Schmitt Pál-jelentés - Mit üzen a példa a társadalomnak?

- A testnevelési egyetem speciális szabályait nem ismerem, nem tudom megítélni, hogy megengedőbbek voltak-e a többi tudományterület követelményeinél. Ami biztos: a bölcsészettudományi karokon és másutt nagyon szigorúan figyeltek, figyelnek arra, hogy pontosak legyenek a hivatkozások, a hallgatóknak tanulmányaik alatt e módszertant kötelességük megismerni. Azt el tudom képzelni, hogy ezeket az alapokat a testnevelési egyetemen nem ismerték meg a hallgatók, így a köztársasági elnök úr jó szándékúan hivatkozott másként. Mindenesetre a dolgozat írása közben, a konzultációkon ki kellett volna buknia a hibáknak - válaszolta Gyimesi Endre. Szerinte az is lehetséges, hogy Schmitt Pál és a többi értekezés szerzője azonos anyagból dolgozott.

- Milyen következményekkel számol? - kérdeztük.

- Rendkívül nehéz egy 20 évvel ezelőtti dolgozattal kapcsolatban objektíven nyilatkozni. Úgy gondolom, a frakció meg fogja ismerni a tényeket, ezután alakítja ki álláspontját - mondta a kormánypárti politikus, megjegyezve: a közéletben aktív szerepet vállaló embertől fokozottan várjuk el, hogy példát mutasson.

Gyimesi Endre hozzátette: az elmúlt évtizedekben sokat szigorodtak a doktori cím megszerzésének feltételei, manapság egy disszertáció többéves kutatómunka eredménye, és csak a legfelkészültebb szakemberek jutnak el idáig.

Baracskai József (független képviselő) érdeklődésünkre úgy fogalmazott: nagyon ciki az egész ügy Magyarország számára. - Mit üzenünk ezzel a diákoknak? Az a sikk, ha lopunk? Mit mond majd az a diák, akire rászól a tanár, hogy ne másolja a másik dolgozatát? Más példa: ha valakit egy boltban lopáson érnek, akkor a boltot kell bírálni ezután, mert nem hívta fel a figyelmet rá, hogy lopni bűn? Az a minimum, hogy Schmitt Pálnak le kell mondania - jelentette ki Baracskai József. A Demokratikus Koalíció politikusa úgy véli, ezek után nem veszi vissza az egyetem Schmittől a doktori címet, a Fidesz azonban le fogja mondatni az államfőt, és megpróbál majd győztesen kijönni az ügyből.

- A bizottsági jelentés három oldalon keresztül taglalja, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben született kisdoktori disszertációja nem felel meg a formai-tartalmi követelményeknek, még idézi is az idevágó, 1985-ben született oktatási törvénybe foglalt szabályokat, majd a végén három sorban arra a következtetésre jut, hogy megfelelő a disszertáció - mondta dr. Paksy Zoltán, PhD tudományos fokozattal is bíró történész, a Lehet Más a Politika pártja zalai szervezetének vezetője. - A nyilvánvaló ellentmondáson túl a szakmai megalapozottság hiánya is egyértelmű. Miután a bizottság így foglalt állást, elvileg nem kell lemondania az államfőnek. A folyamat a magyarországi állapotokról tanúskodik: itt tisztességes szakmai eredmény nem születhet, a politika mindent ural, a logikus érvelés háttérbe szorul. Súlyos következmény továbbá a felsőoktatás tekintélyének e módon való rongálása, s jelzésértékű, hogy az állások betöltésénél csak a politikai elkötelezettség számít. Ennek Zala megyében is látjuk jelét, tucatnyi ember került az elmúlt időben pozícióba, aki kizárólag fideszes kötődésének köszönheti az állását.

- Átolvastam a jelentést, számomra világos, hogy itt jelentős formai hibák voltak, s már csak ennek okán is azt kellett volna mondani, ez a doktori nem ér semmit sem - válaszolta dr. Fodor Csaba, az MSZP zalai megyei elnöke. - Az összefoglalóból is kiviláglik, nem saját kutatások alapján készült, ráadásul a táblázatokban, grafikonokban is vannak kifogásolni valók. Ha így van, akkor a doktorit vissza kell vonni. Ha ez nem történik meg, az arra utal, hogy Magyarországon más szellemi termékét el lehet tulajdonítani következmény nélkül. Ez egy jogállamban semmilyen szinten nem szerencsés, nemhogy a primus inter pares-ként felfogható, első az egyenlők között köztársasági elnöki tisztséget betöltő esetében. Három szempontból is kötelező lenne Schmitt Pálnak belátnia, hogy nagy hibát követett el. Lemondásával saját egyéni respektjét menthetné, másodszor a hazai felsőoktatás és a tudományos élet által elszenvedett bizalomvesztés miatti csorbát is köszörülhetné. Így minden dolgozatra árnyék vetül. Harmadrészt a lemondással megpróbálhatná a köztársasági elnöki tisztség általa aláásott tekintélyét némiképp visszaadni, átadva a helyét egy makulátlan embernek.

