Oknyomozás és szabályozás

Az oknyomozó újságírás lehetőségeivel és az információhoz való hozzájutás helyzetével foglalkozott a Délkelet- európai Médiaszervezet (SEEMO) által szervezett kétnapos budapesti tanácskozás, amelyet német anyacégünk, a WAZ Médiacsoport, a Konrad Adenauer Alapítvány és a Pannon Lapok Társasága is támogatott.

L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke a készülő új médiatörvénnyel kapcsolatban elmondta, a korábbinál ugyan szigorúbb, ám például az amerikai vagy a német gyakorlatnál megengedőbb szabályozás születhet. A   többek által aggályosnak tartott bírságolás a politikus szerint csak a hosszú évek óta alkotmányos és személyiségi jogokat sértő, például bulvármédiumokat érintheti, a mértéktartó orgánumokat nem. Hozzátette, a bírság ellen lesz fellebbezési lehetőség.  

A konferencia naprakészségét mutatja, hogy a Wikileaks napokban kiszivárogtatott dokumentumaival már a nyitónapon foglalkoztak a részt vevő újságírók. A bukaresti Jurnalul National című lap főszerkesztő-helyettese, Marina Constantinoiu szerint az ilyen titkos dokumentumok megjelentetésénél mérlegelni kell, ezzel nem veszélyeztetünk-e emberéleteket, nem segítünk-e esetleg terroristáknak? Véleménye szerint a kiszivárogtatott anyagokban nem sok újdonság volt.

A Triesztből érkezett Stefano Pilotto viszont egyenesen a „diplomácia szeptember 11-ei tragédiájának” minősítette a történteket. Alexenia Dimitrova szabadúszó bolgár újságírónő az információhoz jutás kevéssé használt módját mutatta be: az Egyesült Államok törvényei alapján az újságírók – kérelem alapján – hozzáférhetnek az amerikai felderítő források titkos archívumaihoz, amelyek mintegy félszáz országról tartalmaznak anyagokat!

Az információszabadság törvényi szabályozásáról szóló kerekasztal-beszélgetésen Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője arról beszélt, ha egy magyar újságíró megjelentet egy közérdekű, de nehezen hozzáférhető információt, akkor ezzel akár büntetőjogi következményekre is számíthat:

- Úgy tűnik, térségünkben még mindig egyszerűbb felelősségre vonni az újságírót, mint azt, akitől az információ származik - fogalmazott Hüttl, aki úgy látja, a dokumentumok titkosításának rendje nem igazán demokratikus, így a térség országaiban a titkosítást még mindig lehet politikusok által elkövetett törvénysértések el- fedésére használni. Erre a véleményre erősített rá Bártfai Zsolt, az adatvédelmi biztos hivatalának szakértője, akinek megfogalmazása szerint a tényfeltáró újságírók „fél lábbal egy kicsit mindig a börtönben vannak”, s bizony nagy bátorság kell oknyomozó írások megjelentetéséhez. Az oknyomozó újságírók mindezek ellenére nincsenek egyedül, mint ugyanis Lőke András, a Gőbölyös József Soma Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, egy-egy millió forinttal segítik azokat az újságírókat, akik hosszú utánajárást, nyomozást igénylő téma feldolgozásába fognak.

Az ő segítségükkel sikerült például a Gripen vadászgépek vásárlásáról többet megtudnia a közvéleménynek.

A konferencia zárásaként a WAZ médiacsoport és a Nemzetközi Újságíró Szövetség közös díját Hrovje Slabek horvát, valamint Gelei József és Murányi László magyar újságírók vehették át. Kázmér Judit, a Pannon Lapok Társaságának stratégiai ügyvezető igazgatója gratulált a díjazottaknak, ám -  mint hozzátette - veszélyben érzi a hazai sajtó szabadságát, az új médiatörvény sok kockázattal jár és könnyen újságírói öncenzúrához vezethet.   

Nézze meg a képeket!