Sokatmondó a parlamenti felszólalási lista

Ahogy azt eddig mindig megtettük, most is összefoglaljuk az országgyűlés minap zárult tavaszi ülésszakának „szövegnaplóját”, azaz, hogy a megyénk színeiben bejutott honatyák hányszor emelkedtek szólásra a parlamenti patkóban az elmúlt 5 hónap alatt. Az Országgyűlés honlapján található adatok alapján általánosságban elmondható: a 386 képviselő közül 35 egyszer sem kérdezett, nem interpellált, nem szólalt fel. Közülük 4 megyénkből jutott be a parlamentbe.

Az adatok alapján összeállított zalai ranglistát Göndör István (MSZP) vezeti, aki 152 alkalommal emelkedett szólásra, s kicsivel több, mint 9 órán és 25 percen át beszélt. Legtöbbször a házszabály és a központi költségvetés kapcsán volt mondanivalója. A zalai honatyák közül a 2. helyet a KDNP-s Sáringer-Kenyeres Tamás érdemelte ki, aki többek közt a cukorgyárak privatizációjával és a géntechnológiával kapcsolatban is megosztotta véleményét. Huszonnégy megszólalása 1 óra 58 percig tartott. A képzeletbeli dobogó 3. helye Manninger Jenőé (Fidesz), ő 18-szor szólt, hajszállal több, mint egy órán keresztül. Többek közt a közlekedési törvény módosításával kapcsolatos álláspontjáról beszélt. A jobbikos Zakó László 18-szor emelkedett szólásra, 57 percig és 26 másodpercig beszélt, olyan témákról, mint a sporthuliganizmus, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, vagy hogy ki dönti el, mennyi vizet engedjenek le a Balatonból?

Dr. Gyimesi Endre (Fidesz) 14 alkalommal kért szót, s két másodperc híján egy órán át értekezett például a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása, vagy a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok kapcsán. Vigh László (Fidesz) háromszor kért szót, és 6 perc 22 másodpercen át szólt hozzá például az adózást érintő egyes törvények módosításához, továbbá kérdést is feltett a Zala megyei közös önkormányzati hivatalok kialakításáról.

Baracskai József (független) egyszer kért csak szót, s 1 perc 45 másodpercben szólt hozzá a fekvőbeteg-szakellátó intézmények átvételéről szóló törvény módosításához. A zalai területi listáról bejutott dr. Kövér László (Fidesz), az Országgyűlés elnöke nem szólalt fel egyszer sem. Csakúgy, mint párttársai, Pintér László, Gyutai Csaba és Cseresnyés Péter. Ha összefüggéseket keresünk a szűkszavúsággal kapcsolatban, akkor talán megfogalmazható, hogy azok, akik polgármesterek is (Baracskai József Zalaszentgrót, Gyutai Csaba Zalaegerszeg, Cseresnyés Péter Nagykanizsa és Vigh László Felsőrajk) nyilvánultak meg ritkábban, vagy sehogy.

Gyutai Csaba, aki nemcsak országgyűlési képviselő, de Zalaegerszeg polgármestere is, azt mondja, aki településvezető, az nyilvánvalóan a parlamenti munka során is polgármesterként viselkedik. Azaz igyekszik képviselni a települése vagy az egyes településcsoportok, s a megyei jogú városok érdekeit is. Ez azonban gyakran a háttérben, a törvények, törvényjavaslatok előkészítése során zajlik, nem feltétlenül a plenáris felszólalásokban.