Miért nem érdeke a politikának az ügynökakták közzététele?

 - A rendszerváltás után rögtön felmerült, szükség van-e a nyilvánosságra hozatalra, és ha igen, miként. Tamás Gáspár Miklós például azt javasolta, az iratokat a Dunába kellene dobni. A Zétényi-Takács-féle javaslat ellenben állásvesztéssel és nyugdíjmegvonással járt volna, de nem emelkedett törvényerőre. Nem meglepő: a Parlament nemzetbiztonsági bizottságának több mint a fele az állambiztonság egykori informátora volt, és a frakciókban is jelentős volt az arány. Az elit hozzáállását jól jellemzi Horn Gyula reakciója: mikor megkérdezték tőle, pufajkás volt-e, ő úgy válaszolt: na és?

A politika elérte, hogy mindenki házi használatra süthesse el puskaporát, azaz érdekei szerint vehessen elő neveket. Az első Fidesz-kormány idején még az az ötlet is felmerült, hogy 150 évre titkosítani kellene az iratokat. 1998-ban alakult meg az állambiztonsági levéltár, ami - fogalmazott Ungváry - botrányos adatszolgáltatásáról volt híres, hiszen a törvény értelmében mindenki csak azt az adatot kaphatta meg, ami rá vonatkozott. Például egy lehallgatott telefonbeszélgetés jegyzőkönyvéből az igénylő megtudhatta, mit mondott ő maga, de amit neki mondtak, azt már nem. Így a levéltári kutatás is abszurd körülmények között zajlott.

- A rendszerváltás óta sok per indult amiatt, hogy valakit ügynöknek neveztek. Akik ezeket elindították, kivétel nélkül nyertek is. A máig hatályos 2003-as törvény úgy definiálja a fogalmakat, hogy legálisan senkit nem lehet ügynöknek nevezni - jelezte a történész, akit többször is perbe fogtak már publikációi miatt. Az ügynök három kritériuma: szerepeljen az állambiztonsági nyilvántartásban, legyen az anyagi juttatásairól átadás-átvételi nyilatkozat és legyen meg az aláírt beszervezési nyilatkozata is. Ám az ügynökök 98 százaléka nem kapott pénzt, beszervezési nyilatkozatot pedig nem volt kötelező írni. Sőt, a több mint 200 ezer ügynök iratanyagából csak 6 ezer beszervezési karton maradt fenn (zöme a hatvanas évekből), a többit megsemmisítették. Ebből is látszik, hogy a törvény szemfényvesztés - jelentette ki Ungváry. Szerinte azt a személyt kell ügynöknek tekinteni, aki az állambiztonsági iratokban mint ügynök szerepelt, hamis adat ugyanis még nem került elő.

A 2006-os botrányok után életre hívott Kenedi-bizottság a mágnesszalagokat is kutathatta. Ezt az állambiztonsági nyilvántartásokat tartalmazó adatbázist 1990-ben lementették, azóta manipulálni nem lehetett. Ki kellene nyomtatni végre, jegyezte meg Ungváry, hozzátéve: sok jelenlegi politikai szereplő ellehetetlenülne a nyilvánosságra hozatallal. Végül a legújabb kormányzati ötletről szólt; eszerint mindenki hazavihetné a levéltárból a rá vonatkozó iratokat.

- Először is, technikailag kivitelezhetetlen: több megfigyelt esetén ki kapná meg a dokumentumot? Emellett sérti a jogi normákat, az állami szervek által keletkeztetett iratok ugyanis a nemzeti vagyon részei. Ha magánkézbe kerülnek, hogyan lehetne kutatni őket? Ezzel ellopnák a magyar történelem egy részét.

- A rendszerváltás óta sok per indult amiatt, hogy valakit ügynöknek neveztek. Akik ezeket elindították, kivétel nélkül nyertek is. A máig hatályos 2003-as törvény úgy definiálja a fogalmakat, hogy legálisan senkit nem lehet ügynöknek nevezni - jelezte a történész, akit többször is perbe fogtak már publikációi miatt. Az ügynök három kritériuma: szerepeljen az állambiztonsági nyilvántartásban, legyen az anyagi juttatásairól átadás-átvételi nyilatkozat és legyen meg az aláírt beszervezési nyilatkozata is. Ám az ügynökök 98 százaléka nem kapott pénzt, beszervezési nyilatkozatot pedig nem volt kötelező írni. Sőt, a több mint 200 ezer ügynök iratanyagából csak 6 ezer beszervezési karton maradt fenn (zöme a hatvanas évekből), a többit megsemmisítették. Ebből is látszik, hogy a törvény szemfényvesztés - jelentette ki Ungváry. Szerinte azt a személyt kell ügynöknek tekinteni, aki az állambiztonsági iratokban mint ügynök szerepelt, hamis adat ugyanis még nem került elő.

A 2006-os botrányok után életre hívott Kenedi-bizottság a mágnesszalagokat is kutathatta. Ezt az állambiztonsági nyilvántartásokat tartalmazó adatbázist 1990-ben lementették, azóta manipulálni nem lehetett. Ki kellene nyomtatni végre, jegyezte meg Ungváry, hozzátéve: sok jelenlegi politikai szereplő ellehetetlenülne a nyilvánosságra hozatallal. Végül a legújabb kormányzati ötletről szólt; eszerint mindenki hazavihetné a levéltárból a rá vonatkozó iratokat.

