Szalai Annamária: Sosem voltak szerepálmaim

 - Tartalmi szempontból mire számíthat a néző: milyen lesz a munkamegosztás a tévécsatornák, a közszolgálati rádiók között, és hogyan kapcsolódik ehhez az MTI tevékenysége? Változik-e a műsorszerkezetük, a küldetésük?

- Szerencsére nem az én dolgom ennek meghatározása. Új struktúra jön létre. Alakul egy civil szervezetekből álló közszolgálati tanács. Ez felügyeli majd az újonnan létrehozandó közszolgálati kódex érvényesülését, amely a nézők megrendeléseit tartalmazza. Így én csak a vágyaimat tudom megfogalmazni: bízom benne, hogy a jelenleginél jobb minőségű, értékes és nagyobb közönségnek szóló, nézhető, hallgatható tartalmat kapunk, amelyben mindenki megtalálja a neki tetszőt. A közszolgálati média alapos frissítésre szorul, ezen belül is nagyon fontos a hírszolgáltatás megújulása, és az, hogy elérjük például a fiatalokat az új, például internetes, közösségi és videoletöltő oldalakon.

- Felmerült, hogy például az MTI szolgáltatásai ingyenesek legyenek mind a köz-, mind a kereskedelmi média számára. Van erre esély?

- Híve vagyok a nemzeti hírügynökségi alapszolgáltatás ingyenességének. Ennek a tartalomnak az előállítását ugyanis az állam az MTI-nek nyújtott támogatás formájában kifizeti nyilván azzal a céllal, hogy minél szélesebb rétegekhez jusson el.

- Valóságos törvényalkotási boom veszi körül a médiát. Az úgynevezett médiatörvény kevésbé érinti a nyomtatott sajtót, de készül a sajtótörvény is és a hozzá kapcsolódó számos törvény módosítása, egybehangolása. Hol tart ez a munka és mik lesznek a törvény főbb elemei?

- Egymásra épülő szabályozás indult el, az első az alkotmány-módosítás volt, majd a struktúraátalakítás következett, a harmadik a kerettörvény, amelyet szeptemberben várhatóan elfogad a parlament. Ezt követően kerül a Ház elé az új médiatörvény, amely a részletszabályokat tartalmazza, s kiváltja a jelenlegi sajtótörvényt is. A kerettörvény az általános alapelveket tartalmazza, a részletszabályozás pedig differenciáltan kezeli az elektronikus és a nyomtatott médiát, az internetes tartalmakat. Különbséget tesz a szankciórendszerben aszerint is, hogy egy adott médium nagy tömeget ér-e el egy időben, vagy csak szűk körnek és nem üzleti céllal készül. A nyomtatott sajtóra vonatkozó szabályok nem lesznek szigorúbbak, csak pontosabbak. A törvény várhatóan a jövő év elején léphet hatályba.

- Milyen nyomtatott médiapiacot vizionál a felügye-lő hatóság? Milyen szerepet tölthet be a regionális sajtó, különösen a megyei lapok, amelyek jelenleg meghatározók a helyi közszolgálati tájékoztatásban?

- A megyei lapok szerepét a piac határozza meg, nem a hatóság. Tény, hogy a helyi újságoknak a nyomtatott sajtón belül stabilabb a helyzetük, hiszen valóban nagyon fontos a szerepük a helyi információk eljuttatásában. A tulajdonosok alapvető érdeke, hogy lapjaik e téren is megfeleljenek az olvasótábor igényeinek, s erre épít a helyi reklámpiac is. Ugyanakkor - személyes véleményem szerint - a regionális sajtónak is meg kell találnia az utat a fiatal olvasóközönséghez, akiket hagyományos módon már nem lehet megszólítani.

OLDALTÖRÉS: Sosem voltak szerepálmaim

Sosem voltak szerepálmaim , sorra kaptam a feladatokat, amelyeket igyekeztem a legjobb tudásom szert, tisztességesen ellátni. 2004-től az ORTT-ben a Fidesz delegáltjaként dolgoztam, innét kerültem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság élére. Az életem a feladataimmal párhuzamosan változott, az évek során egyre több időt kell Budapesten töltenem és kevesebbet szülővárosomban, Zalaegerszegen, ahol ma is otthon vagyok. A kötődésem változatlanul erős, amikor tehetem, a hivatalos programokon kívül is hazalátogatok. A zalai identitás fontos, feltöltődni csak otthon, Zalában tudok. A korábbiakhoz képest még több a feladatom, az intézmények szervezeti átalakítása különösen sok tennivalót jelent - mondta Szalai Annamária.

Sosem voltak szerepálmaim , sorra kaptam a feladatokat, amelyeket igyekeztem a legjobb tudásom szert, tisztességesen ellátni. 2004-től az ORTT-ben a Fidesz delegáltjaként dolgoztam, innét kerültem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság élére. Az életem a feladataimmal párhuzamosan változott, az évek során egyre több időt kell Budapesten töltenem és kevesebbet szülővárosomban, Zalaegerszegen, ahol ma is otthon vagyok. A kötődésem változatlanul erős, amikor tehetem, a hivatalos programokon kívül is hazalátogatok. A zalai identitás fontos, feltöltődni csak otthon, Zalában tudok. A korábbiakhoz képest még több a feladatom, az intézmények szervezeti átalakítása különösen sok tennivalót jelent - mondta Szalai Annamária.

OLDALTÖRÉS: Szalai Annamária életrajza

Szalai Annamária életrajza

Szalai Annamária életrajza

Szalai Annamária 1961. szeptember 16-án született Zalaegerszegen.

1982-ben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán tanítói, 1990-ben az ELTE BTK-n népművelői, majd 1998-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szakán szakközgazda diplomát szerzett.

1982-1984 között a zalaegerszegi Ady Endre Általános iskolában tanított, 1984-85 között a Zalai Hírlapnál újságíró, 1985-97-ig a Zala Megyei Moziüzemi Vállalatnál, majd jogutódjánál filmforgalmazó, filmiroda-vezető volt. 1995 és 1997 között a Mozisok Országos Szövetségének elnöki tisztét is betöltötte. 1997-2002-ig a zalaegerszegi Városi Hangverseny és Kiállítóterem igazgatójaként dolgozott. 1996-tól a Magyar Mozgókép Közalapítvány szakkollégiumi elnöke, 1997-től a Zala Art Alapítvány kuratóriumi tagja.

1991-ben belépett a Fideszbe. 1993-2003 között a párt Zala megyei választmányának elnöke, 2003-2004-ben a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Országos Választmányának alelnöke volt.

1994-1998 között Zalaegerszegen önkormányzati képviselő, 1998-2002 között a Zala Megyei Közgyűlés tagja volt.

1998-2004 között országgyűlési képviselőként tevékenykedett, a Fidesz Zala megyei területi listáján jutott be a parlamentbe, ahol a külügyi, a kulturális és sajtó, a nemzetbiztonsági, az informatikai és távközlési, valamint a társadalmi szervezetek bizottságának munkájában vett részt. 2004 tavaszán ORTT-taggá választása miatt képviselői mandátumáról lemondott.

2002-től a Kodolányi János Főiskola kommunikáció tanszékén óraadó, 2003-tól adjunktus.

2004. április 1-jétől az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tagja.

 Orbán Viktor miniszterelnök augusztus 11-i hatállyal 9 évre Szalai Annamáriát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének.