A polgárőrség nem politizálhat, nem kötődhet párthoz

A közbiztonság és a közrend megteremtése, fenntartása az állam alapvető joga és kötelessége. Az ebben segítséget nyújtó személyeknek a polgárőrség ad cselekvési lehetőséget, fogalmaz a törvény bevezetője, ami egyben elárulja, a hatalom e téren nem fogad el partnernek más civilszerveződést. A köztestületként működő polgárőrség politikai tevékenységet nem folytathat, nem kötődhet párthoz. Fő feladata a bűnmegelőzés, ezért járőr- és figyelőszolgálatot szervezhet, gyermekintézmények közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el. Ehhez azonban a civil szervezetnek már nevében is jeleznie kell hovatartozását. Emellett kötelező az országos szövetségi tagság és az írásos együttműködési megállapodás az illetékes rendőri szervezettel, valamint szolgálatban a formaruha viselése.

- Az állam ezután több támogatást nyújt a polgárőr szervezeteknek, ezért jogosan várja el, hogy ezek felhasználásáról pontosan számoljunk el - fogalmazott a megnövekvő adminisztrációról Horváth Róbert, a megyei polgárőrszövetség elnöke. Az állam ugyanis a civilek nagyobb szervezettségéért, a szorosabb együttműködésért a költségvetésben biztosít támogatást. Az elmúlt két évben 700-700 milliót kapott az országos szövetség, ebből tavaly 18 milliót osztottak szét Zalában. Tudomásul kell venni, a bűnmegelőzésben lehetünk hatékony segítségére a rendőrségnek, ehhez összehangolt tevékenység kell. Egy körzeti megbízott rendőr 8-10 falut lát el, tehát tudnia kell, mikor, melyik településen járőröznek a polgárőrök - hozott példát Horváth Róbert. - Nem fegyelmező szabadcsapatokra van szükség, hanem a rendőrséget szervezetten segítő civilekre - tette hozzá.


A formaruhával kapcsolatban közölte, a belügyminisztérium biztosítja az első garnitúrát, tervezése már megkezdődött, várhatóan az első darabok kiosztása jövő év elején kezdődik el. Ezzel egységes megjelenést kölcsönöznek a polgárőröknek.

Horváth Róbert elismerte, sokan inkább járőröznek, sem mint az adminisztrációval foglalkoznak, és biztos lesznek egyesületek, amelyek a kötöttségek miatt lemorzsolódnak.

Zalában 140 szervezet működik, 6850 taggal, míg az országban 84 ezren vállalják, hogy 2100 egyesületbe tömörülve szabadidejükben a köz biztonságáért tegyenek.

Talán a legnagyobb létszámú és területű a Kerka Mente Közbiztonságáért Polgárőr Egyesület, mely 300 tagjának köszönhetően 52 Lenti környéki településen van jelen.

- Eddig is együttműködtünk a rendőrséggel és az önkormányzatokkal, e téren tehát nem lesz változás - kezdte az egyesület vezetője, Horváth Csaba. - A kötelező bejelentkezés szolgálat előtt, a formaruha viselése viszont már az egész mozgalom önkéntes és civil jellegét kezdi megszüntetni, s növeli az adminisztrációt. Kezdünk hasonlítani az egykori önkéntes rendőri szolgálatra. Ráadásul szerintem dobbal nem lehet verebet fogni. Ha messziről ki lehet szúrni, hogy járőröznek a polgárőrök, az ronthatja a megelőzés, a felderítés hatékonyságát - vélte. - Bár ígéretünk van rá, hogy az első garnitúra formaruhát megkapjuk, de mi lesz utána? - tette fel a kérdést. - Egy személyre a megfelelő minőségű öltözet és a szükséges kiegészítők beszerzése, például rádió vagy telefon, elemlámpa, több tízezer forintba kerül és akkor az iroda, az autó fenntartását nem is említettem. A működésünk így egyre több pénzt emészt fel. Márpedig mindezt eddig is zömmel saját zsebből, néha pályázati, önkormányzati támogatásokból oldottuk meg, de nem tudni, hogy a növekvő kiadásokat miből finanszírozzuk. Úgy érezzük, az új törvény főleg kötelezettségeket fogalmaz meg, mind a szervezetet, mind a szolgálatot illetően. Kérdés, hogy a szabadidejüket, pénzüket áldozó, megbecsülést nem mindenhol élvező polgárőrök ezt mennyire fogadják el - mondta végezetül.

Van, aki ennél sarkosabban fogalmazott és úgy látja, ez a törvény tönkre fogja tenni a polgárőr egyesületek húszéves munkásságát. Így látja a nagykanizsai keleti városrészt összefogó egyesület vezetője, Kovács László is.

- A papírmunka kétszer annyi lett, mint eddig, a jogköreink viszont semmivel sem bővültek - mondta az 1992-es megalakulásuk óta polgárőrködő Kovács László.


Mind a kanizsai, mind a galamboki egyesület tagjai egyetértenek abban, hogy a finanszírozás is egyre rosszabb lesz. A fenntartásukhoz szükséges pénzek nagy része eddig az OPSZ-től és az önkormányzattól származott, kiegészülve csekély civil támogatással. Ám a megszorítások miatt szerintük idén már jóval kevesebb jut. A törvény kimondja, hogy mindenkinek egységes egyenruhában kell járni, de nem csak a ruházatot és a papírmunkát, egyebeket is szabályoz az új jogszabály. Többek közt bevezeti a polgárőrszolgálat ellátásával kapcsolatos panasz jogintézményét is, amely alapján a legsúlyosabb esetben az OPSZ eltilthatja a polgárőrt a tevékenységtől.

- Eddig a megyei polgárőrügyeletre kellett bejelentkeznünk - tette hozzá az eddigiekhez a galamboki polgárőr egyesület vezetője, Molnár László. - Mostantól az illetékes rendőrkapitányságra. Minden alkalommal elmondjuk, hányan kezdik meg a szolgálatot, milyen területen, valamint hogy gyalog vagy járművel indulunk útnak. Mi eddig is megkötöttük az együttműködést a rendőrséggel, most csak megújítottuk. De ha jól tudom, itt a környéken, Dél-Zalában minden egyesület ezt a gyakorlatot követte.


A 2007. április óta működő Rendért Zalai Közbiztonsági Egyesület számára hátrányos lehet az új törvény. Bár tevékenységükben szte ugyanazokat a célokat, feladatokat határozták meg, mint a polgárőrség, de nem szerepel a nevükben ez a szó. Az egerszegi önkormányzattól tavaly kétmillió forint támogatást kapott egyesület elnöke, Sándor Dénes közölte, az ügyészségtől kérnek állásfoglalást a törvény értelmezéséhez. Mint mondta, más településen is működik civil közbiztonsági szervezet, például csendőrség, városőrség, ezért szerintük ez a tevékenység nem a polgárőrség kizárólagos joga.