Hírek

2012.11.06. 05:53

Kezébe venné Gébárt a tervezett fejlesztéseket

Zalaegerszeg - Stresszklinika nem lesz, de a gébárti fejlesztésekről nem mondott le a város, sőt főszerepet vállalna ezekben.

Szabó Judit

Úgy tűnik, semmi sem lesz a stesszklinikának nevezett szállodából, amelyet a fedett termálfürdő tulajdonosa, a Kalor Zala Kft. tervezett Gébártra. Az önkormányzat ennek ellenére nem mondott le a szállodaépítésről, de most már abban gondolkodik, hogy maga veszi kézbe a gébárti fejlesztések sorsát, miután az elmúlt években több kérdésben sem jutott dűlőre a turisztikai programokba tíz éve bevont befektetővel, a György Zoltán vállalkozó érdekeltségi körébe tartozó cégcsoporttal. A kialakult helyzetben nincs lehetőség a gébárti fejlesztés befejezésére - erre a megállapításra jutott az önkormányzat a legutóbbi ülésen, és határozatban mondta ki, hogy elviekben egyetért a fedett termálfürdő, a gébárti kemping és a pózvai termálkút megvásárlásával.

Az előterjesztés szerint így teljessé tudná tenni a 2000-ben elindított fejlesztéseket, s egyúttal elvágva a gordiuszi csomót pontot tenni az üzleti partnereivel (Kalor Zala Kft., Thermalplus Kft., Aquaplus Kft.) folytatott viták végére.

A helyzet elég bonyolult. A gébárti szabadidőközpont az aquaparkból, a nyitott és a később hozzáépített fedett termálfürdőből, a kempingből és a tóstrandból áll. Az aquapark városi tulajdonú és jelenleg városi cég üzemelteti, a nyitott termálfürdő önkormányzati tulajdonú, de a magánbefektető cége működteti. Ugyanez a helyzet a tóstrandnál, a kempinget pedig a befektető építette önkormányzati területre, a felépítmény tehát magán-, a földterület pedig köztulajdonú. A fedett termálfürdő a Kalor Zaláé, de mivel a városi kézben lévő nyitott részhez épült, a kettő külön nem kezelhető.

Szerződések

A nyitott termálfürdő és tóstrand üzemeltetéséért az önkormányzat fizet a vállalkozónak évi több tízmillió forintot, a kemping földhasználatáért pedig a vállalkozó köteles díjat fizetni az önkormányzati kasszába, bár ezt évekig elmulasztotta. Aláírt földhasználati szerződése sem volt, így épült fel a kemping 2005-ben. A földhasználati szerződés tartalmáról csak idén tavasszal született egyezség. Eszerint a vállalkozás 2012-ben 1,6 millió forint plusz áfa földhasználati díjat fizet, az önkormányzat pedig vállalta, hogy az összeget és az ingatlanból befolyó idegenforgalmi adót 2013-tól a kemping infrastrukturális fejlesztésére fordítja. Az így létrejövő érték a város tulajdonában marad.

Szintén vitás kérdés volt, de már rendeződött, hogy az önkormányzat hogyan kompenzálja a magántulajdonú fedett termálfürdőben a helyieknek nyújtott kedvezményeket. Ezzel a város volt adós évekig, de erre az ügyre is találtak megoldást néhány hónapja.

Továbbra is eltérnek azonban az álláspontok az aquapark kérdésében, amelyet 2009-ig a magántulajdonú cégcsoport egyik vállalkozása üzemeltetett, de a szerződést felmondta, azóta városi cég látja el a feladatot. A vita arról szól, hogy ki hogyan tett eleget felújítási és karbantartási kötelezettségének. Doszpoth Attila alpolgármestertől megtudtuk: a város perre készül, mert úgy látja, nem lesz egyezség.

Szálloda

A partnerek között súrlódást okozott, hogy 2005-ben a befektető vállalta, felépít egy szállodát a fedett termálfürdő mellett 2007 április végéig, vagy ha nem, kötbért fizet az önkormányzatnak. Az elképzelések egy speciális, a munkahelyi stressz kezelését fókuszba állító szálloda, úgynevezett stresszklinika megépítéséről szóltak. A hotelt termálsétány kötötte volna össze a fedett fürdővel. A szálloda azonban nem épült meg, és mára nyilvánvalóvá vált, hogy a befektetőnek már nem is áll érdekében vagy módjában felépíteni, olvashattuk az önkormányzati előterjesztésben. A vállalás elmaradása miatt kötbérrel tartozott az önkormányzatnak, de megállapodtak abban, hogy fúr helyette egy új termálkutat. A kút kész, de még e körül is vannak vitás kérdések, melyeket Doszpoth Attila a további tárgyalások sikere érdekében nem részletezett.

Az önkormányzat kereshetne más befektetőt is a gébárti szálloda megépítésére, de egyelőre csak elvileg, mert a hotel nem sokat érne a fedett fürdő nélkül. A fürdővel, valamint a gébárti létesítményeket ellátó termálkutakkal viszont a város mostani partnere rendelkezik, tulajdonosként vagy üzemeltetőként. Így pedig nehéz lenne harmadik felet bevonni ezekbe az ügyletekbe.

Ez vezetett ahhoz az ötlethez, hogy az önkormányzat teremtsen tiszta helyzetet, és vegye meg a vállalkozói csoport tulajdonában álló létesítményeket. Ezután szerződhetnek új külső befektetővel a szállodára, amelynek a terveit már kiajánlották nyugatra, Közel- és Távol-Keletre. A stresszklinikáról lemondtak, ehelyett egy háromcsillagos superior vagy négycsillagos, százszobás hotelben gondolkodnak. Fontosnak tartják a létrehozását, mert így nagyobb lenne a termálfürdő és az aquapark látogatottsága, több napra jönnének a vendégek Zalaegerszegre, s a konferenciaturizmust is meg lehetne honosítani.

Ha megvennénk a létesítményeket, senkivel nem kellene egyeztetni a fejlesztésekről, s mivel itt a termálfürdő, a szállodához nem kellene külön termálmedencéket építeni érvelt Doszpoth Attila. Elmondta: a pózvai termálkútra is szükségük lenne, mert a gébárti kutak 4346 fokos vizet adnak, az pedig 92 93 fokosat. A pózvai kút elengedhetetlen a melegvízellátásához, ráadásul azzal fűtik a kempinget és a külső kórházat, ami úgy tudják, rentábilis tevékenység.

Mérleg

A helyzetet ismerve nem volt rossz döntés a gébárti fejlesztéseket az aláírt szerződésekben foglalt feltételekkel megvalósítani? - kérdeztük az alpolgármestert.

- Szerintem az önkormányzat jól tette, hogy külső befektetőt vont be, mert így pénzt spórolt, de talán a működési költségeket nem gondolta át alaposan, hogy amit nyer a réven, elveszítheti a vámon. Ezzel együtt sem jött ki rosszul az üzletből, mert másutt is áldozatot kíván a fürdők fenntartása. Bezárt fürdőről is hallottunk, itt pedig működnek a turisztikai objektumok. De tovább kell fejleszteni a gébárti szabadidőközpontot, és az önkormányzatnak kell megmodania, merre haladjunk. Ennek nem a vállalkozó lehetőségein kell múlnia - válaszolt az alpolgármester.

A gébárti ügyeket a továbbiakban is figyelemmel kísérjük, a befektető, György Zoltán véleményét is kikérve a történtekről és a cégcsoport egerszegi terveiről.

Ezek is érdekelhetik