- Először is, technikailag kivitelezhetetlen: több megfigyelt esetén ki kapná meg a dokumentumot? Emellett sérti a jogi normákat, az állami szervek által keletkeztetett iratok ugyanis a nemzeti vagyon részei. Ha magánkézbe kerülnek, hogyan lehetne kutatni őket? Ezzel ellopnák a magyar történelem egy részét.

- A rendszerváltás óta sok per indult amiatt, hogy valakit ügynöknek neveztek. Akik ezeket elindították, kivétel nélkül nyertek is. A máig hatályos 2003-as törvény úgy definiálja a fogalmakat, hogy legálisan senkit nem lehet ügynöknek nevezni - jelezte a történész, akit többször is perbe fogtak már publikációi miatt. Az ügynök három kritériuma: szerepeljen az állambiztonsági nyilvántartásban, legyen az anyagi juttatásairól átadás-átvételi nyilatkozat és legyen meg az aláírt beszervezési nyilatkozata is. Ám az ügynökök 98 százaléka nem kapott pénzt, beszervezési nyilatkozatot pedig nem volt kötelező írni. Sőt, a több mint 200 ezer ügynök iratanyagából csak 6 ezer beszervezési karton maradt fenn (zöme a hatvanas évekből), a többit megsemmisítették. Ebből is látszik, hogy a törvény szemfényvesztés - jelentette ki Ungváry. Szerinte azt a személyt kell ügynöknek tekinteni, aki az állambiztonsági iratokban mint ügynök szerepelt, hamis adat ugyanis még nem került elő.

A 2006-os botrányok után életre hívott Kenedi-bizottság a mágnesszalagokat is kutathatta. Ezt az állambiztonsági nyilvántartásokat tartalmazó adatbázist 1990-ben lementették, azóta manipulálni nem lehetett. Ki kellene nyomtatni végre, jegyezte meg Ungváry, hozzátéve: sok jelenlegi politikai szereplő ellehetetlenülne a nyilvánosságra hozatallal. Végül a legújabb kormányzati ötletről szólt; eszerint mindenki hazavihetné a levéltárból a rá vonatkozó iratokat.

- Először is, technikailag kivitelezhetetlen: több megfigyelt esetén ki kapná meg a dokumentumot? Emellett sérti a jogi normákat, az állami szervek által keletkeztetett iratok ugyanis a nemzeti vagyon részei. Ha magánkézbe kerülnek, hogyan lehetne kutatni őket? Ezzel ellopnák a magyar történelem egy részét.

A 2006-os botrányok után életre hívott Kenedi-bizottság a mágnesszalagokat is kutathatta. Ezt az állambiztonsági nyilvántartásokat tartalmazó adatbázist 1990-ben lementették, azóta manipulálni nem lehetett. Ki kellene nyomtatni végre, jegyezte meg Ungváry, hozzátéve: sok jelenlegi politikai szereplő ellehetetlenülne a nyilvánosságra hozatallal. Végül a legújabb kormányzati ötletről szólt; eszerint mindenki hazavihetné a levéltárból a rá vonatkozó iratokat.

- Először is, technikailag kivitelezhetetlen: több megfigyelt esetén ki kapná meg a dokumentumot? Emellett sérti a jogi normákat, az állami szervek által keletkeztetett iratok ugyanis a nemzeti vagyon részei. Ha magánkézbe kerülnek, hogyan lehetne kutatni őket? Ezzel ellopnák a magyar történelem egy részét.

A 2006-os botrányok után életre hívott Kenedi-bizottság a mágnesszalagokat is kutathatta. Ezt az állambiztonsági nyilvántartásokat tartalmazó adatbázist 1990-ben lementették, azóta manipulálni nem lehetett. Ki kellene nyomtatni végre, jegyezte meg Ungváry, hozzátéve: sok jelenlegi politikai szereplő ellehetetlenülne a nyilvánosságra hozatallal. Végül a legújabb kormányzati ötletről szólt; eszerint mindenki hazavihetné a levéltárból a rá vonatkozó iratokat.

- Először is, technikailag kivitelezhetetlen: több megfigyelt esetén ki kapná meg a dokumentumot? Emellett sérti a jogi normákat, az állami szervek által keletkeztetett iratok ugyanis a nemzeti vagyon részei. Ha magánkézbe kerülnek, hogyan lehetne kutatni őket? Ezzel ellopnák a magyar történelem egy részét.

- Először is, technikailag kivitelezhetetlen: több megfigyelt esetén ki kapná meg a dokumentumot? Emellett sérti a jogi normákat, az állami szervek által keletkeztetett iratok ugyanis a nemzeti vagyon részei. Ha magánkézbe kerülnek, hogyan lehetne kutatni őket? Ezzel ellopnák a magyar történelem egy részét.

- Először is, technikailag kivitelezhetetlen: több megfigyelt esetén ki kapná meg a dokumentumot? Emellett sérti a jogi normákat, az állami szervek által keletkeztetett iratok ugyanis a nemzeti vagyon részei. Ha magánkézbe kerülnek, hogyan lehetne kutatni őket? Ezzel ellopnák a magyar történelem egy részét.

Szigorúan titkos dosszié itt