L. Simon László médiatörvényről, kultúrafinanszírozásról, szépirodalomról

- Az író-költő általában kritikus, a világ rezdüléseire érzékeny ember, míg a politika küzdő, gyakorlatias szemléletet kíván. Hogyan tudja e két attitűdöt összeegyeztetni?

- Gond nélkül, én eleve nem is tudom magamban ezeket a szerepeket elválasztani. Olyan író vagyok, aki politizál. Sőt, most már azt is mondhatom, hogy olyan politikus, aki egyébként könyveket ír. Ez a kettő jól megfér egymás mellett; persze abban a lelkiállapotban, amikor az embernek naponta sokakkal kell találkoznia és rengeteg döntést meghoznia, nem lehet verseket írni. A politikusi munka tehát rányomja bélyegét az irodalmira: kevesebbet tudok szépirodalmat olvasni, és kevesebbet tudok írni. De ha azt nézem, hogy az elmúlt 5 évben évente megjelent egy könyvem, nem lehetek elégedetlen.

- A minap a médiatörvény módosításairól döntött a parlament; az Alkotmánybíróság hozta önöket kényszerhelyzetbe azzal, hogy megsemmisített több szakaszt az eredeti jogszabályban. A korábbi nemzetközi felháborodás sem jött jól a kormánynak; megérte a koncepciót végigvinni?

- Nem az Alkotmánybíróság hozott minket kellemetlen helyzetbe, hanem mi saját magunkat azzal, hogy alkotmányellenes pontok kerültek a törvénybe. Ám azok a passzusok, amelyek állítólag nemzetközi felháborodást keltettek, amelyek miatt cirkusz kerekedett, azok most is érvényesek, az Alkotmánybíróság nem emelt ellenük kifogást. Például nehéz mit kezdeni azzal a váddal, hogy csak kormánypártiak vannak a Médiatanácsban. Azért, mert mi szavaztuk be őket? Az országgyűlés kétharmados többséggel választott tagokat, és most éppen nekünk van többségünk. Ám a Médiatanács tagjainak nagy részével semmilyen direkt kapcsolatban nem volt a kormánypárt. Ami a friss módosításokat illeti, nagyon helyeslem, hogy erősödött az újságírói forrásvédelem. Én már a médiatörvény tárgyalásakor is azt az álláspontot képviseltem, hogy a legnagyobb segítséget meg kell adni a tényfeltáró munkához. Az AB döntésének tartalmával tehát egyetértek, de ez az egész törvényt semmiképpen sem negligálja. Én amúgy zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtottam be, ezzel sikerült megvétózni azt a jogalkotói szándékot, amely lehetővé tette volna a Médiatanácsnak, hogy egy általa meghirdett pályázat eredményhirdetése után ne kelljen a győztessel szerződést kötnie.

- Mennyiben szól ez a módosítás a Klubrádióról?

- Az én javaslatom egy nagyon fontos elvi kérdésről szólt. Hogy ez éppen segíti-e a Klubrádiót, másodlagos kérdés. Én amúgy nem tudok arról, hogy valaki módszeresen el akarná lehetetleníteni a Klubrádiót.

- Az újraírt Széll Kálmán-terv az Emberi Erőforrások Minisztériumától is elvon 6,7 milliárd forintot. Ez hogyan érinti a kultúrafinanszírozást, és az ön által vezetett Nemzeti Kulturális Alapot?

- Az NKA-nál is van maradványtartási kötelezettség. Ám abban a szerencsés helyzetben vagyunk az általam benyújtott törvénymódosítás jóvoltából, hogy a nálunk zárolt forrásokat nem vonhatja el a központi költségvetés. Ezek a források tehát megmaradnak a kultúra számára. A kormányváltás óta majdnem 3 milliárd forinttal növeltük az NKA bevételeit, erre az évre a tervezett bevételünk 10 milliárd forint, amit szerintem túl fogunk lépni a lottóláz miatt, az ötöslottó nyereményadójának a 90 százalékával ugyanis mi gazdálkodunk. Ha globálisan vizsgáljuk az ágazatot, a tendencia az, hogy a kultúrára fordított közpénzek folyamatosan zsugorodtak az elmúlt 20 évben. Ez nem szerencsés, és én remélem, ha visszafordítani nem is lehet a folyamatot, megállítani igen. Ebben jelentős eredményeket értünk el az NKA-nál.

- Nemrég a kulturális államtitkár lehetséges utódjának nevezte önt egy hírportál. Ön akkor azt mondta, nem tud ilyen felkérésről. Van fejlemény ebben az ügyben?

- Nincs.

- L. Simon László Székesfehérváron született 1972-ben. Végzettsége magyar-történelem szakos középiskolai tanár, kulturális menedzser, szőlész-borász mérnök

- 1998-tól 2004-ig a Fiatal Írók Szövetségének elnöke volt, 2004-től a Magyar Írószövetség titkára. Több folyóirat szerkesztője, rendszeresen publikál esszéket, szépirodalmi írásokat. 2007-ben József Attila-díjjal ismerték el

- 2006-tól a Fejér megyei közgyűlés tagja volt, 2010-től a Fidesz országgyűlési képviselője. A Parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. 2011 októberétől a Nemzeti Kulturális Alap elnöke