Kenőpénzek - a korrupció melegágyában elrejtve

- Mi a garancia arra, hogy a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal létrehozásával nem csak egy újabb szervezet jön létre a már működő hatóságok mellett?

- A mostani javaslat arról szól, hogy aki egy lehetséges korrupció folytán jogosulatlan előnyhöz jut, azt büntessük. Nem azt kell tehát bizonyítani, hogy mondjuk egy táskában valahol lezajlott a pénz átadása, hanem azt, hogy valaki valóban jogosulatlan előnyhöz jutott. Nem egy új hivatalt hozunk létre, hanem egy meglévő hivatalt, a Közbeszerzések Tanácsát alakítjuk át. A mai magyar jogrendben jelenleg egyetlen hivatalnak sem fő feladata az ilyen ügyek lefülelése, éppen ezért elképesztően alacsony az ilyen típusú, ismertté vált bűncselekmények száma, miközben a hétköznapi érzetünk az, hogy sok korrupciós ügy van. Akkor működik jól ez a hivatal, ha munkája elején nagyon sok visszaélést fel tud tárni, ám négy-öt év múlva egyre kevesebbet, éppen azért, mert működése Damoklész kardjaként lebeg az elkövetők feje felett. Magyarország a nemzetközi rangsorokban, legyen szó szinte bármilyen összehasonlításról, általában a negyvenedik-ötvenedik hely között mozog. Korrupciós szempontból messze nem mi vagyunk a térségben a legrosszabbak, de ez egyáltalán nem vigasztalhat minket. Csak akkor tudunk ugyanis például a gazdasági teljesítőképességet összegző rangsorban előrébb jutni, ha a korrupciós mutatókban is sikerül nagyságrendeket javulni.


- Az intézkedések egyik legérdekesebb része a bejelentővédelmi program, mely a korrupciós ügyeket bejelentőket védené. Jogi vagy esetleg fizikai védelemre kell-e gondolnunk?

- A leggyakoribb az, hogy valaki a saját munkahelyén tapasztal valamilyen visszaélést, a közérdeket, vagy a közjavakat megkárosító tevékenységet. Nyilvánvaló, hogy a munkahelyi retorziótól való félelem nagy visszatartó erő. Ez a jogszabály ilyen helyzetekre ad védelmet, jogi segítséget, sőt, anyagilag is segíti a bejelentőt, ha az emiatt elveszítené az állását. Ezenfelül az állam által visszaszerzett pénz tíz százalékát is megkapja jutalomként. Persze, a törvény önmagában csak lehetőséget és keretet teremt, de a társadalom és legfőképpen a politikai elit hozzáállásának változása szükséges ahhoz, hogy kézzelfogható eredményeket érjünk el.

- Nem lesz ebből egy gyakran minden alapot nélkülöző feljelentősdi játék?

- Ha választanunk kell, hogy esetleg sokmindenkit feljelentenek, vagy hagyjuk, hogy a korrupció ilyen mértékben maradjon a köz- és a magánszférában, akkor én inkább az előbbit választanám. Ugyanakkor azt, aki alaptalan bejelentést tesz, hamis vádért felelősségre kell vonni, mert ez ugyanúgy büntetendő. Szerintem ez egy reális visszatartó erő a megalapozatlan feljelentésektől.

- Ha már az elit felelősségéről beszélünk, nem egyszer előfordul, hogy magyar állami nagyvállalatok jogászokat foglalkoztatnak azért, hogy ne kelljen közpénzekről elszámolniuk. Például arról, hogy mennyit keresnek.

- Ezen változtattunk, szeptember óta nyilvánosak ezek az adatok. Ez persze nagyon népszerűtlen lépés volt abban a körben. Azt is világossá tettem, hogy önkormányzat ne jöjjön hozzánk addig panaszkodni, amíg a saját háza táján nem gazdálkodik ésszerűen, amíg pazarló szerződései vannak.

- Az európai uniós pénzek felhasználási hatékonyságának skáláján Írország és Görögország a két végpont, legalábbis a közmegítélés szerint. Magyarország ön szerint melyikhez van közelebb?

- Szerintem nálunk ebben a szegmensben sok más országnál jobb a helyzet. Az EU-s forrásokat elosztó hazai rendszer az elmúlt évek átláthatóságot növelő reformjai után a jobban működők közé tartozik. A pénzek elosztásánál, amikor azt döntik el, melyik iskola, melyik kórház kapja a pénzt, ha előfordulhat is, minimális a korrupció esélye. Hogy az elnyert pénz felhasználása egy szinttel lejjebb miként történik, például amikor a nyertesek közbeszerzést írnak ki, arra az állami szerveknek nincs közvetlen ráhatása, itt ellenőrzésekkel, a tisztességtelen eljárások következetes szankcionálásával kell büntetni és megelőzni a jogsértéseket.

- A Transparency International felmérése szerint, ami arra volt kíváncsi, miért nem tesznek feljelentést az emberek, első helyen furcsa módon nem a félelem áll, hanem az a vélekedés, hogy úgysem történik semmi.

- Azt gondolom, ha vannak feltárt ügyek és ezeket méltó büntetések követik, azok eleinte sokkolnak, de azután erősítik a közbizalmat. Éppen ez lesz a fő feladata a most kialakuló közérdekvédelmi hivatalnak. Önmagukban persze a hivatalok nem változtatnak a társadalom hozzáállásán. Ebből a szempontból nagyon fontos, amit a Transparency International, a Freedom House és más szervezetek tesznek a korrupcióhoz való társadalmi hozzáállás megváltoztatására.

- A korrupció melegágyának számító közbeszerzések hatékonyságán miként javíthat a tervezett átláthatósági megállapodás?

- Reményeink szerint a törvényt jövő héten megszavazza a parlament és így januártól hatályba léphet. Ezt követően a közbeszerzések kiírója minden pályázót kötelezhet majd, hogy alávesse magát a külső, civil kontrollnak. Terveink szerint ilyen átláthatósági megállapodást bizonyos értékhatár felett minden esetben köt majd az állam. Akinek pedig ez a nyilvánosság nem tetszik, az inkább ne is pályázzon!



KORRUPCIÓ, KÉPMUTATÁS
A Transparency International és a Freedom House nemzetközi jogvédő szervezetek szerint a korrupció, vagy annak gyanúja jelentősen csökkenti a politikai döntéshozókba és a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat, ez pedig aláássa a magyar demokrácia egészének hitelét. Ezért a két szervezet összefogott az átlátható párt- és kampányfinanszírozás megteremtése, a korrupciós ügyek feltárása érdekében. Létrejött a www.kepmutatas. hu oldal, ahol a résztvevő szerkesztőségek újságíróinak a témában publikált írásai is elolvashatóak. A korrupció visszaszorításáról szóló kezdeményezésben hat másik orgánum mellett a Pannon Lapok Társasága is részt vesz, írásainkkal szeretnénk egy szigorúbb szabályozás és egy tisztább közélet megteremtéséhez hozzájárulni.


Szerző: Házi Péter