbbszolgálása mellett halad a szekér.

- Ágazati mentesség nem jár a munkaerőgondokkal küzdő egészségügynek sem, egyéni kérelemre azonban felmentést kaphatnak azok a kollégák, akik nyugdíjas korukban is tovább dolgoznának - mondja elöljáróban dr. Csidei Irén, a Zala Megyei Kórház főigazgatója, aki a többi kórházvezetővel együtt részt vett a minap a Szócska Miklós egészségügyi államtitkár által kezdeményezett tájékoztatón.

A menetrend a következő: január 25-ig, azaz péntekig tájékoztatják a 62 évesnél idősebb dolgozókat, akik ezt követően 15 napon belül nyilatkozhatnak arról, kívánnak-e tovább dolgozni nyugdíj mellett. Amennyiben igen, azt egy formanyomtatványon jelzik, a főigazgató pedig egyénenként javaslatot tesz, esetükben szükségesnek tartja-e avagy sem a további munkavégzést. Az immár véleményezett kérelmek összesítőjét február 9-ig kell továbbküldeni a GYEMSZI-be. Dönteni, minden egyes kérelemről a kormány fog, április elejéig. A GYEMSZI egyébként azt kéri az intézményvezetőktől, hogy amennyiben az ellátás biztonsága igényli, "ösztönözzék az érintett munkatársakat a továbbfoglalkoztatás iránti kérelem benyújtására."

Az országban a belgyógyászat a leginkább elöregedett  szakma, de a megyei kórház osztályán minden generáció képviselteti magát. Balról: dr. Kósa Dezider főorvos, dr. Gasztonyi Beáta osztályvezető főorvos, Kovács Ildikó vezető ápoló, dr. Fodor Ákos rezidens orvos (Fotó: Katona Tibor)

- Intézményünkben mindössze 19 főt érint a változás, többségük orvos - folytatja dr. Csidei Irén. - Akad olyan munkaterület, ahol ketten is nyugdíj mellett dolgoznak, az ő kiesésüket  nehéz volna pótolni, de egy-egy szakember hiánya is gondot okozhat, nem toporog ugyanis a küszöbön a fiatal utánpótlás, amely a nyugdíjasok helyébe lépne a betegágyak mellett. A háttérterületeken talán kevésbé feszítő a gond, bár a tapasztalat, s a speciális egészségügyi környezet ismerete itt is nagy érték.

Tudakoltuk, vajon akarnak-e egyáltalán maradni az érintettek?

- Ez elsősorban attól függ, hogy az elmaradó nyugdíj helyett biztosítja-e a kormány az avval megegyező jövedelmet.  Arra kaptak ugyanis ígéretet, hogy a kötelező nyugdíjazás alól mentességet kapó egészségügyi dolgozók jövedelme nem lesz kevesebb mint az eddigi, vagyis a nyugdíjuk és a mellette kapott bérük együttes összege. Most készül a jogszabály, amely a pillanatnyi nyugdíj összegével megegyező mértékű szenior díjazással kompenzálná a kieső járulékot. Sajtóhírek szerint Szócska Miklós cáfolta, hogy a kórházaknak a jelenlegi finanszírozásukból kellene  kifizetniük ezt a juttatást. A tervek szerint a fedezetet a Nyugdíjbiztosítási Alapból csoportosítják majd át az OEP költségvetésébe, ahonnan a kórházak megkapják.

A megyei kórházban amúgy nem okoz jelentős gondot a változás, az orvosok átlagéletkora nem éri el az 50 évet.  Köszönhető ez annak, hogy a korábbi években, amíg erre módjuk nyílt, tudatosan építették az utánpótlást. Az utóbbi két-három évben azonban, jelentkezők hiányában ezt a törekvést már nem koronázta siker.  Az ország más városaiban az egerszeginél sokkal feszítőbb  a helyzet.

- A zalai kórház helyzete arra utal, hogy a korábbi években itt jól működött a humánpolitika - szögezi le Molnár Attila, az intézmény gazdasági igazgatója, aki néhány hónapja került e posztra a fővárosból. - Ám számos más kórházról nem mondható el ugyanez - folytatja a szakember, aki az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete  elnökeként rálátással bír az országos helyzetre.

- Akadnak olyan kórházak, köztük vidékiek, ahol 70-80, sőt 100 feletti az érintettek száma. Ez persze nem jelenti, hogy ők valamennyien kiesnek az ellátásból, hiszen kérhetik az egyéni mentességet, ám azt feltétlenül jelzik az adatok, hogy ennek az intézkedésnek a hatásait nem vizsgálták meg körültekintően. Szimpatikus felvetés volt például a rezidens szövetség elnöke, Papp Magor reagálása, aki azt mondta: e lépéssel a mentoraikat veszíthetik el, akiktől pályakezdőként megtanulhatják a szakmát.

Nagykanizsán a közelmúltban korszerűsítették az újszülött osztályt. Képünkön dr. Olosz Réka érkezik Szabóné Simon Zsanetthez (Fotó: Szakony Attila)

A kényszernyugdíjazás nem érinti a többségében vállalkozóként dolgozó háziorvosokat, az önkormányzati fenntartású rendelőintézeteket, továbbá a gazdasági társaságokat sem. Utóbbira példa a hévízi Szent András Reumakórház. A keszthelyi és a kanizsai kórházra azonban, mint tavaly állami tulajdonba került intézményre, természetesen vonatkozik.

- Összesen 27 nyugdíj mellett dolgozó munkatársunkat érinti a határozat, ebből 19 orvos, 6 szakdolgozó és 2 műszaki - foglalja össze dr. Kvarda Attila, a keszthelyi kórház főigazgatója. - A szakterületek: szülészet, pszichiátria, neurológia, radiológia, patológia, mint a legtöbb helyen. Az államtitkári tájékoztatón   láthattuk, hogy mely szakmák "öregedtek meg" leginkább, a listát országos szinten a belgyógyászat vezeti.

Elmondja még, csütörtökre hívta össze az érintetteket, akiknek a munkájára a továbbiakban is számít.

- Nagykanizsán a közalkalmazottak körében tucatnyi orvosra vonatkozik a kormányhatározat, a nem orvos  érintettek száma tíz alatti - mondja el dr. Brünner Szilveszter főigazgató.

- Az orvosok zöme nehezen pótolható  osztályvezető vagy főorvos, természetesen továbbra is számítunk a munkájukra, hiszen igen nagy gondot jelentene, ha megszűnne a státuszuk - szögezi le.

A helyzet nehezen áttekinthető, de a hiba valószínűleg nem a mi készülékünkben van. Meglehetősen nehéz ugyanis belátni, miért ír elő a kormány kötelező nyugdíjazást egy olyan ágazatban, ahol napnál világosabb a munkaerőhiány, s ebből fakadóan a nyugdíjasok átlag feletti foglalkoztatása. Nem voltak a minisztériumnak idevágó adatai? Elkerülte a figyelmüket, hogy az egészségügy is a közszféra része? Szinte érthetetlen... Meglehet, van olyan területe az állami szférának, ahol indokolt lehet a kényszernyugdíjazás, s a fiatalok helyzetbe hozása. De  az egészségügyben? Ahol épp az a gond, hogy eltűnnek a fiatalok? Most aztán zajlik a toldozás-foldozás, kérelmezés, egyedi elbírálás, ami nem tölti el jó érzéssel az érintetteket. Csoda-e, hogy akadt, aki szerint inkább a miniszterelnöknek kellene  megkérnie az idős orvosokat a további munkára, s nem fordítva.