Markó Béla, az utolsó mohikán?

Az RMDSZ (Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége) elnöke az irodalommal jegyezte el magát, a politikai életbe az 1989-es forradalom után lépett be.

- Nagyjából egy évtizeden át nem voltam jelen íróként, költőként, picit már szeretnék ezen változtatni. Nem is tudtam írni az utóbbi években, de erős szándék a visszatérés. A politika nagyon sok energiát szippant föl, állandó készenlétet igényel, bár szerintem az irodalom is valami ilyesmi.

- Mennyit rongál az ember hitelén a politika?
 
- Sokat. Nagyon sokat. Még belülről is. Előbb-utóbb abba kell hagyni. Én magam soha nem tudtam elfogadni, hogy a politikának saját külön erkölcse van, magyarán inkább  nincsenek hagyományos morális értékei.  De, amikor mi Erdélyben politizálni kezdtük az 1989-es mozgalmi időkben, az értelmiség számára természetes volt, hogy részt vállal, ez kötelesség volt. Rövid idő múltán aztán az értelmiség  egy része fel is hagyott a politizálással. Egyfajta kiábrándultság jellemzi őket. Én is átérzem persze,  furcsa a kettős alapállás, nehéz egyszerre nyers politikusként és szép lelkű poétaként létezni. A mi nemzedékünket fel fogják váltani a politikai pályára tudatosabban készülők. Mi annak idején nem ezt választottuk élethivatásnak. Néha utolsó mohikánnak érzem magam.

- Erdély és Magyarország gazdaságát a szerkezete miatt máshogy érinti az uniós csatlakozás. Sokszor halljuk, hogy a tradicionális kisgazdaságokat nem hozza jó helyzetbe a szigorú  EU-szabályozás. Odahaza milyen nehézségeket okoz az elvárások betartása?

-Szerintem az EU mindkét országban  nehéz helyzetbe hozta a mezőgazdaságot. Románia nem tárgyalt  különösebben jól, már ami az agráriumot illeti. Az a baj, hogy Romániában nincs is erről közvita, nem hallani, nem olvasni  erre vonatkozó komoly elemzéseket, jóllehet ez a legnagyobb gond, mert a lakosság jóval nagyobb hányada él falun, s a mezőgazdaságból, mint Magyarországon. Hogy lehet versenyképes az ágazat, amikor a romániai gazdaember  a francia földműves területalapú támogatásának csupán egyötödét kapja!? Itt nyolcvan euró, ott 5 600 jár ugyanakkora területre.

- A szabványok kikerülését lehetővé tevő kézből kézbe értékesítés Önöknél aktívabb, mint nálunk. Hús, tej, egyéb élelmiszer nem járja meg a hivatalos utakat... 
 
- Igen, de ez is visszaszorulóban van.
 
- A magyarországi befektetők érzékelhetők-e Erdélyben?

- A válság miatt kevésbé. Én egyébként ebben a húsz évben végig elégedetlen voltam a magyarországi gazdasági jelenléttel. Vannak itt cégek Székelyföldön, de nem a magyarországi befektetők állnak a statisztikák élén, még Erdélyben sem.

- Néhány éve azt hallottuk, Románia elkerült bennünket a fejlődésben, jobbak a gazdasági mutatói, jobban vonzza a tőkét. Most azonban azt látjuk, a közszférában durva megszorításokkal élnek.
 Románia gazdasága 20032008 között erőteljesen növekedett, aztán megtorpant. Begyűrűzött a válság, az állam emellett túlköltekezte magát, s nem tudta kihasználni a növekedést sem. Az eladósodás foka ugyan kisebb, mint Magyarországé, de pénz nincs a költségvetésben, hozzá kellett tehát nyúlni az erőn felül emelt fizetésekhez.

- Lenyeli ezt a társadalom?

- Nagyon nehezen, 25 százalékkal csökkentek most december végéig a költségvetési fizetések, ez sok. Az első tiltakozási hullám lezajlott, s ha sikerül januárban valamit visszaadni, talán nem lesz további tüntetés. Látok esélyt rá, mert racionalizáltuk a létszámot.

- A magyar belpolitikai szembenállás mennyire gyűrűzött be Erdélybe?

- Talán itt is változásokat élünk meg. Az idehazai fesztültségek odahaza is lecsapódtak, jelentkezett a megosztó hatása. Nem ideológiai okok mentén. Az RMDSZ sokáig egyedüli magyar szervezet volt. Kormánytényezőként törekedtünk a mindenkori magyar kormánnyal való nexusra, ez a mindenkori ellenzéknek nem tetszett. A Fidesszel való hűvösebb viszony erre vezethető vissza. Ennek az oka megszűnt. Most lehet új építkezésbe kezdeni.
 
- Sokat emlegetett szimbolikus törvény meghozásával kezdte az új magyar parlament a munkáját.

- A kettős állampolgárságot természetesen fogadta az erdélyi közvélemény. Mivel Románia és Magyarország az unión belül van, a határátlépés másképp mutatkozik. Kárpátalja és a Vajdaság számára jelent ez inkább sokat.


Információk:
- Markó Béla Kézdivásárhelyen született 1951-ben, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán tanult
- 1976-1989 közt Marosvásárhelyen az Igaz Szó irodalmi folyóirat szerkesztője,1989-től főszerkesztője a Látó című irodalmi folyóiratnak
- Az Maros Megyei Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alapító tagja és alelnöke
- 1990-ben Maros megyei szenátor, 1990-1991-ben az RMDSZ Országos Elnökségének tagja,1993 óta elnöke
- 2004-től a román kormány művelődési, oktatási és az európai integrációs tevékenységét irányítja