Lamperth Mónika: vége a 3. köztársaságnak

- Vége van a harmadik köztársaságnak. Nem túlzás ezt kijelenteni, hiszen megváltoztatták az ország elnevezését, s bár az alaptörvényben az államformánál ott van, hogy Magyarország köztársaság, de egyet már visszaléptünk - kezdte a kritikák sorát. - Nem működnek a fékek és ellensúlyok: Orbán Viktor felszámolt minden demokratikus intézményt és tisztséget, amely nemet mondhatott a hatalomnak. Súlyos kritikával illetjük az alkotmányt egészségügyi és szociális szempontból is, mert egészen más, ha egy alaptörvény garantálja például a szociális biztonságot, és egészen más, ha úgy fogalmaz: a kormány törekszik erre.


- Miért gondolják, hogy az új alkotmány alapján a Fidesz esetleg ellenzéki pozícióban is megőrizheti a hatalmát?

- Mondok egy példát: az alaptörvény szerint az új (nyilván fideszesekkel feltöltött) költségvetési tanács megvétózhatja a költségvetést. Ez önmagában is nonszensz, hiszen egy felelősséggel nem bíró szervezet gyakorolhat vétójogot az ország gazdálkodásáért és a költségvetésért felelős parlamenti többség döntése felett. Ha március 31-ig nincs elfogadott költségvetés, mert mondjuk politikai megrendelésre kétszer megvétózza a költségvetési tanács, új választást lehet kiírni. Mi ez, ha nem Orbán Viktor személyes eszköze arra, hogy megbuktathasson egy kormányt?

- Az MSZP az alaptörvény vitájában nem vett részt. Távol marad a sarkalatos, kétharmados törvények vitájától is?

- Az alkotmány bizonyos rendelkezései nem értelmezhetők a sarkalatos törvények nélkül. Nagyon fontos kérdésekben nem ismerjük a Fidesz szándékát, ilyen a választójog, és azt sem tudni, hogy megmaradnak-e a kis önkormányzatok, mivel az új alkotmány nem garantálja a választópolgárok önkormányzatisághoz való jogát. A sarkalatos törvények vitájában szerintem részt kell vennie az MSZP-nek, még akkor is, ha a kormánypártok nem veszik figyelembe a javaslatait.

- Átalakítás alatt áll a közigazgatás. Támogatná a járások létrehozását?

- A járás tartalmát nem ismerjük. Önmagában nem kritizálandó, ha a jegyzőktől az állami feladatok egy részét járási szintű hivatalokhoz telepítik. Más a helyzet azonban, ha minden fontos feladatot elvonnak az önkormányzatoktól, állami hivataloknak adják például az oktatást, ahol ott ücsörög a főszolgabíró, s ő dönti el, hogy ki lesz az iskolaigazgató. A képviselő-testületek pedig továbbra is határozhatnának a helyi kitüntetésekről és arról, hogy Lenin vagy Wass Albert utcának hívjanak egy utcát. Ez már a totális hatalomkoncentrációról szólna, s úgy látom, erre készül a Fidesz.

- Ön a kistérségi rendszer létrehozásának egyik kezdeményezője volt. Valóban úgy látja, hogy beváltak a kistérségek, hiszen pénzügyi szükségszerűségből működnek együtt az önkormányzatok, s nemegyszer politikai csatározások kísérik a társulási tanácsok munkáját?

- Ez kultúra kérdése is, de még mindig jobb összevitatkozni a helyi ügyeken, mint azzal szembesülni, hogy a járási hivatalvezető kijelenti: nem kell nektek ezen egyezkedni, majd eldöntöm én. És akkor már nem lesz nyilvános a döntés, nem tudni, milyen politikai szándékok befolyásolják. Mindennek a tetejébe azt sem tudjuk, hogy a járásoknál köztisztviselők lesznek, vagy oda is politikai komisszárokat neveznek ki.