Újságírói bátorság és kifinomult módszerek kellenek a szükséges dokumentumok megszerzéséhez (1. rész)

Alexenia Dimitrova vázolta, hogyan és hova kell beadni a kérvényt.  Ő 12 éve dolgozik így. Türelmesen, akár évekig is kell várni, míg a kért anyagokat megkapja.  Több cikket jelentetett meg arról, mit tartalmaznak az amerikai tikos archívumok a kommunizmus összeomlásáról, de a tizenöt legkeresettebb bolgár nevét is elküldte neki az Interpol.

Adrian Mogos román újságíró  aki a konferencián az idei oknyomozó újságírói díjat is átvehette  elmondta, minden újságírói kaland a módszeren múlik. Készített egy adatbázist, amely az összes román hivatalnok, magas rangú politikai tisztségviselő adatait tartalmazza; fontos, hogy az újságírók segítsék egymást és hasznos volna egy nemzetközi adatbázist is létrehozni. Három éve pereskedik egy energiavállalatról írt cikke miatt. A cég tagadja az általa felhozott sejtéseket. Az elvesztett perek után most a strasbourgi bírósághoz fordul.

Johannes Weberling berlini médiajogász elmondta: Németországban mindenkinek joga, hogy véleményét szabadon terjessze, tájékozódjon, a cenzúra nem megengedett.  Az információs szabadságról szóló törvény garantálja a szabad véleményalkotás és véleménynyilvánítás jogát; a sajtószabadság elengedhetetlen alapjog, információszerzésre, adatok igénylésére a sajtónak alkotmányban biztosított joga van. A sajtó feladata, hogy tájékoztasson közérdekbe ütköző cselekedetekről, nem lehet előtte titokban tartani semmit, egyfajta őrző kutya funkciója van. Törvény szabályozza az informátor védelmének biztosítását is, neve nem adható ki. 

Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért szervezet szakértője az információszabadság akadályairól beszélt. Nincs összhangban a büntető törvénykönyv és az információszabadságot garantáló törvény. Szégyenletes, hogy ha egy magyar újságíró megjelentet egy bizalmas, titkosított információt, büntetőjogi következménye lesz. Egyszerűbb az újságírót felelősségre vonni, mint azt az embert, aki az újságírónak az információt átadta. Magyarországon és a dél-kelet európai térség országaiban lehet titkosítani iratokat azzal a céllal, hogy elfedje a politikusok által elkövetetett törvénysértéseket, az Egyesült Államokban ez elképzelhetetlen: ott nem lehet iratokat titkosítani csak azért, mert az azokban lévő információk esetleg lelepleznék a politikusokat.

Magyarországon az oknyomozó újságírónak bátorságra van szüksége, hogy a munkáját végezhesse, ne fedje fel a forrását, a személyt, akitől információhoz jutott.

A kerekasztal beszélgetést vezető David Schraven, a WAZ Médiacsoport kutatási részlegének vezetője összegzésében bíztatta az újságírókat, hogy ne féljenek, legyenek bátrak, tegyenek meg mindent, hogy szakmailag a legjobb cikkek szülessenek. Jó lenne, ha az újságírók  nemzetközi szinten is segítenék egymást információval, adatbázisaikkal.




Sorozatunk témakörei:
1. Az oknyomozó újságírás módszerei
2. A nonprofit médiaközpontok szerepe
3. Az információszabadság régiós tapasztalatai
4. Az információszabadság a nagyvilágban
5. A tulajdonviszonyok átláthatósága a médiában
6. A titkos archívumokhoz való hozzáférés

Az eddig megjelent cikkek itt