Jobb sorsra érdemes ebek

Terveik szerint később átvették volna a várostól a gyepmesteri telep működtetését és a legszűkebb ebrendészeti feladatokon kívül menhelyként működtették volna. Azaz, a bekerülő négylábúakat a szükséges ellátásukon túl gazdához juttatnák. A feltételes módot pedig azért használjuk, mert a tervezet nem jutott el a döntéshozókig. A civilek szerint önös érdek akadályozta meg, hogy a megállapodás létrejöhessen.

Az előzményekhez tartozik, hogy Zalaszentgrót az önkormányzatra rótt kötelező ebrendészeti feladatokkal évek óta hadilábon állt, ezért jött kapóra, amikor tavaly februárban az Ökorégió önkéntesei bekapcsolódtak.

– Amióta gyepmesteri telep működik, 2009 óta aktivistaként kijártam hozzájuk, segítettem a kutyák ellátásába, hogy ne altassák el őket – kezdte Lántzky Judit, a segítők egyike. – Eleinte élelmet vittem, takarót, amire szükségük volt. Aztán hét végeken is kilátogattam, mert akkor senki nem foglalkozott velük. Végül már mi gyűjtöttük be a kóbor vagy sérült kutyákat is, méghozzá saját kocsival mentünk értük. Összességben jó véleménnyel voltak a munkánkról, de ez mind pénzbe került, amiért eddig nem kértünk semmit, miközben tulajdonképpen teljesen átvettük a feladatokat – vélekedett.

– Tavaly legalább félszáz kutyával foglalkoztunk a városban és hasonló számban a kistérségben – jellemezte az idén májusig már több mint négymillió forintot felemésztő munkájukat az alapítvány vezetője, Kocsis Anikó.

Ez már odáig ment, hogy november óta a város keleti szélén található, nyolc kennelből álló és bővítésre, felújításra szoruló telepet gyakorlatilag az önkéntesek működtetik. Erre alapozva tűnt ésszerűnek, hogy a kapcsolatot szorosabbra fűzik, ezért decemberben egyeztetést kezdtek a feladat ellátásáról az önkormányzat illetékeseivel. Ez azonban minap megrekedt. A fejlesztési bizottság április közepi ülésén dr. Schvarcz Csaba alpolgármester olyan véleményt képviselt, ami alapján a többi tag sem támogatta a feladat átadását.

– A gazdasági és városfejlesztési bizottság ülésén dr. Schvarz Csaba úgy nyilatkozott, mintha korábban az alapítvánnyal semmiféle egyeztetés nem zajlott volna – idézte Mórocz Tibor, a bizottság elnöke a megbeszélést. – Így ott az a döntés született, hogy a gyepmesteri feladatokat az önkormányzat lássa el, és ehhez az alapítvány önkéntesként  kapcsolódjon. Szerintem ez nem fog működni, mert ezzel eddig is gondok voltak, ezért lett volna jó megoldás, amit az alapítvány ajánlott. Ez az alternatíva azonban a bizottsági ülés után már nem is kerülhetett a képviselő-testület elé – mondta.

Az alpolgármester laikusok között szakemberként nyilatkozott, hiszen állatorvos, ám épp ezért gondolják a civilek úgy, hogy ellenérdekeltsége vezérelte, amikor véleményt mondott. A gyepmesteri telepen ugyanis dr. Schvarcz Csaba látta el az állatorvosi teendőket az önkormányzat megbízásából. Ezért az elmúlt évben a városháza által a telep működtetésére fordított 660 ezer forintból közel 400 ezret vehetett fel.

– A feladatra azonban nem volt más jelentkező – ezt már Horváth Zoltán, az önkormányzat illetékes szakembere árulta el. Érdeklődésünkre közölte, amikor a gyepmesteri telephez keresett orvost, máshoz is fordult, de nem talált vállalkozót. Azzal a felvetéssel ő is egyetértett, hogy célszerű lenne ezt a munkát megpályáztatni, így elejét lehet venni mindenféle szóbeszédnek és az összeférhetetlenség gyanúja se merül fel.

Idén május közepéig a város összesen alig 50 ezer forintot költött a telepre, karbantartásra, villanyra, mert a többi tevékenységet civilek látták el és fizették.

Dr. Schvarcz Csaba szerint azonban nem ezen múlott, hogy ő nem támogatta az Ökorégió ötletét. Első érvként azt említette, hogy az alapítvány először másfél millió, majd egymillió forint plusz áfáért vállalta volna el a feladatot,  ám szerinte az ebrendészet akkor is az önkormányzat kötelezettsége maradt volna. Ezzel szemben a város közmunkás alkalmazásával egymillió forintból láthatná ezt el, és emellett szívesen fogadják továbbra is a civilek önkéntes tevékenységét a kutyamentésben, állatok ellátásában, gondozásában. Ezzel megteremtenék a lehetőségét, az állatok örökbeadásának. Így el lehet kerülni az elaltatást, amire a jogszabály a kéthetes karantén után egyébként módot ad, amennyiben senki nem jelentkezik az állatért. További egyeztetés szükséges a végső megállapodáshoz, tette hozzá.

– A bizottság döntött úgy, hogy az elmúlt év elejéhez hasonlóan a város közhasznú munkással akarja az önkormányzat számára kötelező ebrendészeti feladatot ellátni, s ennek csak egy része a telep működtetése – foglalta össze.

Az alpolgármester elismerte, hogy a közmunkásokat érintő foglalkoztatási szabályok változása, a négyórás foglalkoztatás lehetősége komolyan megnehezítheti a helyzetüket.

Tehát jelenleg ez az álláspont látszik győzedelmeskedni, amit a kutyabarátok szükségmegoldásnak tartanak, olyannak, amely magában hordozza: ha ők ebből kivonulnak, akkor a feleslegessé vált kutyáktól a törvényes előírások adta módon szabadulnak majd meg a telepen, s nem gazdát keresnek nekik, mint ahogy ők eddig tették és ez után is szeretnék tenni.  


Az osztrák állatvédők segítségével?
Kocsis Anikó, az Ökorégió alapítvány vezetője kiemelte, az ebrendészethez szakképzettség szükséges, aminek megszerzését nem valószínű, hogy közmunkástól el lehet várni. Ők viszont beiskolázzák egy munkatársukat, mert hosszú távra terveznek. Csak nem biztos, hogy a kisvárosban. Ha ugyanis a zalaszentgróti önkormányzattal nem tudunk megállapodni, először is kérik, hogy eddigi költségeiket térítsék meg. Következő lépésként pedig osztrák állatvédők segítségével a tervezett nemzetközi állatmenhelyet Zalabéren alakítják ki, ahol örömmel fogadták jelentkezésüket.