Zakó László, a Jobbik kanizsai országgyűlési képviselője szerint a köztársasági elnök személye beleillik abba a vonulatba, amit a Fidesz módszeresen épített ki kormányra kerülésekor.

- Schmitt Pál esetében sem számított más, mint a párthűség és a lojalitás - mondta Zakó László, hozzátéve: egy életen át kiváltságosnak lenni nem a szerencse kategóriájába tartozik. - A köztársasági elnök életútja amúgy is érdekes állomásokkal van szegélyezve, hivatalos önéletrajza és mások kutatómunkája nincs teljes fedésben egymással. Felszólalásai, beszédei szűkös panelkészletről árulkodnak, így aztán a doktori disszertációjáról napvilágot látott hírek sem leptek meg. Ollózni harminc éve is ugyanazt jelentette, mint most, csak ma már 3-4 billentyűvel is meg lehet oldani. Tavaly interpelláltam a hamis iskolai bizonyítványok adásvétele tárgyában, amire semmitmondó választ kaptam egy kormánytagtól. Ilyen bátorítás mellett csodálkozik egyáltalán valaki Schmitt Pál ügyén? Példája is csak azt a káros szemléletet erősíti, mely szerint a tudás kevésbé számít, mint a helyezkedés avagy szolgáld ki a mindenkori hatalmat és meglesz a gyümölcse. Lemondása az egyetlen elfogadható lépés lenne részéről.

Megszenvedi a felsőoktatás a precedens értékű „ítéletet” (Horváth A. Attila jegyezte)

Nyilvánvalóan a politikai következmények izgatják most az országot, ám azokról a döntést úgyis megszülte már a hatalom: Schmitt Pál további karrierje az akaraton és nem az észérveken múlik, az egyetemi bizottság jelentése tehát ebből a szempontból súlytalan. Azt viszont nem tudom, átgondolták- e a tisztelt tudományos grémium tagjai, hogy megállapításaik milyen hatással lesznek a jelenlegi és jövőbeli magyar felsőoktatásra, s úgy általában a társadalmi morálra. Mert mégiscsak azt sikerült itt kimondaniuk, hogy bár „zavaró”, illetve „formai hibára utal” a jelenlegi államfő doktori értekezésében a hivatkozások használata és az utalások mellőzése, hogy szövegazonos fordítással készült a dolgozat zöme, s hogy a diagramokat, táblázatokat másutt publikálták már, mindezzel együtt a doktori eljárás „formailag megfelelt” az egyetem korabeli gyakorlatának. Sőt, az egyetem vétett szakmai hibát, amivel mintegy megtévesztette a jóhiszemű doktoranduszt. Az a hatalmas probléma, hogy a fenti érvelésből hivatkozási alap lesz, és bármennyire próbálnak a felsőoktatási intézmények a szigorú szakmai protokolloknak érvényt szerezni, e precedens milliószor visszaköszön majd. Innentől értelemszerűen sérül az egyenlő elbánás demokratikus elve minden olyan esetben, amikor egy oktató a tudományos munka szabályainak betartását kéri számon hallgatóin. Márpedig szabályok vannak, kell, hogy legyenek, a tudományos kutatók ugyanis nem szépirodalmárok, akiket az írói-költői szabadság felment a műfaji kötöttségek alól. Találomra megnyitottam a Nyugat-Magyarországi Egyetem Bölcsészettudományi Karának honlapját, ahol az „egyszerű” szemináriumi dolgozatok (tehát nem doktori értekezések!) készítésének követelményeit 12 A4-es oldalon sorolja egy dokumentum. Túlbuzgó stréber az, aki teljesíti e feltételeket? Nem hiszem, mert aki nem így dolgozik, vélhetően jegyet sem kap a tárgyra – nemhogy doktori címet. Épp itt az erkölcsi dilemma: amit a felsőoktatásban megkövetelnek egy hallgatói jogviszonyban álló fiataltól, azt másutt „elnézik” az ország legfőbb közjogi méltóságának. Igazságos ez?

Az összeállítást készítette:Arany Horváth Zsuzsa, Benedek Bálint, Horváth A. Attila, Pásztor András