Milyen jövő áll a megyék előtt?

A részleteket az ősszel parlament elé kerülő törvénymódosítások tartalmazzák majd, de azt Szűcs Lajos már megerősítette, hogy a megyék a regionális fejlesztési tanácsoktól vennének át feladatokat, és e tanácsok 2012 végén meg is szűnnének.

Manninger Jenőtől, a Zala Megyei Közgyűlés elnökétől, kormánypárti országgyűlési képviselőtől érdeklődtünk a várható változásokról.

- Valóban megválik intézményeitől a megye? Miként zajlik majd az átadás-átvétel? És mi lesz a megyék adósságával? - kérdeztük.

- Politikai egyeztetések folynak arról, hogy a megye szerepe megváltozik: nem intézményfenntartói, hanem elsősorban területfejlesztési szerepe lesz. Ha az önkormányzati törvény változtatásáról az egyeztetések lezárulnak, akkor elképzelhető, hogy az intézmények döntő része kormányzati fenntartásba kerül, és egyúttal a kormányzat vállalja a felhalmozott adósságok rendezését is. Az átadás- átvétel kérdése az egyeztetések befejezése után aktuális, ez nyilvánvalóan egy hosszabb folyamat lesz majd - válaszolta Manninger Jenő.

Az elnök kérdésünkre - hogyan működne a jelenleg régiónként kihelyezett pályázati források elosztása a jövőben? - úgy reagált: az elosztás megyei szinten történne, a közszférában a fejlesztési programok alapján. Ezek elkészítése továbbra is a megyei önkormányzatok feladatkörébe tartozna.

- Szükség lesz-e az új feladatokhoz választott képviselő- testületre? Fenntartják-e a közgyűlés hivatalát?

-A választott képviselői testület és a közgyűlés természetesen megmarad. A hivatal várhatóan még kisebb lesz, habár a területfejlesztési feladatok és később a regionális ügynökség munkájának átkerülésével, 2014-től, indokolt esetben akár nagyobb létszámú is lehet - jelezte Manninger Jenő. Hozzátette: amennyiben a kétharmados törvény megszületik, a változások 2012 januárjától folyamatosan, 2015-ig lépnek életbe.

 Bár Szűcs Lajos MÖOSZ-elnök szerint az átszervezéssel nem veszítenek jelentőségükből a megyék, az ellenzék éppen a súlytalanná válástól tart.

- Ez a bejelentés ellentétes a kormányzati ígéretekkel, hiszen korábban azt kommunikálta a Fidesz, hogy meg akarja erősíteni a megyéket. Ennek a szándéknak mi is örültünk, de most úgy tűnik, degradálják a megyét - reagált a fejleményekre Góra Balázs, a megyei közgyűlés képviselője (MSZP). Hozzátette: nem lehet még látni, milyen hatáskör marad a megyéknél, különösen azután, hogy feláll a járási rendszer.

- Eddig a közgyűlésnek súlya volt, a megye pedig megpróbálta jó gazdaként működtetni intézményeit. Ezek gazdálkodásának koordinálása a közgyűlés feladata jelenleg. Én bízom abban, hogy a törvény tárgyalásakor a fideszes parlamenti képviselők is alaposan átgondolják majd, mire adjanak felhatalmazást- mondta végül Góra Balázs.

ZALÁBAN 23 Az ország 19 megyei önkormányzata összesen több száz intézményt tart fenn jelenleg. A Zala Megyei Önkormányzathoz 8 egészségügyi és szociális, 11 közoktatási, valamint 4 közművelődési, közgyűjteményi intézmény tartozik.

Zala megye ezer éve  - Klikk!

OLDALTÖRÉS: Nem csökkennek a megyék feladatai

Nem csökkennek a megyék feladatai 

Az átalakuló önkormányzati rendszer nem jelenti sem a megyék kiüresedését, sem a feladatok elvonását - mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Szűcs Lajos, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének (MÖOSZ) elnöke.

Nem csökkennek a megyék feladatai 

Az átalakuló önkormányzati rendszer nem jelenti sem a megyék kiüresedését, sem a feladatok elvonását - mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Szűcs Lajos, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének (MÖOSZ) elnöke.

Nem csökkennek a megyék feladatai 

Az átalakuló önkormányzati rendszer nem jelenti sem a megyék kiüresedését, sem a feladatok elvonását - mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Szűcs Lajos, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének (MÖOSZ) elnöke.

A megyei önkormányzatok átszervezése nyomán az állam - a kormányhivatalokon keresztül - magához vonná a közigazgatási feladatokat, ám a területfejlesztési döntéseket helyben hoznák meg - ismertette a tervezett változtatásokat Szűcs Lajos. A MÖOSZ és a Pest megyei közgyűlés elnöke szerint még számos egyeztetés lesz a kormánnyal az őszi törvénymódosítások előtt.
   
Szűcs Lajos megerősítette azon lapértesüléseket, amelyek szerint a megyék vennék át a területfejlesztési munkákat a regionális területfejlesztési tanácsoktól. Ez utóbbiak 2012 végén meg is szűnnének.
   
Gelencsér Attila a MÖOSZ társelnöke, a Somogy megyei közgyűlés elnöke szerint a közalkalmazottak és köztisztviselők helyzete nem fog megváltozni. Példaként említette a tanárok helyzetét, akik a jövőben önkormányzati helyett állami alkalmazottak lesznek, de közalkalmazotti státuszukat megőrzik.
   
Kedden több országos napilap is beszámolt arról, hogy miként alakulnának át a megyei önkormányzatok. A Világgazdaság információi szerint például nyitott kérdés, hogy mi legyen a megyei tulajdonú intézmények sorsa. A csődveszély elől menekülve több megye is a bezárás, eladás vagy összevonás mellett döntött, mások megpróbálják menteni a kulturális, oktatási, szociális intézményeket. A lap szerint erről néhány héten belül tárgyalhatnak kormányzati szinten. Az is csak később fog eldőlni, hogy a megyei jogú városoknak milyen szerep jusson az új megyei rendszerben.
   
A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy a Fideszben már megszületett a politikai döntés a megyék jövőjéről. Ezek szerint a jelenlegi egészségügyi, szociális és oktatási intézményfenntartói hatáskör elkerül a megyéktől, amelyek ehelyett a területfejlesztéssel foglalkozhatnak.